Patikuskamarai elnök: A gyógyszer nem olyan áru, amit csak úgy akciózni lehet 

A gyógyszerészek szerencsések voltak, a járvány miatt nem kellett bezárniuk, sőt, időnként rekord forgalmat bonyolítottak. Volt-e átrendeződés, mondjuk a nagyobb üzletközpontokban lévő patikák felől a kisebbek irányába?

Amikor sokan dolgoztak otthon, és nem jártak be a munkahelyekre, akkor megnőtt az agglomerációkban és a kisebb településeken lévő gyógyszertárak forgalma, de az időbeli hullámzások kiegyenlítették egymást, így összességében nem mondhatjuk, hogy bármelyikük jobban vagy rosszabbul járt volna. Inkább a gyógyszerforgalomban volt komolyabb időbeli ingadozás, az egyes járványhullámokhoz igazodóan.

Tavaly elmaradt az influenzajárvány, a háziorvosi és a szakrendelőkben, valamint a kórházakban is alig folyt hagyományos betegellátás. Ez mennyire látszott meg a forgalmon?

A forgalmon talán kevésbé, de a gyógyszertári munka alapvetően megváltozott. Ha mégis elérték a betegek az orvosaikat, általában több hónapra írattak fel gyógyszert. Sokan úgy jöttek az ismerőseik gyógyszereiért, hogy az alapadataikkal sem voltak tisztában, és azt sem tudták, hogy éppen mire van szükség. A kontroll ilyenkor még fontosabbá válik és a részletes tájékoztatásnak is megnő a jelentősége.

A tavalyi évre vonatkozó előzetes adataink szerint a vényköteles gyógyszerek dobozszám szerinti forgalma mintegy 2 százalékkal volt magasabb az előző évinél és elérte a 184 millió dobozt, fogyasztói áron pedig meghaladta az 550 milliárdot, ami viszont közel 6 százalékos növekedést jelent. Ebből 404 milliárd volt a tb-támogatás értéke. A patikai árréshányad ugyanakkor csak 52,8 milliárd forint, ami mindössze másfél milliárdos növekedést mutat az előző évhez képest. A vény nélküli termékek körében tavaly 14 százalékos növekedést regisztráltunk, így a vényköteles és a vénynélküli termékek vonatkozásában összesen 8 százalékos volt az érték szerinti növekedés.

Tény, hogy a covid járvány következtében elmaradt a hagyományos influenzajárvány, de ennek a hatásait elsődlegesen az idei forgalmi adatok összesítésekor tudjuk majd számszerűsíteni. Az elmúlt hónapokban jelentősebb forgalomcsökkenés volt, ami egyes időszakokban elérte a 20 százalékot is, de ebben szerintem az is szerepet játszik, hogy az orvosoknak hosszú heteken át a védőoltásokra kellett elsősorban koncentrálni, és persze az sem zárható ki, hogy az előző hullámokban „bespájzoltak” a betegek a gyógyszereikből.

 A vitaminok, immunerősítők forgalma viszont az adatok szerint elképesztően megugrott.

Így van. Tavaly a különféle vitaminkészítményekből 20 százalékot meghaladó volt a dobozszám szerinti növekedés, immunerősítőkből pedig az 50 százalékot is megközelítette. Mindezekkel együtt a gyógyszerforgalom évtizedek óta lényegében változatlan képet mutat: általában 280-300 millió doboz körüli gyógyszer fogy évente, és 150-160 millió vényt váltanak ki a betegek.

A belső szerkezetben azért bizonyára van változás, gondolok itt például a receptköteles és recept nélküli gyógyszerek arányának változására.

Jelentős az elmozdulás az utóbbiak felé:

az utolsó teljes évi, 2019-es adatok alapján az ágazatnak az összes árrés jellegű bevételéből a közfinanszírozott gyógyszerek árrése már csak mintegy egyharmadot tesz ki. Összegszerűen 151 milliárd forint körül volt az árrés jellegű bevétel, amiből mindösszesen 51 milliárd volt a közfinanszírozott gyógyszerek patikai árrése.

Míg dobozszámban a teljes patikai forgalom kétharmadát teszik ki a közfinanszírozott gyógyszerek, az ezek értékesítéséhez kötődő árrés az összes árrés-jellegű bevételnek csupán az egyharmada.  Picit árnyalja a képet a generikus kompenzáció (azért, hogy az azonos hatóanyagú szerekből az olcsóbbat ajánlják – a szerk.) és az ún. szolgáltatási díj, amelyek együttes összege 8,6 milliárd.

Mekkora most az árrés a csak receptköteles orvosságoknál?

A tb-támogatott gyógyszereken érvényesíthető gyógyszertári árrés a fogyasztói ár 10,6 százaléka, ami évről évre csökken. Az árrés ebben a termékkörben rendeletben meghatározott.5500 Ft nagykereskedelmi beszerzési árig degresszív, e fölött viszont egységes dobozdíj jár csak, ami egy többszázezer forintos gyógyszer esetében is csupán 990 Ft. Emiatt a 23.500 Ft-nál drágább gyógyszereknél már a nagykereskedői árrés is magasabb, 245 ezer Ft fölött pedig még a banki átutalási költséget sem fedezi. Ez gazdaságilag és ellátásbiztonsági szempontból is irracionális helyzet.

A nem vényköteles készítményeknél és a patikákban is kapható termékeknél viszont nincs hatósági árrés.

Nincs, és azt látom, hogy a rendszer sok szereplője itt próbál kompenzálni. Az a gyártó-forgalmazó, amelyik évek óta nem képes a támogatott gyógyszereinél pl. a forint-euró árfolyamváltozás miatti kieséseket érvényesíteni, mert a tb által annak idején jóváhagyott árait nem tudja változtatni, a vénynélküli gyógyszerei árait emeli. A gyógyszertárak is a vénynélküli termékeknél tudnak kompenzálni. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a 10 százalékot alig meghaladó árrésű közfinanszírozott gyógyszerek ellenére az ágazati átlagárrés 19 százalék körüli.

Azt látni, hogy az ilyen gyógyszerek ára között időnként jelentős különbség van az egyes gyógyszertárak között, főleg az akcióknál. Ez rendben van a kamara szerint?

Nincs rendben, és sok vita van erről.

A gyógyszer speciális árucikk, amit nem azért veszünk és fogyasztunk, mert akciós, vagy tetszetős a doboza, hanem azért, mert szükségünk van rá.Nem szabadna feláldozni ezt az elvet a minden áron való bevételnövelés és a fogyasztásnövelő kereskedelmi marketingtechnikák oltárán. Újra kellene gondolni a gyógyszertárak marketing tevékenységének szabályozását. Időnként azt sem tudom megállapítani, hogy a reklámozott 15-20 százalékos kedvezményt mihez képest számolják.

 Nem arról van szó inkább, hogy míg a hálózatban működő patikák a kedvezőbb beszerzési ár miatt tudnak akciózni, addig az önállóan működők nem, és az utóbbiaknak ez szúrja a szemét?

Elvi álláspontot képviselek. Tény azonban, hogy ma a gyógyszer-nagykereskedelemből származó különféle kedvezmények mértéke több mint a felét teszi ki a gyógyszertári ágazat üzemi eredményének. Ez egyre nagyobb függőséget jelent.

A nagykereskedők pedig azokat támogatják, akik vagy belépnek a franchise-rendszerükbe, vagy nagy forgalmi potenciállal rendelkeznek. Így például a kisforgalmú vidéki gyógyszertáraknak esélyük sincs a nagyokéhoz hasonló kedvezmények elérésére, pedig nekik erre a túléléshez lenne szükségük. Ebből fakadóan, ha a gyógyszertár túl akarja élni ezt az időszakot, akkor – hogy finoman fogalmazzak –, célszerű olyan rendszerhez csatlakoznia, amelyen keresztül hozzájut ezekhez a kedvezményekhez.

A patikák mekkora hányadának csatlakozott valamelyik hálózathoz?

Egy felmérés szerint, amit nem a kamara végzett, a különböző konstrukciókban működő gyógyszertárak száma 800 körül van a 2300-ból. A gyógyszertárakat ez alapján négy nagy csoportba lehet sorolni. Vannak a teljesen önállóan működők, a valamilyen beszerzési együttműködésben részt vevők, ilyen pl. az Pharma Mater, vannak franchise rendszerek, mint pl. az Alma patikák és vannak, ahol a franchise gazda egyben tulajdonos is, mint pl. a Patika Plus patikáknál, vagy a BENU gyógyszertárak többségénél. De van egy olyan projekt is, ahol 140 gyógyszertár hozott létre és működtet egy gyógyszer-nagykereskedőt – a ViridisPharmát –, amit példaértékűnek tartok. Ez gazdaságilag és szakmailag is egy perspektivikus irány.

A többség tehát önálló, és így is megél.

Sajnos az önálló gyógyszertárak száma fokozatosan csökken. Egyfelől nem értem, hogy a fúziótilalom ellenére hogyan növekedhetnek egyes láncok, másfelől a nagybefektetők évek óta azzal riogatják a gyógyszerészeket, hogy elértéktelenedik a patikájuk, ehhez képest folyamatosan vásárolják fel őket.

Mennyit ér most piaci értéken egy patika?

Vannak, akik 3-4 havi forgalomban adják meg egy gyógyszertár forgalmi értékét, szerintem viszont azt érdemes kiszámolnia annak, aki gyógyszertárat akar vásárolni, hogy középtávon, tehát 6-7 év alatt, megtérül-e a befektetése. A problémáink ellenére ez egy stabil és kiszámítható piac, ahol viszonylag kis kockázattal hosszabb távra lehet befektetni.

A patikáknak magyar gyógyszerészi többségi tulajdonban kell lenniük a hatályos törvények szerint. A felvásárlásokkal ez az előírás mennyiben sérül?

Papíron bizonyára mindenki megfelel a hatályos előírásoknak, mert máskülönben nem lehetne engedélye. Ugyanakkor a gyógyszer-gazdaságossági törvény az úgynevezett szindikálásos megállapodásokat nemcsak tiltja, hanem semmisnek nyilvánítja, és a hatósági kontrollt is részletesen szabályozza.

Sok helyütt csak névlegesen vezeti a gyógyszertárat az úgynevezett személyi jogos gyógyszerész. Ez pedig olyan hiba, ami ellentmond annak a deklarált politikai szándéknak, hogy a patikusok számára biztosítani kell a szakmai és egzisztenciális függetlenséget, mert így lehet nemzeti érdekkörben tartani a gyógyszertárakat, és a betegeknek is az a jó, ha a gyógyszerész nem egy befektető profitcéljainak rendeli alá a szakmai tevékenységét, hanem a beteg jogos érdekére koncentrál.

Az MGYK a kormány stratégiai partnere 2010 óta, ez sem segít ezen?

Ez a stratégiai partnerség tette lehetővé, hogy magunk mögött hagyhattuk a liberalizáció szakmai, gazdasági és morális válságát. A gyógyszerellátás strukturális átalakításával kapcsolatban 2010 és 2018 között minden lényeges intézkedés közös döntés eredménye volt. Ha a kormány még egy öt éven át tartó kötelességszegési eljárást is bevállalt Brüsszelben, csak hogy leállítsa a patikaliberalizációt, közös akarattal a mostani problémákon is túl kell tudni jutnunk. Nem árulok el titkot azzal, hogy a tervek szerint ősszel megújítjuk ezt a stratégiai megállapodásunkat, nyilván a jelen helyzethez igazodó konkrét célokkal. A kamarában már elkezdtük a felkészülést.