Sok magyar cég most, a válság idején vágott bele új fejlesztésekbe

Interjú2020. jún 25.D.J.

"Engem is meglepett, hogy milyen sok vállalkozás akar most beruházni. Jó páran már a válság utáni időkre készülnek" - mondta a növekedés.hu-nak Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Hogy érintette a mostani a válság az agráriumot?

Erősen és kevésbé erősen is. Nincs általános válasz, mert megszámlálhatatlan ágazata van a mezőgazdaságnak, melyek változó módon érintettek, így a negatív gazdasági hatások is eltérő mértékben és területeken ütköztek ki.

Úgy tűnhet, hogy az élelmiszer ágazat és az élelmiszeripar nincs akkora bajban, hiszen a boltok tömve voltak a járvány idején is, de ez csalóka. Vannak termékkörök, ahol nincs gond, de a háztartási felhalmozás visszaüthet, az érintett fogyasztási cikkek fellendülése ideiglenes.

A határlezárások miatt az importáruk behozatala nehézkessé vált, az árfolyam felment, ezzel pedig az ellátási lánc máris sérült és elugrottak az árak is. Az áremelkedéseket viszont nem lehet teljesen áthárítani a piacra, ez pedig az árrés csökkenését eredményezi, és elindult a dominó effektus.

Az agrárszektorban a munkaerőhiány is befolyásolta a helyzetet.

Egyrészt amíg a járványügyi szabályokat nem lazították, addig a szabad mozgást korlátozó intézkedések miatt a munkásoknak otthon kellett maradnia a négy fal között; a külföldi munkások pedig be se tehették a lábukat az országba, így az eleve iszonyúan élőmunka igényes ágazat komoly kihívásokkal kellett szembesüljön. Ez egyébként egy hihetetlenül speciális válság: mélységében, erejében és gyorsaságában eltér minden korábbi krízistől.

Egyrészt egyszerre jelent meg szinte mindenütt a világon másrészt a keresletet ugyanúgy elapasztotta mint a kínálatot.

Ebből következik, hogy nincs egyetlen olyan szektor vagy cég sem, amelyik érintetlenül megúszta volna az utóbbi hónapokat. Különböző méretben, eltérő időintervallumban, de mindenkire lecsapott a válság.

Mely ágazatokban a legnagyobb a tőkehiány? Hol a legnagyobb a baj?

A kkv szektor hagyományosan forráshiányos, ezért itt a legkisebb a tartalék, de ahhoz jósgömb kellene, hogy megmondjuk, a válság hol érik be legerősebben. Nincs sem olyan szektor, sem olyan terület, ami sérülés nélkül megúszhatja a válságot, csak a mérték a kérdés egyelőre. Egy a biztos, hogy most minden vállalkozásnak szüksége van és lesz a segítségre.

A járvány előtt komoly problémát okozott a munkaerőhiány. Van rá esély, hogy ez a probléma most eltűnik?

Általában az emberek, így a vállalkozások is nehezen tanulnak, viszont gyorsan felejtenek: amikor 2008-ban beütött a válság minden cégvezető fogadkozott, hogy a vállalata működését teljesen újra fogja gondolni.

Ezt elfelejtve a válságból kifelé minden ment tovább, mintha mi sem történt volna. Szerencse volt, hogy a hosszú konjunktúra elég volt akkor és elfértek a régi módszerek.Most hasonló helyzetben vagyunk, azaz a vállalatvezérek rá vannak kényszerítve a racionalizálásra köztük a humán erőforrás áttekintésére. Én nagyon bízom benne, hogy még egyszer nem követjük el a helyben járás hibáját. Jó lenne, ha ebből mindenki tanulna, új szintre emelné majd a vállalkozását a technológiai fejlődés, digitalizáció és erőforrás-gazdálkodás szempontjából is.

Eddig a munkaerőhiány kreált egy olyan felfelé vezető bérspirált, amelyet nehezen lehetett követni, most viszont itt az ésszerűsítések ideje. Hiszek abban, hogy a munkaerő nem vész el csak átalakul: akik most elvesztették a munkájukat azok valószínűleg fognak tudni - főleg állami akarat mellett - állást találni. Az árazást majd meglátjuk, a piac lesz nyilvánvalóan a kontrollpont.

Az Európai Unió válságkezeléséről mi a véleménye?

Az Európai Unió roppant nehézkes emellett lassú és bürokratikus is. A 2008-as válságot sajnos mondhatom, hogy az elején konkrétan félrekezelték. A világ egy része, például az Egyesült Államok és a FED két kézzel szórták a pénzt a gazdaságba, az Unió eközben megszorításokkal operált. Most okosabban, gyorsabban, rugalmasabban és tanulva a hibákból álltak a helyzethez. Az első sokk után igyekeztek menteni, amit csak lehet.

Ami azért azt is mutatja, hogy nagy az ijedtség, de ez nem is csoda, hiszen ilyen válság még sosem volt és nagyon remélem többé nem is lesz.Pont az egyedisége miatt nincsenek kipróbált varázsmódszerek a kezelésére.

Ránézésre a magyar modell azért számomra bíztató képet mutat, hiszen egyetlen eszköz vagy módszer helyett egy egymást jól kiegészítő gazdasági és pénzügyi mix indult el.

Várható persze egy növekvő államháztartási hiány és az infláció növekedése is, de ez egy vállalható kompromisszum, ha mellette a gazdaságot ki lehet húzni az első sokkból. Ha fegyelmezetten és gyors reagálással kezeljük a helyzetet, akkor akár megerősödve, de legalább gyorsabban kijöhetünk a válságból.

A Széchenyi Kártya Program új konstrukciókkal állt elő. Ezekre miért volt szükség?

Pont a pénzügyi eszközök variálhatósága miatt. Amikor március derekán kiderült, hogy mennyire komoly a helyzet, azonnal beindult egy kemény munka azért, hogy speciális válságkezelő javaslatokkal adjunk lehetséges válaszokat a vállalkozások által jelzett problémákra. Rengeteg információ érkezett a kamarai kríziselemzési szektor-munkacsoportokhoz, és ezek alapján dolgoztunk ki válaszként támogatott hiteltermékeket. Mivel a cégeknél a legfőbb probléma a munkaerő megtartása és a likviditás volt, ezért a Széchenyi Kártya Program fő elemei is erre épültek és az öt új konstrukció ezen a bázison indult el 4 hete. Ezekből egy az agrárium válsághitele, négy pedig egyfelől a gyors likviditási igényt szolgálja ki folyószámlahitellel, likviditási hitellel, másrészt hosszabb távra szólóan pedig beruházási hitellel. A Program zászlóshajója a munkahelyek megőrzését elősegítő munkahelymegtartó hitel.

A teljes Széchenyi Kártya Program gerincét az állami kamat és díjtámogatás adja és természetesen mindegyik hitel mögött komoly állami garancia van, ezzel erősítve a bankok hitelezési kedvét.

A Program pár hét után módosult. Miért volt erre szükség?

Valóban történt módosítás, és ez örömteli és szükséges volt. Mindig a vállalkozói vélemények mentén dolgoztunk, ez most sem lehetett másként. Folyamatosan kérdeztünk és jöttek is a különböző visszajelzések, mi pedig ezek alapján mentünk tovább és finomhangoltuk, javítottuk a hitelek kondícióit.

Így például a Munkahelymegtartó Hitel esetében az induló 9 vagy 18 havi bérkeret helyett mostantól 24 havi bérköltség keretéig terjedő összeg igényelhető.

Ez a konstrukció egyébként 2 éves futamidejű évi nettó fix 0,1 százalékos kamat mellett, türelmi idővel a kamatra és a tőkére is a múlt év végi létszám tekintetében és az igényelhető összeg akár 750 millió forint.

A másik fontos változás szerint a Folyószámlahitel PLUSZ hitelünk, amelyet a Munkahelymegtartó Hitellel kombináltan lehetett induláskor igénybe venni mostantól önállóan is igénybe vehető lesz 0-49 fős létszámig szabad felhasználású folyószámlahitelként maximum 100 millió forint összegig szintén 2 éves futamidő mellett, fix 0,1 százalék éves nettó kamattal. Ha a vállalkozás középvállalati kategóriába tartozik, azaz a foglalkoztatotti létszám 49 és 250 fő között mozog, akkor egységnyi Munkahelymegtartó Hitel mellé azonos mértékű Folyószámlahitelt igényelhetnek. Likviditási hitelünk nem változik, továbbra is 3 éves futamidő mellett fix 0,2 százalék éves nettó kamattal vehető fel maximum 250 millió forint szabad felhasználású forgóeszköz hitelként.

Van egy új beruházási hitel konstrukciójuk is. Akkor eszerint vannak cégek, amelyek ilyenkor akarnak új fejlesztésekbe fogni?

Nem is kevesen. Nekem is nagy meglepetés ez a roham, ami a több mint 200 irodából álló hálózatunkat éri; de ez egyrészt öröm, másrészt pedig jele annak, hogy sokan ezt a helyzetet lehetőségként élik meg és nem pánikként.

Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy ilyen hitellehetőség, ilyen árazással soha nem volt és talán soha nem is lesz, ezt a cégek érzik és élni akarnak vele.

Meglátásom szerint sokan már a válság utáni időkre készülnek és a válság adta helyzetekre. Ezen felül a Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ termékünk nem csak ingatlan vásárlására vagy ingóság, tárgyi eszköz beszerzésére jó, de székhely, üzlethelyiség, ingatlan és telephely-vásárlásra is, sőt akár üzletrész akvizíciójára vagy hitelkiváltásra is fel lehet használni. Ez az akár 10 éves futamidejű hitel december végéig akár 1 milliárd forintig érhető el, FIX 0,5 százalék éves nettó kamat mellett.

Az első időszak igénylési számai már 100 milliárd forint fölött vannak, ezért azt mostanra merem állítani, hogy a piaci igény valós, akár a likviditás megőrzésére és a válság utáni időszak kezelésére is.

Ön szerint lesz második hulláma a járványnak?

Senki nem, tudhatja biztosan, csak remélem, hogy nem. De ha lesz is, abban biztos vagyok, hogy meg tudjuk mutatni, hogy sokkal felkészültebbek vagyunk, már nem ér minket meglepetésként. A kormányok és az egészségügyi rendszerek mostanra már értik a védekezés lényegét és aszerint kezelik azt. A gazdasági hatások kezelése is sokkal tudatosabban, átgondoltabban valósulhat meg.