Regős Gábor: kedvező esetben 5 százalékkal nőhet idén a magyar gazdaság

Interjú2021. ápr. 20.Harsányi Péter

Tavaly a személyi jövedelemadóból származó bevételek 4,3 százalékkal nőttek, bár ezt befolyásolta a 4 gyermekes anyák szja-mentessége – mondta Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője szerint ez az adat is mutatja a gazdaság kettősségét: a bértömeg infláció feletti növekedése jelzi, hogy sok ágazatban mintha nem is lett volna válság, miközben tudjuk, hogy más ágazatok a túlélésért küzdenek. Hozzátette, gyorsabb újranyitás és magasabb költési hajlandóság esetén 5 százalék körül alakulhat az idei gazdasági növekedés.

Milyenek jelenleg Magyarország GDP növekedési kilátásai a friss oltási és járványügyi számok fényében? Mekkora növekedést vár idén és jövőre, illetve mekkorák a felfelé és lefelé mutató kockázatok?

Nos, igen, a kérdés jól rátapint a lényegre: az oltási és a járványügyi számokra. Ezek, illetve az ezekhez kapcsolódó korlátozások határozzák meg az idei évben a növekedést.

Márciusi előrejelzésünkben az idei évre 4,0, jövőre 5,1 százalékos bővüléssel számolunk. A kockázatok nagyok – mind lefelé, mind felfelé.

Ezt mutatja egyébként az MNB előrejelzése is, amely egy tág, 4–6 százalékos növekedési intervallumot adott meg. Az mindenképpen pozitív, hogy Magyarországon viszonylag jól halad az oltás más országokhoz képest, hiszen a gazdasági teljesítményt most az határozza meg, hogy mikor lehet megszabadulni a korlátozásoktól – minél előbb, annál jobb.

Előrejelzésünkben azzal számoltunk, hogy a korlátozások jelentős része a második negyedév első felében feloldásra kerül. Természetesen ez jelenti a kockázatot is: ha később, akkor a növekedés is lassabb lehet, illetve a hosszú távú károk is nagyobbak lehetnek – több olyan vállalkozás lehet, amelyik soha többé nem nyit ki.

Pozitív kockázatként a gyorsabb újranyitást és a magasabb költési hajlandóságot azonosítottuk, ezen a pályán egy 5 százalék körüli növekedéssel számolunk 2021-re.

Mennyire súlyosak Ön szerint az eddigi munkaerőpiaci károk? Mekkora napjainkban a rövidített, illetve a részmunkaidőben dolgozók száma?

Ez tipikusan olyan kérdés, hogy mihez képest. Ahhoz képest, amennyire súlyosak lehetnének, nem súlyosak, de természetesen az a 104 ezer fős elmaradás, ami a februári adatokban éves alapon látszik, nem elhanyagolható. Még akkor sem, ha ennek egy része a külföldön dolgozó magyarok elbocsátásából ered.

A viszonylag kisebb károkban nagy szerepe van a korábbi helyzetnek. Annak, hogy 2020 előtt munkaerőhiány volt, a foglalkoztatási szint pedig magasan állt, így az állásukat elveszítők jelentős része el tudott máshol helyezkedni. A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan nem látunk teljesen tisztán: sokan vannak, akiknek van állásuk, de nem vagy alig tudnak dolgozni a korlátozások miatt – például a turizmusban, a vendéglátásban.

Ez azonban inkább az érintett ágazatok sajátja, mint általános jelenség. Hogy ez mennyire jelenik meg a statisztikában, vagy mennyire kezelik például fizetés nélküli szabadsággal, az egy jó kérdés.

Idei adatunk még nincs, de tavaly a második negyedévben megközelítőleg 50 ezer főt tett ki a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése.

Ha megnézzük a felméréseinket, amelyben rákéredzünk arra, hogy hány órát dolgoznak a foglalkoztatottak egy héten, akkor viszont érdemi változást a részmunkaidősök tekintetében nem látunk a vírus előtti időkhöz képest. Talán a túlórák száma az, ami csökkent, pont az üres álláshelyek betöltése miatt.

A teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél – egy év alatt nagyságrendileg 10 százalékkal 410 ezer forint felé emelkedett. Hogyan alakult az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások teljes munkaidős alkalmazottainak bére?

Ott a béremelkedés alacsonyabb lehetett, 6 százalék körüli, míg az átlagbér 300 ezer forint körül alakulhatott, ennek az adatnak azonban viszonylag kevés értelme van.

Nem azért, mert az 5 fő alatti cégeknél dolgozók nem számítanának, hanem azért, mert ezek a cégek nagyon sok esetben kis, családi vállalkozások, ahol a tőkejövedelem és a munkajövedelem vagy éppen a vállalati és a családi költségvetés nem különül el. Tehát a családtagok bére önmagában nem mutatja a tényleges keresetet.

Milyen tendenciák figyelhetők meg a bértömegben, azaz a lakosság által hazavitt összes keresetben, illetőleg mekkora lehet a bérdinamika idén és jövőre?

A bértömeg becslése statisztikai adatokból viszonylag nehéz, hiszen az átlagbért a teljes munkaidős foglalkoztatottakra, illetve azok egy részére közli a KSH.

Ami viszont irányadó lehet, az a személyi jövedelemadó-bevétel, bár természetesen a kedvezmények miatt ez sem egy az egyben követi a bérdinamikát.

Itt 2021 első két hónapjában a növekedés 7,1 százalékos volt, azaz a foglalkoztatás mérséklődése miatt a béremelkedésnél kisebb, de érdemi volt. A bérdinamika az idén az elmúlt években megszokottnál mérsékeltebben, de az infláció fölött alakulhat. A magasabb béremelkedési szint elérése 2022-ben vagy 2023-ban következhet be a gazdaság újraindulásától függően.

Tavaly a személyi jövedelemadóból származó bevételek ennél kisebb mértékben, 4,3 százalékkal nőttek, bár ezt befolyásolta a 4 gyermekes nők szja-mentessége is.

Ez az adat is mutatja a gazdaság kettősségét: a bértömeg infláció feletti növekedése is jelzi, hogy sok ágazatban mintha nem is lett volna válság, miközben tudjuk, hogy más ágazatok a túlélésért küzdenek.

A béremelkedésen kívül milyen további tényezők támogatják a lakossági fogyasztás bővülését?

Ha hagyják a lakosságot fogyasztani. A lakossági fogyasztást most leginkább a korlátozások akadályozzák, ezek feloldása esetén indulhat meg a fogyasztás, átmenetileg érdemben meg is ugorhat az elhalasztott fogyasztás bepótlása nyomán.

A hitelezéssel én óvatosan bánnék, nem biztos, hogy jó, ha a fogyasztás növekedését hitelből finanszírozzuk, láttuk 2008 előtt annak milyen következményei vannak. A várakozások talán inkább mérséklően hatnak majd az elmúlt 1 év bizonytalanságai miatt, így a megtakarítási ráta ideiglenesen még magasabb szinten maradhat.

Az idei évben az állami beruházások 10 százalékot meghaladó ütemben bővülhetnek a jegybanki előrejelzések szerint. Milyen mértékben támogatják az új 7 éves uniós ciklusból és az EU helyreállítási alapból származó források az állami beruházásokat? Milyen ütemben kerülhet sor az uniós pénzek effektív felhasználására és mekkora összegekről beszélünk?

Nehéz előre látni, hogy milyen ütemben zajlanak majd a beruházások uniós, illetve saját forrásból, azért is, mert az uniós források most egyszerre két költségvetési ciklus forrásai (a 2014–20-as, illetve a 2021–27-es) is lehetnek, továbbá emellé jön még a helyreállítási alap.

Nem lenne meglepő ugyanakkor, ha a lehető legtöbb beruházást, amit csak lehet, uniós forrásból szeretne majd finanszírozni a kormányzat. A kétfajta uniós forrásnál a felhasználási határidő eltérő, a helyreállítási alap forrásainak korábban van a határideje. Nehéz előrejelezni azonban, hogy időben hogyan alakul a lehívás, ez nagyon sok tényezőtől függhet, de vélhetően nem cél ennek elhúzása. A Brüsszellel folytatott tárgyalások elhúzódása ellenben kockázatot jelenthet.

A helyreállítási alap Magyarországra jutó borítékja közel 6000 milliárd forint, ez viszont nem mind támogatás. Érdemi része, mintegy 3400 milliárd forint hitel. Az uniós források közül még a felzárkózást segíti a kohéziós politika, itt 9000 milliárd forint feletti összegről beszélhetünk a 7 éves ciklusban.

Mekkora lehet idén és jövőre az infláció, illetve az adószűrt maginfláció? Mekkora a kockázata Ön szerint az inflációs várakozások jelentős és tartós megemelkedésének?

Az infláció idén 3,5, jövőre 3,2 százalék lehet, mindkét évben talán a felfelé mutató kockázatok erősebbek.

A legfontosabb az inflációs várakozások tartós emelkedése. Ennek kezelése az MNB feladata, ehhez a forintot stabilizálni vagy erősíteni kell, az elmúlt években tapasztalt leértékelődés érdemben emeli a pénzromlás ütemét.

Szintén kockázatot jelent, hogy mi történik a gazdaság újraindítása után, az időlegesen bezárni kényszerült vállalkozások mennyivel emelik majd áraikat a kieső bevételek, a csökkenő kínálat és a bővülő kereslet miatt. A maginfláció a két évben 4,0, illetve 3,7 százalék lehet.

Vár-e az idei magasabb inflációs környezet hatására számottevőbb elmozdulást a monetáris politikában?

Számottevőbbet nem, kisebbet talán. Kérdés, hogy az MNB meglépi-e a szükséges szigorításokat, ha az adatok ezt indokolják. Amennyiben a szükséges lépések nem történnek meg, az infláció tartósan kiléphet a célsávból és az beépülhet a várakozásokba.

Ugyanakkor még korai lenne megmondani, hogy mekkora lépés kell és mikor.

Alapvetően arra számítunk, hogy a jegybank a konvencionális eszköztárát használja majd szigorításra, míg a nem-konvencionális eszközök, például az NHP Hajrá tartósabban fennmaradhatnak.

Várakozásai alapján mekkora bővülési potenciál van jelenleg a magyar exportban? Melyek lehetnek a húzóágazatok?

Évi 4 százalék körüli potenciál szerintem lehet békeidőben, ezt most befolyásolják természetesen a vírus okozta körülmények, elsősorban a külső kereslet visszaesése.

Mindenképpen nagy potenciál van vagy lenne a tudásalapú iparágakban, bár ezek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ahogy a felsőoktatás, a képzés fejlesztésére is.

Magyarország külső finanszírozási képessége a GDP 3-5 százaléka között mozoghat az MNB előrejelzései szerint. Meglátása alapján mi támogatja a mutató emelkedését?

Idén mindenképpen támogatólag hat az export növekedése a tavalyi visszaesés után. Szintén pozitív irányba mozdítják az egyenleget a bejövő uniós források. Rontja azonban az egyenleget a külföldi tulajdonú vállalkozások kivitt profitja.