Pénzváltók: állami segítség kellene az ingatlan bérleti díjak fizetésére

Interjú2020. máj 1.Devecsai János

Tekintettel, hogy költségeink legnagyobb részét a munkabérek és a bérleti díjak teszik ki, a legnagyobb segítségre ezen a két területen van szükség - hangsúlyozta a növekedés.hu-nak Taraczky Andrej. A Magyar Pénzváltók Országos Egyesületének alelnöke azt is elmondta, hogy az ágazat a forgalmának közel 80-90 százalékát elvesztette.

A koronavírus miatt itthon a pénzváltók forgalmában mekkora volt a visszaesés?

A visszaesés mértéke helyszínenként eltérő. Az alapvetően turisták által látogatott helyszíneken (belvárosi sétálóutcák, turisztikai nevezetességek) a visszaesés több mint 90 százalékos volt, így az ott lévő irodák átmenetileg be is zártak. A bevásárlóközpontokban lévő irodák esetében mintegy 75-80 százalékos a visszaesés mértéke, amióta kijárási korlátozások kerültek bevezetésre.

A hipermarketekben is jelentős forgalom csökkenés történt, de az ott található nagy élelmiszerüzletek miatt ennek mértéke 65-70 százalék.

Az úgynevezett utcai váltók, amelyek a nagyobb városok forgalmas utcáira nyílnak a kijárási korlátozás miatt szinten nagymértékű visszaesést tapasztaltak a forgalomban. Ennek mértéke 70-80 százalék közötti. 

A mostani helyzetben milyen lépésekkel lehet kezelni a válságot?

Ebben az iparágban a költségek legnagyobb része munkabérből és bérleti díjból tevődik össze.

Egyrészt a nyitvatartások szűkítésével a bérköltségek csökkenthetők, míg a bérbeadókkal történő sikeres megállapodásokkal a bérleti díjakat lehet mérsékelni a vészhelyzet idejére.

A kormányzati mentőcsomag tud segíteni az ágazaton? Egyeztettek esetleg kormányzati szereplőkkel az ágazat speciális helyzete miatt?

Egyesületünk folyamatos egyeztetéseket folytat, hiszen ágazatunk is erősen érintett a turizmus visszaesés miatt, így ez az iparág is segítségre szorul. Tekintettel, hogy költségeink legnagyobb részét a munkabérek és bérleti díjak teszik ki, a legnagyobb segítségre ezen a két területen van szükség. A nemrégiben módosított, “kurzarbeit” néven elhíresült, csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatására vonatkozó rendelet már nem tartalmaz annyi korlátozást mint annak legelső változata,

így jó eséllyel iparágunk is tud már élni ennek lehetőségével.

A második költségelem tekintetében viszont még nem történt intézkedés a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretén belül, pedig már sokszor szó volt róla, hogy külföldi példára nálunk is valamilyen hasonló központi megoldás fog születni ennek a problémának a kezelésére.

Jelen helyzetben a bérbeadók ragaszkodnak a bérleti díjak fizetéséhez, maximum fizetési haladékot biztosítanak, de azt a bérleti díjat előbb, vagy utóbb meg kell fizetni, holott az azt fedező bevételi oldal most hiányzik.

De később sem lesz annyi, hogy kétszeres bérleti díjat tudjon fedezni. A forgalom visszaesése önmagában nem vis maior esemény a bérleti szerződések tekintetében, holott a bérleti díjak úgy vannak meghatározva, hogy a bevásárlóközpontok azt jellemzően a látogatók számához igazítják. Egy magas látogatói számmal rendelkező bevásárlóközpontban a négyzetméterárak is magasabbak, mint egy alacsonyabb látogatottságú bevásárlóközpontban. Valahol ennek a forgalom visszaesésnek vissza kellene köszönnie a bérleti díjakban, hiszen attól, hogy adott üzletek nyitva lehetnek a látogatószám még nem garantált a most üresen pangó bevásárlóközpontokban.

Ez egy rendkívül speciális helyzet és mivel korábban nem volt ilyen, így viszonyítási alap sincs, de speciális helyzetben speciális megoldásokra van szükség. Már nagyon várjuk ezeket a megoldásokat.

A krízis elején a pénzváltók nagyobb marzzsal dolgoztak a járvány miatt. Ez most is így van?

A marzsok a megnövekedett árfolyamkilengések miatt tágultak, a kilengések csökkenésével a marzsok is szűkültek, de a forint hektikussága még teljesen nem szűnt meg.

A forint gyengülése milyen hatással van az üzletre?

Nem mindegy, hogy a gyengülést mi váltja ki, így a reakciók is eltérőek a forint gyengülésére. Amennyiben csupán a kamatok változása miatt tapasztalható forintgyengülés és nem pánikszerű a gyengülés az általában az euró, dollár, angol font és svájci frank eladásokat serkenti, ugyanis a megtakarítások egy része még mindig valutában van, így egy forintgyengülés kedvező eladási szinteket biztosít azoknak, akik úgy vélik, most itt az ideje átváltani a megtakarításokat forintra majd egy forint erősödés esetén azt megint vissza lehet váltani valutára. Egy pánikszerű gyengülés esetén más a helyzet, míg a gyengülés lassabb ágában tapasztalhatók eladások,

a gyorsuló ágban már inkább a félelem lesz úrrá, ami nagyon gyakran pánikszerű vásárlásokat eredményez magas árfolyamokon.