"A következő orosz offenzíva télen indulhat"

Hogy jellemezné az ukrán ellentámadást: inkább siker vagy kudarc?

Nem lehet ilyen kategorikus ítéletet mondani. Inkább azt mondanám, hogy az ukrán ellentámadás egyelőre úgy tűnik eredménytelenségbe fulladt.

Nem mondanám egyértelmű kudarcnak, mert vannak lokális eredmények.

A most szerzett tapasztalatokat később fel tudják használni, viszont a mostani ellentámadás során se nagyobb területeket, se stratégiailag fontos pozíciókat nem tudtak bevenni.

Mi várható most télen a háborúban?

A háborúnak van egy természetes ritmusa: hol az egyik, hol a másik fél veszi át a kezdeményezést. Amikor az egyik oldalon kezdenek az erőforrások apadni és fogy a lendület, akkor szükségszerű, hogy ezután a másik fél próbál meg dominálni. Hisz nem akarja, hogy az ellenség erőt gyűjtsön egy újabb támadáshoz.

A háború legelején az orosz fél tört előre: ez a lendület tavaly júniusig tartott. Ebben az időszakban az utolsó nagy eredményük az volt, amikor bevették Szeverodonyeck városát. Ezután jött egy operatív szünet, amikor az ukrán haderő megindította az első ellentámadását, amely kifejezetten sikeres volt.

Hisz felszabadították a herszoni területek egy részét és a harkivi térségnek szinte az egészét.

Viszont az ukrán haderő is kifáradt egy idő után. Már csak azért is, mert az emberi veszteségek pótlása sem megy gyorsan. Új katonákat kell kiképezni, ami időigényes.

Ezért megint az oroszokon volt a sor: bár a front több pontján is támadtak az egyetlen igazán nagy eredményük Bahmut bevétele volt.

Erre jött válaszul a mostani ukrán ellentámadás. Azt gondolom, hogy a téli időszakban az oroszok próbálják majd magukhoz venni a kezdeményezést és igyekeznek majd kihasználni azt, hogy az ukrán haderő kifáradt, nincsenek friss emberek, az eszközök utánpótlása zajlik.

Jelenleg szerintem az oroszok készülnek a háború következő fejezetére: felhalmozzák a lőszereket és a rakétákat, illetve várják, hogy véget érjen az ukrán ellentámadás.

Valószínűleg december, január magasságában megint orosz támadást fogunk látni.

Az izraeli konfliktus hatással lehet Ukrajna nyugati támogatására?

Az orosz médiában erről a témáról rengeteg szó esett az elmúlt napokban. Folyamatosan arról beszélnek, hogy az izraeli konfliktus miatt a nyugat cserben hagyja Ukrajnát.

Ám egyelőre ennek semmi jele nincs.

Ha a konfliktus kiterjedne, mondjuk azért, mert Irán is beszáll az izraeli konfliktusba, akkor az az Egyesült Államok figyelmét és erőforrásait valóban megosztaná. De ha erre nem kerül sor akkor Ukrajna nyugati támogatása nincs veszélyben.

Úgy tűnik, hogy eljön majd az a pillanat a háborúban, ahol Ukrajnának majd lesznek nyugati vadászgépei és képzett pilótái, akik ezeket használni is tudják. Ez befolyásolhatja majd a háború menetét?

Igen, de se sok múlik azon, hogy Kijev pontosan hány vadászgépet kap. Ukrajnának a háború előtt elég nagy vadászgép-állománya volt: több mint 170 repülőgépük volt. Nem tudjuk, hogy a háború kezdete óta ebből hányat vesztettek el. De az egyértelmű, hogy a légierejük nem semmisült meg. A mai napig vannak légi összecsapások az ukránok és az oroszok között.

Viszont az F-16-os gépek egy generációs ugrást jelentenének az Ukrajnánál lévő MIG-ekhez képest. De mint említettem: sok múlik a mennyiségen.

Az látható, hogy jelenleg az ukrán szárazföldi műveleteknek nincs meg a megfelelő légi fedezete. Ráadásul ha Kijev kellően sok vadászgépet kap, akkor az segíthet abban is, hogy feloldják az ukrán kikötők orosz blokádját.

Előfordulhat az, hogy Oroszország kifogy az erőforrásokból és emiatt nem tud tovább támadni?

A harcok kezdetén voltak különféle számítások ebben a témában. A szakértők többek közt az orosz fegyver- és lőszerraktárak legutóbbi ismert szintje alapján megbecsülték, hogy Moszkva meddig bírja hadi anyaggal a háborút. Tavaly még az előrejelzések arról szóltak, hogy valamikor idén a nyári vagy az őszi hónapokra Oroszországnak már nem lesz elég lőszere és precíziós rakétája.

Két dolgot azonban ezek a számítások nem vettek figyelembe. Egyrészt a becslések a deklarált arzenálokból indultak ki.

Azt senki nem tudta, hogy titokban Oroszország pontosan mennyi fegyvert gyártott, amikor készült az ukrán háborúra.

Ráadásul a szakértők nem sejtették, hogy az oroszok a szankciók ellenére is képesek felpörgetni a védelmi iparukat. Még az olyan hadi eszközöknél is, ahol szükség van a nyugati komponensekre.

A H-101-es precíziós rakéta például több mint 29 nyugati komponenst tartalmaz. A jelek szerint ezeknek a beszerzését is meg tudják oldani. A jelenlegi becslések szerint csak a precíziós rakétákból havonta úgy 20-30-at le tudnak gyártani.

Nagyon úgy tűnik, hogy a háborúnak aligha fog véget vetni az, hogy kifogynak a fegyverarzenálok. Oroszországnak valószínűleg meg vannak a képességei hozzá, hogy Ukrajnában éveken keresztül bírják hadi anyaggal a háborút.  

Az Oroszország területén végrehajtott ukrán támadásoknak van bármi stratégiai jelentősége?

Egyrészt ezek a támadások jelzik az ukrán képességek fejlődését. Tavaly még nem tudtak az orosz területeken intenzív támadásokat végrehajtani.  Most viszont szinte nem telik el úgy hét, hogy ne érné el egy drón Moszkva területét,

pedig ehhez 400-500 kilométert kell megtenniük az ukrán drónoknak.

De ez inkább egy PR eszköz az ukránok kezében. Viszont van a támadásoknak stratégiai haszna is. Az orosz katonák kiképzése és utánpótlása az Ukrajnával határos területeken zajlik.

Ezeket az állásokat Ukrajna nem lövi nyugati rakétákkal. Minden jel arra mutat, hogy a szövetségesei kikötötték, hogy a hadi eszközeiket nem használhatják oroszországi területek támadására. Moszkva pont ezért az ukrán határ orosz oldalára telepítette a logisztikai bázisainak, a lőszerraktárainak és a kiképző központjainak egy részét.

Az ukránok viszont a drónjaikkal ezekre is le tudnak csapni.

Ráadásul az oroszoknak ahhoz, hogy megvédjék az infrastruktúrájukat kénytelenek a frontról elvonni eszközöket, akár katonákat vagy légvédelmi eszközöket is. Ez pedig nyilván gyengíti a pozíciójukat a fronton. Emiatt a kérdéses ukrán támadásoknak stratégiai jelentősége is van.