ING Bank vezető elemző: még nagyobb infláció jöhet jövőre

Eddig nagyjából 2-3 százalékponttal húzták vissza az inflációt az ársapkák. Az üzemanyagok világpiaci ára az elmúlt hetekben csökkent, ezért a maximális árcsökkentő hatás is mérséklődött – mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A fenti 2-3 százaléknak túlnyomó többségét az üzemanyagárstop adja. Az élelmiszerárstop inflációcsökkentő hatása pár tized, mivel az érintett élelmiszereknek kicsi a súlya a fogyasztói kosárban.

Az üzemanyagok súlya 5-6 százalékos. Az alapvető élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban csupán szűk 1 százalék.

Ráadásul azt sem tudjuk, hogy más élelmiszereken és termékeken keresztül mennyit hárítanak át a boltosok a fogyasztókra.

Az üzemanyagárstop esetében a pontos hatásokat azért is nehéz számszerűsíteni, mert ha a piaci árak lennének érvényben, akkor a fogyasztás is drasztikusan csökkenne. Ez pedig befolyásolná a piaci árképzést. Például kisebb emelések jöhettek volna a kutakon, hogy a kereslet ne szakadjon be.

Valós képet még akkor sem fogunk látni, ha elengedik az ársapkákat, hiszen a piactorzító hatás csak hosszabb idő alatt fog kitisztulni mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek esetében – mondta el az ING Bank vezető elemzője.

Mi változott?

Eddig arra számított Virovácz Péter, hogy az ársapkákat az év végéig több lépcsőben elengedi a kormány. Ez alapján az infláció az idei év egészében átlagosan 13,9 százalék, míg jövőre átlagosan 15,3 százalék lehetett volna. Ez azonban a hétvégi döntések előtti állapot.

Az ársapkák év végéig történő meghosszabbításával vélhetően megússzuk az év végi inflációs csúcspontot.

Az infláció így szeptember, október magasságában tetőzhet az idei évben.

Az inflációs csúcspont is alacsonyabb lesz, mint amekkora az ársapkák nélkül lett volna.

Amennyiben újabb ársokk következne be, akkor az árstop intézkedések január eleji elengedése után új csúcsra futhat az infláció – világított rá Virovácz.

Jelenleg ugyanakkor nem lehet megmondani, hogy jön-e újabb ársokk, hiszen nem látni előre a kőolaj világpiaci árfolyamának vagy a forint árfolyamának alakulását. A bizonytalanság hatalmas.

A jövőbeni ársokkokon is múlik majd, hogy a kormány elengedi-e az ársapkákat vagy sem. Ha és amennyiben úgy alakulnának a piaci folyamatok, hogy újabb ársokkok jönnek, akkor a kormányzat várhatóan ismét meghosszabbíthatja az ársapkákat.

Pozitív kockázatok

Ha létrejön az uniós forrásokról a megállapodás, akkor erősödésnek indulhat a forint. Emellett a dollár esetleges gyengülése és a kőolaj árának esése elősegíthetné, hogy a jövő év eleje tájékán az üzemanyagárak megközelítsék az államilag szabályozott szinteket.

Ha még tovább fenntartják az árstopokat vagy visszajönnek a piaci árak, akkor a 2023-as év eleji árdinamika jó eséllyel már nem lesz magasabb, mint amit 2022 negyedik negyedévében látni fogunk.

Új előrejelzések

Az idei év végi inflációs csúcspont lejjebb tolódik, de mivel év végén vagyunk, ezért mindez az egész éves átlagra csekély hatást gyakorol. Összességében csupán néhány tizeddel csökkenhet az egész éves infláció, mely 13,7 százalék körül alakulhat 2022 során.

A mérsékeltebb áthúzódó inflációs hatások ellenére a 2023-as egész éves infláció akár magasabb is lehet, mint az idei - mutatott rá Virovácz.

A támogató állami intézkedések, úgymint az ársapkák és a kamatstop meghosszabbítása, a kkv és nagyvállalati támogatások egyaránt erősítik a beruházásokat és fogyasztást. Ez erősebb keresletet jelent, ami erősíti a vállalatok átárazási erejét. Az intézkedések végeredményben magasabb inflációs nyomást hozhatnak.

Van rá esély, hogy a vállalatok így nagyobb áremeléseket hajtsanak végre a jövő év folyamán. Emiatt az infláció lecsengése lassabb lesz. Ez pedig emeli az egész éves átlagot.

Végezetül jelentős kockázat, hogy a bérezési folyamatok hogyan alakulnak jövőre. Ennek egyik legfontosabb lépcsőfoka, hogy milyen mértékben emelkedik majd a minimálbér és a garantált bérminimum – tette hozzá Virorvácz Péter.