IMF: Az európai infláció fele megmagyarázhatatlan
ElemzésekEurópának foglalkoznia kell a magas infláció és a lassuló növekedés mérgező keverékével. Az európai maginfláció közel fele közgazdaságilag nem megmagyarázható hatásokból adódik össze - vélik az IMF elemzői.
Az európai maginfláció közel fele a szokásos árfelhajtó tételekkel gyakorlatilag megmagyarázhatatlan. A legfőbb drágító tényező ugyanis az energia- és élelmiszerárak emelkedése, az inflációs várakozások beépülése, a dollár erősödése, valamint az árfolyamok gyengülése, de ami ezen felül tovább gyorsítja az inflációt, az a fejlett és a felzárkózó országokban majdnem hasonló arányban gyakorlatilag érthetetlen – olvasható az IMF Blog cikkében.
Miközben az ukrajnai háború egyre nagyobb terhet ró az európai gazdaságokra, a növekedés az egész kontinensen lanyhul, és az infláció sem mutatja a mérséklődés jeleit - vélik a szervezet közgazdászai.
A World Economic Outlook előrejelzése szerint Európa fejlett gazdaságai jövőre mindössze 0,6 százalékkal fognak nőni, míg a feltörekvő gazdaságok 1,7 százalékkal bővülnek.
Arra lehet számítani, hogy idén télen az euróövezet országainak több mint felében technikai recesszió következik be, azaz legalább két egymást követő negyedévben csökken a kibocsátás.
Általános a vélemény, hogy bár az infláció jövőre csökken, a növekedés továbbra is a kívánatos szint alatt marad. Az európai döntéshozók ugyan gyorsan reagáltak az energiaválságra, és a fűtési szezon előtt feltöltötték a gáztárolókat, az energiaellátás zavarai további gazdasági problémákhoz vezethetnek.
Egyes forgatókönyvek szerint az Európába irányuló orosz gázáramlás teljes leállítása a hideg téllel párosulva egyes közép- és kelet-európai gazdaságokban hiányt, és akár 3 százalékos GDP-csökkenést eredményezhet, illetve egy újabb inflációs hullám kialakulásának veszélye is felvetődik.
A világjárvány nyomán kialakult termelési bizonytalanságok, az ellátási láncok megbomlása, Oroszország ukrajnai háborúja, a növekvő alapanyag- és munkaerőhiány alapvetően felgyorsíthatta az inflációs folyamatot.
Mindezt tetézte az inflációs várakozások emelkedése, és a felzárkózó országokban a fizetőeszköz árfolyamának csökkenése.
A maginfláció közel felére azonban nincs magyarázat - vélik az IMF közgazdászai.
Többek között ezért sem zárható ki, hogy újabb energiaellátási zavarok nélkül is hosszabb ideig a magas szinten maradhat a pénzromlás mértéke. Ezzel együtt van remény arra, hogy megáll az árak növekedése - vélik az IMF szakértői.
Ez azt sugallja, hogy a gazdasági lazaság és ennek megfelelően a mögöttes inflációs nyomás is kisebb lehet, mint ahogyan azt általában gondolják Európában.
Ugyanakkor további kockázatot jelenthet a középtávú inflációs várakozások lehorgonyzása, esetleg a bérek sokkal erőteljesebb gyorsulása, ami kedvezőtlen visszacsatolást indítana el az árak és a bérek között.
Az európai döntéshozóknak a gyenge növekedés és a magas infláció mérgező keverékével kell szembenézniük. Hogy megelőzzék a helyzet további romlását, az infláció csökkentése érdekében szigorítaniuk kell a makrogazdasági politikát, miközben a sebezhető háztartásokat és az életképes cégeket segíteniük kell az energiaválság kezelésében. A központi bankoknak pedig egyelőre folytatniuk kell az irányadó kamatlábak emelését - véli a szervezet.
A fejlett gazdaságokban, beleértve az euróövezetet is, 2023-ban valószínűleg szigorú monetáris politikára lesz szükség, ha csak a vártnál jobban nem gyengül a gazdaság és a csökken foglalkoztatás, ez ugyanis jelentősen rontja a középtávú inflációs kilátásokat.
A legtöbb feltörekvő európai gazdaságban, ahol az inflációs várakozások nem olyan jól lehorgonyzottak, a keresleti nyomás erősebb és a nominális bérnövekedés magas, gyakran kétszámjegyű, ami szigorúbb irányvonal indokol.Az irányadó kamatlábak emelésének folytatása egyelőre biztosítékot jelent több kockázat ellen is, beleértve az inflációs várakozások lehorgonyzásának megszüntetését vagy az árak és a bérek közötti visszacsatolás kialakulását (bér-árspirál). Amennyiben a bérek tovább emelkednek, még magasabbra kell emelni a kamatszintet, ami növekedési veszteséget okoz - írják az IMF közgazdászai.
A termelékenységet fokozó, valamint a gazdasági kapacitást bővítő intézkedések folyamatos végrehajtása továbbra is elengedhetetlen a növekedés fokozásához és az árnyomás középtávú enyhítéséhez - véli a valutaalap.
A hatóságoknak szigorítaniuk kell a makrogazdasági politikát az infláció csökkentése érdekében, de közben segíteniük kell a kiszolgáltatott háztartásokat és az életképes cégeket, hogy képesek legyenek megbirkózni az energiaválsággal.
