Orbán Viktorék labdába rúghatnak az új Európai Parlamentben? Egy volt EP-képviselővel beszéltünk

Sokat hallani róla, hogy a választások után az Európai Parlament jobbra tolódott. Mit jelent majd ez a gyakorlatban?

Valóban történt egy jobbra tolódás, viszont jelentős változásokat mindez aligha fog hozni. 

A liberálisok és a zöldek hiába gyengültek az előző parlamenthez képest. Ha a mostani eredményeket nem csak a 2019-es választásokhoz mérjük, hanem 20-25 éves távlatban vizsgáljuk, akkor azt látni, hogy nagy átalakulás nem ment végbe. Az előző ciklusban volt egy kilengés, mivel a zöldek erőre kaptak, most pedig újra visszaestek.

Már két évvel ezelőtt is megmondtam: lesz ugyan jobbra tolódás, de a fontos kérdések jó részében továbbra is a három centrumpárt, vagyis a néppárt, a szocialisták és a liberálisok fognak dönteni.

Elvégre a Parlamentben az abszolút többség még mindig az ő kezükben van. Ahol minősített többségre van szükség, ott már valószínűleg kelleni fog a Giorgia Meloni olasz kormányfő fémjelezte ECR támogatása is -a zöldek kiszámíthatatlanabbak-, ezért nekik lehet némi alkuerejük például bizonyos posztokra a későbbiekben.

A Fidesz kezdeményezésére a Patrióták Európáért, mint a harmadik legnagyobb frakció jött létre az Európai Parlamentben. Hogy látja ennek a frakciónak a jelentőségét? Mekkora lesz a mozgásterük?

A parlamenti posztok kiosztásánál lesz mozgásterük. Az Európai Parlamentnek általában 14 alelnöke van. Valószínűsíthető, hogy köztük lesz olyan -esetleg kettő is-, amelyik ebből a frakcióból kerül ki. Emellett minden bizonnyal egy-két bizottsági elnöki posztot is meg fognak kapni. A Házbizottságban ott lesznek.

Viszont valószínűleg a Patrióták még a két-harmados döntéseknél se rúghatnak majd labdába. A tapasztalat eddig az volt, hogy a centrumpártok a szélsőbalos és a szélsőjobbosnak mondott frakciókkal nem egyezkedtek. Ahogy mondtam, ha két-harmadra lesz szükségük valószínűleg inkább az ECR-hez fordulnak.

A Patriótáknál egyébként úgy alakult, hogy kisebb kormányerők ugyan bekerültek, de a Fideszen kívül fajsúlyos kormánypárt nincs a frakcióban.

Magyar szempontból az is érdekes, hogy a Patrióták nem tudták megbontani a Néppártot. Onnan senki nem jött át, de a konzervatívoktól sem igazán.

Több megfigyelő – magam is- egyébként azt várta, hogy Orbán megelégszik 39-40 emberrel és ő adja majd a frakcióvezetőt. Ezért új, meglepő elem volt, hogy az Identitás és Demokrácia nevű képviselő-csoportot (ID) teljesen szétrobbantották azzal, hogy Le Pen belépett a Patriótákhoz.

Formálisan így viszont a 30 képviselőjük révén francia vezetés alakult ki a frakcióban.

Akkor az EU Ukrajna-politikájában se lesz változás?

Az, hogy Kaja Kallas volt észt miniszterelnök lesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, önmagában is üzenetértékű.

A baltikumi külpolitika -a lengyellel együtt- nagyon erősen oroszellenes és ukránbarát. Az ide tartozó államok biztonság-politikailag is kulcskérdésként tekintenek Kijev sorsára.

Az Ukrajna-politikában a Patrióták aligha fognak lapot kapni. Az viszont még így is valószínűtlen, hogy Ukrajna érdemben közelebb kerüljön az EU-s csatlakozáshoz. A centrum pártok szerintem nem fogják siettetni, hogy Ukrajna belépjen.

Arra számítok, hogy a csatlakozási tárgyalások (és azok sebessége) inkább szimbolikusak lesznek azzal, hogy Ukrajna felvételi tárgyalást folytató ország.

Ami maradni fog, hogy az EU továbbra is komoly pénzekkel és hadi eszközökkel -de nem katonákkal a fronton- fogja támogatni Ukrajnát, még akkoris, ha ősszel az USA-ban Donald Trump nyeri az elnökválasztást.

A Magyarországot illető, befagyasztott uniós pénzeknek vajon mi lesz a sorsa?

Mivel az elnökség tagállami ügyeivel aligha fognak foglalkozni, a magyar EU-s elnökség alatt érdemi fejleményre nem számítok. Ehhez a Tanács napirendjére kéne tűzni a 7-dik cikk szerinti eljárást, de a magyarok ezt aligha fogják forszírozni.

Így is nagy lesz a nyomás az Orbán-kormányon, hogy miközben az elnökséget vezeti, valamit kezdjen a kiszabott mérföldkövekkel, de főleg a jogállamisági problémákkal.

A lengyel elnökség alatt viszont a magyar-ügy kezelése akár fel is gyorsulhat.

Az mindenesetre nem könnyíti a helyzetet, hogy idén a jogállamiság kapcsán újabb kötelezettségszegési eljárások indultak Magyarországgal szemben a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a szuverenitásvédelmi törvény miatt.