Orosz-ukrán háború: Moszkva teljesen elszigetelődött 

Az előzetesen vártnál lassabban halad az orosz invázió. Nem tudni, bevetettek-e minden erőt az orosz csapatok. Elképzelhető, hogy Nyugat-Ukrajnában vannak olyan reguláris egységek, amelyek a jelenleginél is komolyabb ellenállást tanúsíthatnak?

Egészen biztos, hogy az orosz hadsereg nem vetett be minden rendelkezésre álló erőt.

Az orosz hadsereg 900 ezer fős, szemben az ukránok 200 ezres katonai erejével.

Ha ehhez hozzászámoljuk a nemzeti gárdát és egyéb alakulatokat, akkor létszámukat tekintve  is reménytelenül nagy túlerőben vannak az oroszok. A légi erőt tekintve pedig egy húszhoz az orosz fölény, ha a puszta számokat nézzük. Az kicsi ukrán flottát gyakorlatilag megsemmisítették, legfeljebb a partvédelmi rakétarendszerből maradhatott valami.

Az ukrán remények igencsak csekélyek, ha pusztán a katonai oldalt nézzük, bár az ukrán morál magasabb és a hazáját védő fél mindig előnyben van.

A pillanatnyi hadi helyzet a következő. Mariupolt gyűrűbe zárták, bent egy nagyon erős önkéntes alakulat, az „Azov” van, más ukrán katonai egységekkel együtt. Nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok betörtek a donyecki, luhanszki ukrán katonai erők mögé. Ha sikerül ezeket a csapatokat is katlanba zárni, akkor az ukrán hadsereg legjobb egyharmadát vonják ki a harcokból, velük később már nem lehet számolni.

Vagyis katonailag nem állnak rosszul az oroszok, nem mondható el viszont ez a politikai helyzetről.

Milyen értelemben állnak rosszul az oroszok politikai értelemben?

Teljesen elszigetelődtek a világban.

Azok az országok, amelyek korábban megértőek voltak az orosz politikával, az orosz sérelmekkel, igényekkel kapcsolatban, egyetlen nagy kivétellel, elítélik a háborút. A kivétel Kína, amely a jelek szerint továbbra is támogatja Oroszországot, még akkor is, ha tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanács ülésének Oroszországgal kapcsolatos szavazásánál.

Egyébként India is tartózkodott a szavazásnál, vagyis a világ nem nyugati országai közül a két legnagyobb semleges álláspontot foglalt el a kérdésben. Azt is meg kell említeni, hogy az indiai vélemény rámutatott, a Nyugat hogyan rontotta el az orosz kapcsolatot.

Európában viszont nem nagyon maradt barátja Oroszországnak, ahogy Amerikában sem, diplomáciailag teljesen elszigetelődött Moszkva.

Milyen forgatókönyvre kell készülni? Van-e esélye annak, hogy a tárgyalások következő fordulójában legalább tűzszünetet sikerül elérni?

Ez attól is függ, hogy miként látják az ukránok a saját helyzetüket, mert ezt kívülről megítélni nagyon nehéz. Nagy kérdés, hogy mennyire járnak erőik végén. Mi egyelőre a nyugati információkat látjuk, hogy mekkora az oroszok vesztesége, de lehet sejteni, hogy az ukrán veszteségek is nagyok.

Nyilván annál többet enged majd Kijev, minél gyengébb katonai helyzetben van. Lehet, hogy holnap megegyeznek, lehet hogy hetekig tart még a háború.

Mi Oroszország célja? Teljes Ukrajna elfoglalása és egy oroszbarát kormány hatalomba juttatása, vagy megelégszenek Kelet-Ukrajnával?

Úgy gondolom, teljes Ukrajna meghódítása lehetetlen. Ha katonailag el is tudják foglalni, hosszabb ideig nem tudják megtartani a 600 ezer négyzetkilométernyi országot, ahol a lakosság többsége oroszellenes, különösen ezután a brutális katonai akció után.

Úgy vélem, Oroszország egy finlandizált Ukrajnát akar, vagyis a két nagyhatalom közötti Ukrajnát, amelynek a keleti része inkább az orosz térhez tartozik.

Az kérdés, hogy beáldozzák-e a két szakadár köztársaságot egy úgymond föderális Ukrajnába.

Mennyire komoly Putyin atommal való fenyegetése?

Nem érzem, hogy az atomfenyegetés jelenleg komoly lenne. Az azonban elképzelhető, ha úgy alakul a háború, illetve ha tovább nő az oroszokon a nyomás, akkor erősödhet a fenyegetés. Pillanatnyilag úgy érzem, Putyin fenyegetőzése inkább politikai jelzés volt a nyugat felé.

Mennyi menekült érkezhet Magyarországra Ukrajnából?

Nagyon nehéz ezt megbecsülni. Jelenleg  talán százhúszezer főről beszélhetünk, de ennek nyilvánvaló többszörösére kell számítani. Először a magyarok jöttek. Az ukránok csak most indultak meg igazán miután Lengyelország felé nehezebb átjutniuk, Romániába pedig kevésbé akarnak menni, sokan felénk veszik az irányt.

Így jó az esély, hogy több százezres tömegre számíthatunk. Befogadásuk kötelességünk. 

A pápai légibázisról továbbra is felszállnak a gépek?

Ott egy 12 nemzetből álló misszió működik, vagyis nemcsak magyarok döntenek arról, mikor és mire használják a rendelkezésre álló gépeket, bár kétségtelen, hogy azok magyar felségjel alatt szállnak fel.

Vagyis a Heavy Airlift Wing (HAW), azaz a Nehéz Légiszállító Ezred nemcsak a miénk.

Nyilván nem akadályozzuk meg, hogy az a nemzet, amely éppen használja a gépeket, azt szállítson, amit akar. 

(képek forrása: MCC)