Nagyon érdekes adatot publikálnak jövő szerdán

Hírek2020. máj 2.MKB Elemzési Központ

Inflációs, kiskereskedelmi és ipari adatokat ismerhetünk meg a jövő héten idehaza.

  • A hazai kiskereskedelmi szektor friss, márciusi teljesítményét publikálják szerdán

2020 februárjában dinamikusan, 10,9%-kal növekedett a hazai kiskereskedelmi üzletek forgalma 2019 februárjához képest. Így az év elején folytatódott a hónapok óta tartó nagymértékű forgalombővülés. A legfrissebb, idén márciusra vonatkozó kiskereskedelmi adatokat május 6-án, szerdán publikálja a KSH.

Ez az adat különösen érdekes lesz, hiszen márciusban már erőteljesen éreztette hatását a koronavírus.

A járvány alapjaiban változtatja meg az idei évre vonatkozó kilátásokat. A februári adatokban még nem érződött visszaesés, a szereplők erős évkezdetről számoltak be. Az év harmadik hónapjában azonban már jelentősen éreztetheti hatását a vírus a visszafogott vásárlási, fogyasztási kedv miatt, azonban ezt ellensúlyozhatja a napi fogyasztási cikkek piacán tapasztalt „roham”, melyet a járvány berobbanásakor tapasztaltak a boltok.

A munkaerőpiac feszessége csökkenni fog a már bejelentett elbocsátásoknak köszönhetően, ez a bérnövekedés ütemét visszafoghatja, amely hosszú távon is negatívan hathat a kiskereskedelmi forgalomra.

Rövid távon az látszik, hogy a napi fogyasztási cikkek piacán drasztikusan megnőtt a forgalom, sok helyen a karácsonyi szezont is meghaladó vásárlási lázat tapasztalnak.

Azonban a tartós fogyasztási cikkek – kivétel bizonyos IT eszközök (laptop, tablet) – piaca befagyott, a plázák egyelőre üresek. Az április 29-ei bejelentés értelmében – miszerint vidéken megkezdődik a korlátozások lazítása – megkezdheti a szektor a válságból való kilábalást.

  • A magyar ipari termelés márciusi, előzetes adatai érkeznek csütörtökön

Az ipari termelés volumene 2020 februárjában 4,1%-kal nőtt 2019 azonos időszakához képest. Habár a tavalyi egész éves átlagtól (5,4%) elmaradt a februári növekedés; látható, hogy erősen kezdődött az év az ipar számára. A friss, márciusi ipari adatokat május 7-én, csütörtökön ismerhetjük meg. Az év első két hónapjával szemben ezekben az adatokban már látszódni fog a koronavírus-járvány okozta visszaesés.

A magyar ipari termelés dinamikája 2018 végétől elvált az eurózónában tapasztalt trendektől, hiszen az eurózónában az ipari termelés csökkenésének ellenére idehaza stabil növekedési dinamikát mutatott az ipari szektor az utóbbi időszakban. A magyar ipari ágazat 2019-ben ellenállt az eurózóna lassulásának, amelynek legfőbb oka, hogy az eurózónából és ezen belül főleg Németországból külföldre telepített kapacitások célországa sokszor éppen Magyarország volt; azaz az új kapacitások kiépülésével az ipari termelés nem esett vissza itthon.

A koronavírus megjelenésével azonban új időszámítás kezdődött az iparban is, már nem kérdés, hogy a magyar ipari termelést is visszaveti majd a vírus, hiszen az itthoni termelőkapacitások is leállásra kényszerültek.

Az már látszik, hogy a hazai autógyárak megkezdték működésüket, a kérdés az, hogy milyen ütemben tudják felfuttatni a termelést. Ez függ a kereslet élénkülésének ütemétől, de a beszállítói láncok helyreállásától is.

A gyárleállásokat több, egy irányba mutató tényező indokolta: a járvány lassítása céljából a társas érintkezéseket jelentősen csökkenteni kellett, továbbá a járvány következtében sok szektorban eleve drasztikusan visszaesett a kereslet. Végül, mivel az egész világon elterjedt a „just in time” termelési rendszer az ipari vállalatok körében, gyakran csak pár napra/hétre elegendő raktárkészletet tartottak az egyes üzemek, a kínai és más ázsiai gyárak leállásával így nagyon rövid idő alatt összeomlottak a beszállítói láncok.

Ez utóbbiban könnyen lehet, hogy a vírus változást hoz és a gyárak magasabb költségek árán is, de nagyobb raktárkészlettel és diverzifikáltabb beszállítói körrel fognak dolgozni a jövőben a hasonló esetek elkerülése végett.

  • Pénteken érkeznek a hazai friss inflációs adatok

Várakozásunk szerint áprilisban 2,5%-ra lassulhatott a hazai infláció a márciusi 3,9%-ról év/év alapon mérve (2020. áprilisi a 2019. áprilisihoz viszonyítva).

A hazai infláció dinamikájának várhatóan jelentősebb mértékű lassulása mögött több tényező is áll. Egyrészt a külső inflációs nyomás továbbra is alacsony és az üzemanyagárak is drasztikusan mérséklődtek idén márciusról áprilisra a koronavírus-járvány hatására (turbulencia a világpiaci olajárakban: keresleti kilátások további romlása a járvány hatására).

A márciusról áprilisra bekövetkező üzemanyagár-csökkenéshez hasonló mértékű visszaesést utoljára 5 éve, 2015 januárjában láthattunk,

bár a 2015 eleji, havi szintű csökkenést meghaladja a mostani, 2020. márciusról áprilisra bekövetkező visszaesés (hó/hó alapon, %-ban mérve).

Továbbá egy technikai tényező, az ún. bázishatás is az infláció mérséklődésének irányába hatott áprilisban, ahogy idén márciusban is: 2019 áprilisában magas bázis alakult ki a folyamatosan emelkedő világpiaci olajárak miatt, idén áprilisban viszont az év eleji 50-60 dolláros szinthez képest 16-35 dollár között járt a Brent olaj jegyzése (WTI ára áprilisban -40 és 30 dollár között mozgott).

Ezenkívül az élelmiszer-árak dinamikájában ellenétes hatások játszanak szerepet (így például a csirke- és sertéshús árának csökkenése a túlkínálat miatt; zöldségfélék árának drágulása; vásárlók túlzott élelmiszer-felhalmozásának csillapodása), de összességében enyhe növekedés továbbra is várható e kategóriában áprilisban.

A koronavírus-járvány a korábbi inflációs előrejelzésünket is felülírta: 2019 decemberében azt prognosztizáltuk, hogy az idei évben 3,6%-ra gyorsul a hazai infláció a 2019-es 3,4%-ról, majd pedig 2021-ben 3,1%-ra lassul. Ugyanakkor az év elején és főleg március hónapban jelentősen átalakultak az inflációs kilátások. Fontos szem előtt tartani, hogy friss előrejelzéseinket (itt találhatóak) egy rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben vizsgáltuk felül. A teljes képet nézve várakozásunk szerint a hazai infláció 2020-ban átlagosan 2,9%-on alakul alappályánk esetében (e témában részletesen a Danube Capital szakmai blogján is publikáltunk).

Az üzemanyagárak idei évi jelentős visszaesése a fő oka annak, hogy nagymértékben csökkentettük a headline inflációra vonatkozó előrejelzésünket. Ezt ellensúlyozza egyrészt, hogy a feldolgozatlan élelmiszerárak további jelentős emelkedésére számítunk 2020-ban. Ezenkívül a maginfláció várakozásunk szerint 2020-ban a tavalyi évi (3,8%) magas szint közelében alakulhat (áthúzódó hatások, valamint a forint árfolyamának jelentős gyengülése miatt), amely szintén emeli a teljes árszínvonal-romlás mértékét. Továbbá a szabályozott árú termékekben visszafogott árszínvonalromlás várható.

Összességében elmondható, hogy a borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem.

További elemzések itt érhetőek el.