Szakértő: a húsdarálóba forduló ukrán háború újabb katasztrófával fenyeget

Ukrajnában hol tart és mennyire sikeres a jelenlegi orosz offenzíva?

Az úgynevezett hadászati kezdeményezés nagyjából tavaly október óta van az oroszoknál. (Azaz ők indítanak támadó hadműveleteket.) Azóta irgalmatlan emberáldozatok mellett kevesebb mint ezer négyzetkilométert sikerült elfoglalniuk.

Úgy két hónapja nyitottak egy új frontot Harkiv térségében, de jelentős előrenyomulásra ott sem került sor. Csupán pár falut tudtak bevenni.

Ahhoz képest, hogy a szárazföldi hadműveletek milyen nagy veszteséggel járnak, mindkét fél számára, a front gyakorlatilag áll.

Mostanra ugyanis nem csak az oroszok alakítottak ki tagolt védelmi vonalakat, hanem az ukránok is. Mind a két oldalon több sor mélységben aknamezők, szögesdrót-, bunker- és lövészárok-rendszerek vannak kiépítve. Nagyon nehéz ilyen viszonyok között jelentős előretörést elérni.

Mennyire viselte meg az ukránokat, hogy az amerikai fegyverszállítások pár hónapra elapadtak?

Ebben az időszakban az ukrán légvédelemnek lemerült a rakétakészlete, amit az oroszok ki is használtak. Az ukrán elektromos infrastruktúrát súlyos károk érték. Az erőművek közel fele megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. A távfűtő rendszer óriási problémákkal küzd. Jelenleg úgy tűnik, hogy év végén nagyon kemény tél vár az ukránokra.

Előfordulhat, hogy a távfűtés és az áramszolgáltatás hiánya egy újabb ukrán migrációs hullámhoz fog vezetni. 

Mióta a nyugati fegyverszállítások újraindultak, rengeteg légvédelmi eszköz érkezett az országba, ezért az orosz támadások hatékonysága csökkent, de ettől még folyamatosan nyomás alatt tartják Ukrajnát. Az erőműveiket egy-egy rakéta mind a mai napig el tudja érni.

Az ukránok orosz olajfinomítókat és raktárakat is támadnak. A dróncsapásokkal az orosz gazdaságot akarják meggyengíteni, de mennyire reális, hogy ezt a célt el is érjék?

Az orosz olajiparnak nagyobb gondjai is vannak a dróntámadásoknál. A termelés jelentős részét nem tudják eladni, az értékesített olaj pedig áron alul kel el. Az ukrán csapások kicsit felverik az olaj árát, amit Oroszország aligha bán. Eleve nagy pusztítást az ukrán katonai drónok nem tudnak okozni. Ugyan 1000-1500 kilométert is meg tudnak tenni, viszont csak 10-15 kg robbanóanyagot tudnak célba juttatni, szemben mondjuk egy orosz ballisztikus rakétával,

amelynek a robbanófeje akár az 500 kilót is elérheti.

A kérdéses csapások inkább presztízs-veszteséget jelentenek Moszkvának. Az ukránok ráadásul arra kényszerítik az oroszokat, hogy az úgynevezett csapatlégvédelmi rendszereik egy részét hátra vonják a frontról, hogy védjék a kritikus infrastruktúrát, cserébe viszont nagyobb veszélynek teszik ki a harcoló alakulataikat.

Ukrajna úgy tűnik egyre nagyobb emberhiánnyal küzd. Mekkora a probléma?

Mivel mindkét fél valótlan adatokat közöl, amikor a veszteségeket kell kommunikálni ezért csak becsléseink vannak, de valószínűsíthető, hogy az ukránoknál csak a katonai oldalon úgy 100 ezerre tehető a halottak száma. A modern háborús statisztikák alapján erre még rájöhet legalább 300 ezer súlyosan sérült, vagy megnyomorodott katona. Vagyis van 400 ezer ember, akit már nem tudnak pótolni. Az orosz veszteség ennek úgy a duplája lehet.

Viszont lakosságarányosan akkor lennének kiegyenlítettek a harcok, ha az ukránnál három és félszer nagyobbak lennének az orosz veszteségek.

Ráadásul a háború kezdete óta 10-12 millió ukrán elhagyta a hazáját, míg Oroszországból jóval kevesebb ember, úgy 500 000 – 1 000 000 ment külföldre.

Hosszú távon nyilván Ukrajna egyik legfontosabb problémája a humánerőforrás-hiány lesz. A mozgósíthatósági életkor alsó határát emiatt nemrég levitték 27 évről 25-re.

Nagyon sokan, akik még 2022 tavaszán kerültek a frontra, egy-két hetes pihenőktől eltekintve folyamatosan szolgálatban vannak, ami nyilván mentálisan is kikezdi a katonákat.

Kisebb léptékben, de hasonló problémák Oroszországnál is vannak. Erről árulkodik az a pár hónappal ezelőtti tüntetés is, amelyet a háborúba küldött katonák családtagjai tartottak a Kremlnél.

Nem véletlen, hogy az oroszok Szerbiában, Afrikában és Kubában is toboroznak. Emberhiány náluk is van, de amíg Kína támogatja Oroszországot, addig ezek a gondok menedzselhetők.

Ukrajna a humán-erőforrás terén kétségtelenül rosszabb helyzetben van. Emellett Kijev eleve jobban függ a nyugati támogatástól, mint Oroszország a kínaitól.

Mekkora változások hozhat, ha Donald Trump megnyeri ősszel az amerikai elnökválasztást?

Választási kampány idején, pláne ellenzékben az ember azt mond, amit akar. Aztán meglátjuk mi lesz ebből, ha hatalomra kerül.

Trump már Obama elnöksége alatt is kritizálta az Egyesült Államok Ukrajna-politikáját, de amikor bekerült a Fehér Házba már támogatta Kijevet. Alatta kezdték el a Javelin páncéltörő rakétákat szállítani Ukrajnának.

Trump az előző elnöksége alatt egyfolytában a mély állammal, az úgynevezett deep state-tel küzdött. Az adminisztráció ugyanis nem Trump, hanem Amerika érdekeit tartja szem előtt.

Az amerikai érdek pedig az, hogy Oroszország ne tudjon megerősödni és Moszkva ne hódíthassa meg teljesen Ukrajnát.

Ha Trump mégis eléri, hogy az amerikai támogatás elapadjon, akkor Ukrajna óriási bajba fog kerülni, már csak azért is, mert ezután valószínűleg a többi ország is kevesebb hadi eszközt fog küldeni. Ezt láttuk nemrég: amikor az amerikai segélyek elhaltak, az európai támogatások is lecsökkentek. Viszont ahogy az USA bejelentette a 61 milliárd dolláros támogatást Kijevnek, rögtön utána a britek is egy olyan Ukrajnának szánt fegyvercsomagról döntöttek, amely az addigi legnagyobb volt.