Nem tudják már kifizetni az emberek az irgalmatlan anyagárakat, nagyon rossz hír ez az építőiparnak
InterjúAnnyira elszálltak az építőanyagárak, hogy a lakossági megrendelők hamarosan eltűnhetnek. Pedig az emberek építkezési kedve nem szállt el, tartalékaik is vannak erre a célra, a rezsiáraktól való félelem pedig sokakat ösztönözne energetikai hatékonyságot célzó beruházásokra. Az egyre romló hitelkörnyezetben viszont nem akarnak banki kölcsönt, így sokan már most is inkább kivárnak. Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnökét kérdeztük arról, milyen hatással lesz ez az építőiparra.
5000 forint egy sziloplaszt, e körül adják a kis kiszerelésű fugázót is, de szinte minden építőanyagról elmondhatjuk, hogy ősz elejére brutálisan felment az áruk, még egy kisebb felújítás is horribilis költséggel jár. Benne van már a levegőben, hogy ennek belátható időn belül vége lesz, és valamelyest csökkennek az árak?
Áprilisban megkérdeztük a cégeket, mire számítanak ebben az évben. Az építőiparban tevékenykedők áremelkedéseket prognosztizáltak, de az egész évre szóló áremelkedési várakozásaikat a piaci folyamatok felülírták,
az építésgazdaság területén tapasztalható áremelkedés több mint duplája a fogyasztási ár növekedésének, kétszeres volt a drágulás a várakozásokhoz képest.
Az új építéseknél és a felújításoknál egyaránt megjelenik a drasztikus áremelkedés, melynek ez év végéig történő visszarendeződésére semmilyen jel nem utal.
Nem láttunk éppen elég drágulást az elmúlt két évben?
Az alapanyagoknál és az építési termékeknél elsősorban az energia árváltozások hajtják fel az árakat, ehhez jönnek hozzá a beszerzési nehézségek. Az építési termékek gyártásának költségei között az energiaköltségek részaránya átlagosan 25%-os nagyságrendet jelent,
de vannak olyan építési termékek (pl. cement, égetett kerámia, tégla, egyes szigetelőanyagok), ahol ez az arány magasabb annak ellenére, hogy az anyaggyártók nagy többsége modern, energiatakarékos berendezésekkel, technológiával termel.
A forint árfolyamának euróhoz való viszonyulása pedig a kivitelezőknél tud üzleti sokkot okozni, hiszen a felhasznált építési termékek, anyagok 48%-a importból érkezik.
A nemzetközi beszállítói láncok problémái a hazai kivitelezési idők hosszabbodását eredményezik. A forint további apró gyengülése is jelentős árfelhajtó tényező az építésgazdaságban. Pillanatnyilag is számos termék esetében nehézkes az utánpótlás, ilyenek a cement, a szigetelőanyagok, épületgépészeti és elektromos szerelvények, de említhetem a napelemeket és hőszivattyús rendszereket is, amelyekre itthon most nagyon megugrott a kereslet, ezért egyre hosszabbra nyúlnak a várólisták.
A nagy barkácsáruházakban már nincs akkora tömeg, mint akár csak pár hete. Ezeket az árakat már nem tudja, vagy a romló körülmények között nem akarja megfizetni a lakosság? Érződik már ennek a hatása ennek a megrendelések számán?
Jelen pillanatban még nem, azokat az anyagokat, amelyekkel mi dolgozunk, már hetekkel, hónapokkal ezelőtt megvették a megrendelők, ott kell lenniük már a kivitelezés területén, ez független attól, hogy lakossági, vagy céges megrendelésről van szó. Az év végére viszont már arra számítunk, hogy a lakossági megrendelések vissza fognak esni.
A háztartások hamarosan a finanszírozási lehetőségeik végéhez érnek, a megnövekedett árakat önerőből már lehetetlen kigazdálkodni, a hitelkörnyezet pedig egyre romlik.
Pedig ez lehetne az eszköz ahhoz, hogy a forrásaikat kiegészítsék, a kétszámjegyű szabad felhasználású banki hiteleket viszont már nem fogják felvenni. Ezért szorgalmazzuk a kormánynál, hogy hozzanak létre egy energiatakarékos újépítésre és felújításra vonatkozó zöld otthonteremtési hitelkonstrukciót.
Ez bármilyen nagyságrendben hatalmas segítség lehetne, még akkor is, ha kell hozzá önerő, és vissza kell fizetni, nem mindegy, hogy 15 százalékot, vagy ötöt rak rá a bank.
Vannak még elérhető támogatások? Napelemes támogatásokról folyamatosan szólnak a hírek…
Jelen pillanatban csakugyan lehet igényelni napelemrendszer beszerelésére állami támogatást, de ennek igen szigorúak a feltételei, például az igénylő éves jövedelme nem érheti el a 4,8 millió forintot, azaz havi 400000 forint bruttó jövedelem alatt kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az átlagjövedelem alatt kell keresnie.
Így viszont elég valószínű, hogy a lakossági megrendelések be fognak zuhanni. Mennyire érinti ez érzékenyen az építőipart?
Jelenleg az összes megrendelés húsz százalékát teszi ki az újépítésű lakások felhúzása valamint a felújítások. Várjuk meg, hogy mit hoz a jövő, ez mekkora mértékben esik majd vissza. Persze önmagában ezt a veszteséget még kibírná a hazai építőipar, csakhogy
az állami megrendelések, nagy értékű beruházási projektek halasztása miatt máris 1200 milliárd forint körüli, negyven százalékos visszaeséssel kell számolni. Ha a lakossági megrendelések is csökkennek, mondjuk ötven százalékkal, akkor az a helyzet is előállhat, hogy jövőre 15 százalékkal is kevesebb lesz az építőiparral szemben a fizetőképes kereslet,
lényegesen kevesebb kapacitásra lesz szükség. Ezt a magyar építőipar jelenlegi struktúrája képtelen lesz átvészelni, aki a korábbi évek során képes volt tartalékot képezni, az túl fogja élni a mostani nehézségeket, de elég valószínű, hogy ez csak munkaerő elbocsátása mellett tudja megtenni, főleg hogy jó eséllyel nemcsak 2023, hanem 2024 is nehéz év lehet az építőipar számára.
Ezért lenne fontos, hogy a lakosság építésre, felújításra szánt megtakarításai valamilyen elfogadható hitelkonstrukcióval legyenek támogatva, ha az ilyen célú, Magyarországnak járó brüsszeli források legkésőbb a jövő évben megérkeznének, az nagyban tudná segíteni a lakosság energiatakarékos beruházásait.
Költségvetési források tekintetében nem tudok optimista lenni. Pedig a lakosság kedve meglenne az építkezésekhez, különösen az energiaárak további emelkedésétől való félelem teljesen logikusan energiatakarékos beruházások felújítások tömegét hozhatná, de hétről hétre egyre jobban kerülnek előtérbe a finanszírozási problémák.
