Suppan Gergely: a spekulatív állomány leépülésével nagyot erősödhet a forint

Milyen szintekre várják az euró/forint árfolyamot rövid és hosszú távon?

Mi úgy gondoljuk, hogy nem indokolt a forint további gyengülése, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy átmenetileg újabb történelmi mélypontra kerül a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.

Idén év végére 331,5 forintos, míg 2021 végére 323 forintos szinteket várunk az euró/forint árfolyam tekintetében.

Ha pusztán a fundamentumokat, a reálgazdaságot nézzük, akkor 315 és 320 forint körül kellene lennie az egyensúlyi árfolyamnak. Nagyon kedvezően alakulnak ugyanis a növekedési számok, a GDP arányos bruttó államadósság csökkenő pályán mozog, folyamatosan mérséklődik az ország sérülékenysége, és nem utolsó sorban hatalmas többletet mutat a külső finanszírozási képesség.

A befektetőket ugyanakkor leginkább a reálkamatok szintje érdekli, ami régiós szinten kiemelkedően alacsony hazánkban. Ez lehetett az egyik oka a forint indokolatlan gyengülésének. Másrészről hatalmas, nagyságrendileg 3000 milliárd forintos spekulatív (short) állomány épült ki a forinttal szemben, ami szintén hozzájárult a gyengüléséhez.

Alapvetően középtávon várjuk a forint felértékelődését, azonban ez bármikor bekövetkezhet amennyiben valamilyen oknál fogva hirtelen elkezdenék tömegesen zárni a befektetők a forint ellenes pozíciókat.

A forint és a feltörekvő devizák tekintetében kockázatot jelent az Egyesült Államok és Kína közötti vámháború kimenetele, valamint a Brexit-tel kapcsolatos fejlemények.

Fennmaradhat-e az alacsony kamatkörnyezet, várható-e szigorítás a Magyar Nemzeti Banktól?

Idén és jövőre is fennmaradhat az alacsony kamatkörnyezet egyrészt külső folyamatok miatt, hiszen az Európai Központi Bank és a Fed is elkezdett lazítani a pénzpolitikán. Ezenfelül a külső forrástöbblet is támogatja az alacsony kamatszinteket. A BUBOR hitelkamatokat ráadásul lejjebb tolhatják a gyors ütemben növekvő hazai lakossági megtakarítások is.

Másrészről jövő évben stabil inflációs pályára számítunk Magyarországon. Mind az infláció, mind a maginfláció 3 százalék közelében alakulhat. Ennek tükrében egyáltalán nem tartjuk indokoltnak, hogy idén vagy jövőre szigorítani kelljen a monetáris kondíciókon.

A költségvetés továbbá az elmúlt években mintegy 3000 milliárd forinttal többet fizetett ki uniós támogatásokra, mint ami Brüsszelből megérkezett. Ez a tendencia a következő években megfordulhat, ami akár azt is eredményezheti, hogy egy viszonylag fegyelmezett költségvetés mellett több ezermilliárdos többlet is kialakulhat a pénzforgalmi egyenlegben.

Ez pedig lehetővé teheti, hogy az állampapírkibocsátás nettó értelemben negatív legyen. Az adósságkezelő (ÁKK) ezáltal visszafoghatja az aukciókat, így a befektetők nem tudják majd lejegyezni a lejáró befektetéseiket. Ennek eredményeképpen a bankközi kamatok, hozamok tartósan alacsony szinten ragadhatnak.

Jelenleg ráadásul azt látni, hogy az állam a lakossági állampapírok mennyiségének felfuttatásán fáradozik, ami még jobban lenyomja a bankközi, intézményi piacon a hozamokat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője

Miként alakulhat a működőtőke beáramlás, és a beruházási dinamika?

A beruházási dinamika az előző évihez hasonló mértékű lehet a magas bázis és a kapacitáskorlátok ellenére.

A beruházásokat idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása fogja vezetni, de továbbra is igen erős a beruházási tevékenység az irodai, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely-szolgáltatási területeken.

A beruházásokra az igényt mellesleg az is jól mutatja, hogy történelmi mélyponton vannak az üresedési ráták, azaz indokolt a raktárak és az irodák építése. Az újépítésű lakáspiaci beruházások tekintetében ellenben hamarosan tetőzés várható, miután visszatér a 27 százalékos újlakás ÁFA-kulcs.

Tavaly az uniós forrásbeáramlással majdnem megegyező, 4,3 milliárd eurónyi működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek szintén a következő években valósulnak meg, érdemben növelve az ipari kapacitásokat. Idén már eddig a tavalyi évi bejelentéseket megközelítő, 1350 milliárd forintot értek el a beruházási döntések.

Az uniós források tekintetében is van még bőven tér. Azt látjuk, hogy eddig az uniós források 39 százalékát hívtuk csak le, míg a maradék bő 60 százaléknak a kivitelezése és tervezése még folyamatban van, vagy még kiírás előtt áll.

Az elkövetkezendő időszakban több nagyvolumenű állami projekt is elindul. Erre jó példa a Liget projekt vagy az egészséges Budapest program. Csak Budapesten 700 milliárd forint fog jutni egészségügyi és kórház fejlesztésekre.

Nagy léptékű beruházások minden téren megfigyelhetők. Az 1 milliárd euró körüli vagy az azt meghaladó megaberuházások közé sorolhatók a Mercedes, a MOL, a Samsung, a BMW, és a FAKT AG beruházásai. A fent felsoroltaknál valamivel kisebb méretű nagyberuházások közül meg lehet még említeni az SK Innovation, az Audi vagy a Hankook projekteket is.

Végezetül több dél-koreai vállalat is bejelentett akkumulátor gyártó üzemépítést hazánkban. Ennek hatására Magyarország hamarosan (elektromos autó) akkumulátorgyártó nagyhatalommá válhat.

Milyen ágazatok növekedhetnek dinamikusan a jövőben és melyek esetében nagyobbak a kockázatok?

Az ipari termelési adatok az elmúlt hónapokban jobban ingadoztak. A negatív külső környezet miatt ugyanis jelenleg az ipar a legkevésbé kiszámítható, esetében a legnagyobbak a külső kockázatok. Ennek ellenére várakozásaink alapján idén és jövőre 5,8 és 4,5 százalékkal növekedhet az ipari termelés.

Az aktuális becslések szerint 200-250 ezer betöltetlen állás van ma a versenyszférában, azaz, ha egy-egy cég leépítene, akkor a munkaerőt gyorsan felszívja a piac. Emiatt tehát nem várható a munkanélküliségi ráta megemelkedése.

Építőiparban azt lehet látni, hogy olyan megrendelésállomány van, mint még soha. Ez még évekig fenntarthatja az építőipar lendületét, főleg, hogy rengeteg projekt még el sem kezdődött.

A 2015 óta megközelítőleg 70 százalékkal bővült az építőipar. Az idei évben pedig 30 százalék körüli felfutásra számítunk.

A robosztus lakossági fogyasztásnak köszönhetően idén közel 6 százalékkal növekedhet a kiskereskedelmi forgalom. A dinamika jövőre kissé mérséklődhet, de még így is 4 százalék felett maradhat 2020-ban.

Hogyan alakulhat Magyarország külső finanszírozási képessége?

Hazánk külső finanszírozási képessége, vagyis a tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlege tovább javulhat. A mutató idén és jövőre 3,4 és 4,2 százalékra emelkedhet a GDP arányában.

A tőkemérleget viszonylag egyszerű előre jelezni. Brüsszel az aktuális 7 éves ciklusban 24 milliárd euró forrást juttat Magyarország számára. Eddig ennek az összegnek szűk 40 százalékát, azaz közel 10 milliárd eurót hívtunk csak le. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 14 milliárd euró még meg fog jelenni tőkemérlegben az elkövetkezendő években, hatalmas többletet eredményezve.

A folyó fizetési mérleg egyenlege az utólagos korrekció hatására 2018-ban minimális hiányt mutatott. Úgy gondoljuk, hogy idén ez a deficit már kisebb lesz, illetőleg jövőre szerény mértékben ugyan, de újra többletessé válhat a folyó fizetési mérleg.

A következő években stabilizálódhat az árumérleg többlete. Ezt a várakozást támasztja alá, hogy a belső kereslet lassulása némileg fékezheti majd az import növekedését, ugyanakkor a romló külső keresletet ellensúlyozzák a kiépülő új exportkapacitások.

Az iparban például soha nem látott új kapacitások jönnek létre a hatalmas mértékű működőtőke beáramlásnak köszönhetően.

Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások többlete előreláthatóan fennmaradhat, sőt tovább javulhat.

A kamatkiadások terén is kedvező tendencia várható. Ahogy csökken Magyarország külső adóssága, úgy egyre kisebb kamat terhet fizetünk külföldnek. Következésképpen a jövedelemegyenleg hiánya csökkenhet, és ez is pozitívan hat majd a folyó fizetési mérlegre.

Az árumérleg, a szolgáltatások egyenlege, valamint a jövedelemegyenleg tehát egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg ismét többletes legyen a jövő évtől.

A folyó fizetési mérleg a tőkemérleggel együtt továbbra is kényelmes külső finanszírozási képességet jelent.

A stabil külső pozíció hatására 2021-től lényegében eltűnhet Magyarország külső adóssága – vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása – aminek hatására pedig a forint egyfajta menekülő devizává válhat.