Regős Gábor: Az új akcióterv 4-500 milliárdos hatása nem tűnik túlzónak

Értékelésük szerint a nemrég bejelentett 13+1 pontos gazdaságvédelmi akcióterv mennyiben segítheti a közepesen fejlettség csapdájának elkerülését, és hogyan hat a növekedésre? 

Egy lépésként értékelhető a fejlődés irányába, de természetesen – ahogy egy ilyen csomagtól nem is várható – nem dőlhetünk hátra, van még tennivaló bőven, például a versenyképesség emelése terén. A legnagyobb tétel benne a szociális hozzájárulási adó csökkentése, mely azonban már korábban ismert volt, hiszen ez a 6 éves bérmegállapodás része, most iktatták csak jogszabályba.

Ez a bérmegállapodás az elmúlt években jelentősen hozzájárult a növekedéshez – bár a konkrét hatást nehéz megbecsülni, de akár évi 1 százalékpont is lehetett.

A növekedési kilátásokra az új akcióterv nem egyik pillanatról a másikra hat, hiszen az intézkedések sem egyszerre jelennek meg. Számszerűsíteni nehéz is a hatást, hiszen például az adóelőleg-feltöltés megszüntetése több adónem esetében csak likviditási segítséget ad (tehát e pontnál nem marad több pénz a vállalatoknál, csupán elég az adót később befizetniük), de ez mégis jelentős támogatást jelent a kkv-knak.

Milyen a terv várható hatása nominálisan?

Varga Mihály 400-500 milliárd forintról beszélt, pontos értéket természetesen nehéz mondani, hiszen nem minden intézkedésnek ismertek a részletei, de például a +1 pont, az új állampapír bevezetésének hatása is nehezen számszerűsíthető. A 400-500 milliárd forintos hatás több év alatt egyáltalán nem tűnik túlzónak, hiszen

csak a szociális hozzájárulási adó csökkentése 100 milliárd forint fölötti bevételkiesés a költségvetésnek – amelynek egy része természetesen visszajön a magasabb fogyasztáson keresztül.

A Magyar Állampapír Plusz (MÁP) kötvény kibocsátásával kapcsolatban milyen fogadtatásra számítanak? Az első napok nagyon pozitív visszajelzéseket hoztak.

Az első napok nagyon pozitív fogadtatása abból a szempontból nem meglepő, hogy sokan az előző hónapokban tartalékoltak, kivárták a június 1-je után kibocsátott állampapírok adómentességét, illetve az új állampapírt. A lakosság pozitív hozzáállása várhatóan megmarad: a rövid távon megtakarítóknak megéri az új állampapírt venni – már az első évben 3,75 százalék a kamat, míg az egy éves állampapíré 3 százalék. Sok kritika érte az állampapírt annak kapcsán, hogy ha a vártnál magasabb az infláció, akkor már nem is éri meg annyira ezt venni.

Nos, ha valakinek az inflációs várakozásai ennyire magasak, akkor ő továbbra is veheti az 5 éves prémium állampapírt, amely inflációkövető.

Továbbá az új állampapír iránti magas kereslet abból a szempontból jó hír, hogy azt mutatja, a lakosság egyre inkább figyel a pénzügyeire, egyre tudatosabb.

A MÁP jegyzéseket is befolyásolja az infláció várható alakulása. Önök milyen inflációs rátával kalkulálnak a következő két évre? Milyen hatások emelhetik az inflációt?

3 és 3,5 százalék közötti inflációval számolunk. Az inflációban mindig meghatározó az olajár, illetve a forint-euró árfolyam alakulása is. Ez utóbbira a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája tud hatni – ne felejtsük el, hogy az intézmény legfontosabb feladata az inflációs célkövetés, tehát az infláció alacsony szinten tartása.

Ezért is látszik az, hogy szükséges lehet a monetáris kondíciók lassú szigorítása.

Ez segítheti elő azt, hogy az infláció a belső kereslet magas szintje ellenére is a jegybanki célsávban maradjon, középtávon pedig elérje az inflációs célt. Az inflációt befolyásolja továbbá a külső környezet, hogy mennyire működik a legfontosabb exportpartnereink gazdasága, milyen élénk a kereslet és ez mekkora inflációt gerjeszt. Bár korábban úgy tűnt, hogy a nagyobb uniós gazdaságok komoly bajban vannak, az első negyedéves növekedési adatok már valamivel kedvezőbbek voltak, ami azt jelenti, hogy az infláció fékeződésében ez a tényező már nem tud szerepet játszani.

A kistelepüléseken mennyire hozhat gazdasági növekedést és mennyire csökkentheti az elvándorlást az 5 millió forintos támogatás?

Mindenképpen segítség lehet az áfa-visszaigénylés. A kistelepüléseken nagyobb szükség van a meglévő, kihasználatlan lakásállomány felújítására, rendbetételére, míg a nagyobb városokban a lakások hiánya okoz főleg problémát, azt kellene megoldani. Ha a fiatalok lakáshoz jutása könnyebb, az segítheti az elvándorlás fékezését, de ez természetesen csak egy tényező. Emellett szükség van megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyekre, a családok számára pedig jól működő iskolákra, óvodákra, bölcsődékre.

A csomagban több adócsökkentés is szerepel, legutóbb az Állami Számvevőszék elnöke is adócsökkentéseket sürgetett. Ön szerint milyen irányba lenne optimális haladni az adóterhek csökkentésében?

Először is fontosnak tartom leszögezni, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, ne akarjuk jobban csökkenteni az adókat, mint amennyire fedezet van. Az első kérdés az áfakulcs kérdése, ez Magyarországon nagyon magas, illetve vannak kedvezményes termékcsoportok, ahol alacsonyabb.

Ennek csökkentése azonban veszélyes, mert nem biztos, hogy ebből bármi eljut a fogyasztókig.

Ha a nagyobb adónemeket nézzük, a társasági adó már így is alacsony, nincs hová csökkenteni. Maradnak tehát a munkát terhelő adók, melyek csökkentése egyébként is növeli a versenyképességet, tehát pozitív hatással van. Ezen belül nem tulajdonítok nagy jelentőséget annak, hogy melyik adó kerül csökkentésre, inkább csak arra kell figyelni, hogy a családi adókedvezmények igénybe vehetősége ennek nyomán ne sérüljön.

A tegnap benyújtott költségvetés súlypontjaival kapcsolatban mi a véleménye?

A legfontosabbnak azt tartom, hogy a kormányzat egy nagyon alacsony, 1 százalékos hiánnyal készül a jövő évre a tartalékok magas szintje mellett. Az elmúlt években a hiány rendszeresen a tervezett alatt alakult, így ez akár még kedvezőbb is lehet. Ez mindenképpen jó hír, hiszen most van lehetőség csökkenteni a GDP-arányos államadósságot, most van lehetőség felkészülni a következő válságra – amely nem tudjuk, mikor lesz, de egyszer lesz, az biztos.

Két területet emelnék ki, ahol mindenképpen jelentős előrelépés tapasztalható: az egészségügy, illetve a családok támogatása – utóbbinál a családvédelmi akcióterv lépései jelennek meg a költségvetésben. Természetesen vannak olyan területek, amelyeknél lehetne még többet költeni, például oktatásra vagy városi közlekedésre.

Ígéret van az állami alkalmazottak bérének további emelésére is – a konkrétum itt azonban még kevés, annyit tudunk csupán, hogy 2020-ban 7,1 százalékkal magasabb a személyi juttatásokra szánt összeg, mint 2019-ben.

Erre az intézkedésre szintén szükség van, gyakorlatilag akármelyik állami szegmenst nézzük.

Milyen növekedéssel kalkulálnak erre az évre az első negyedéves kiugróan jó adat fényében?

Mindenképpen egy 4 százalék fölötti növekedést várunk – remélhetőleg a külső környezet nem lesz annyira kedvezőtlen, hogy ezt ne érjük el. A bővülés valahol 4 és 4,5 százalék között lehet, szerencsés esetben kicsit több is.

Mikortól számítanak lassulásra?

Ha azt vesszük, a fent jelzett szint a tavalyi 4,9 százalékhoz képest már lassulás, ezzel azonban óvatosan bánnék. Egy 4 százalék feletti növekedést lassulásnak hívni hiba lenne, sőt már egy 3,5 százalékosat is az, miközben legfőbb külpiacunk 1 százalék alatti ütemben bővül – természetesen az 5 százalék körüli bővülésnél lassabb, de így is kiemelkedő. Jelentősebb lassulást akkor várunk, ha a nemzetközi környezet tartósan gyengévé válik – ennek az idejét azonban nehéz meghatározni.