Szelektív profit és szoros verseny a magyarországi bankszektorban

• Szelektív jövedelmezőség: A magas kamatkörnyezet a likvidebb, nagy magánszektori betétállománnyal bíró bankoknak kedvez.
• Rövid távú hitelek: Gyorsan és közvetlenül reagálnak az aktuális jegybanki alapkamat változásaira.
• Hosszú távú hitelek: A lakáshitelek kamatai a jövőbeli piaci várakozásokat tükrözik, így korábban elszakadtak a jegybanki szinttől.
• Záródó kamatolló: A korábbi 6-7 százalékpontos különbség a referenciakamatok között mára 1 százalékpont körüli szintre csökkent.

Hogyan érinti a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezet a bankok jövedelmezőségét? 

A KSH által mért visszatekintő infláció már visszatért a normális szintre. Az MNB az árstabilitás fenntartása érdekében azonban a gazdasági szereplők előretekintő inflációs várakozásait igyekszik az elvárt szintre csökkenteni. Az MNB eszköztárának egyik fontos eszköze ehhez a kamatpolitika.

A jegybank az inflációs várakozások további hűtését látja szükségesnek, ezért még mindig magasan tartja az irányadó kamatlábat régiós összehasonlításban, ami hatással van a piaci kamatszintekre is. A viszonylag magas kamatkörnyezet a likviditási helyzetüktől és forrásaik összetételétől függően eltérően hatnak az egyes bankokra.

Minél likvidebb és nagyobb magánszektori betétállománnyal rendelkezik egy bank, annál kedvezőbb hatást gyakorol ez a makrogazdasági adottság a jövedelmezőségére.

Mikor várható a hitelkamatok érezhetőbb csökkenése a lakossági piacon?

Általánosságban a jelentős lakossági hitelpiaci verseny miatt a kockázatmentes pénzpiaci kamatokhoz igazodnak többé kevésbé a Lakossági hitelek kamatai.

Lakossági terméktípusonként eltérő ez az igazodási folyamat.

Rövid futamidejű termékek esetén jellemzően a rövid távú referenciakamatok az igazodási pontok, ahol kisebb a jövőbeni kamatpályával kapcsolatos várakozások hatása, ezek jobban igazodnak az aktuális jegybanki irányadó kamathoz. Hosszabb távon rögzített kamatozású hitelek esetén, mint például futamidő végéig fix, vagy többéves periódusonként fixált kamatozású lakáshitelek, a várakozások beépülnek a kamatszintekbe, ezért például a két-három évvel ezelőtti magas jegybanki irányadó kamatszint idejében annál alacsonyabb kamatozással elérhetőek a lakáshitelek.

Amikor nagyon magas a jegybanki kamatszint, akkor e kettő között 6-7 százalékpont eltérés is előfordult, ma ez mindössze 1 százalékpont körüli, de láthatóan a piac további kamatcsökkenést vár.

Ebből látható, hogy a lakossági piaci hitelkamatok érdemi csökkenését a ma 6,25 százalékos jegybanki alapkamat további csökkentése eredményezheti, aminek elsősorban a rövidebb futamidejű, például a személyi hitelek piacán lehet érzékelhető hatása.

Hogyan alakul idén a vállalati hitelezési kedv a gazdasági bizonytalanságok tükrében?

A hazai bankszektor kész és képes a vállalati hiteligények kielégítésére, hiszen nemzetközi összehasonlításban is jó tőkeellátottsággal és likviditással rendelkezik.

Az új kabinet gazdaságpolitikája a költségvetés állapotának felülvizsgálatát követően várhatóan őszre konkretizálódik, ennek és a meginduló EU-s forrásoknak az ezt követő időszakban várjuk a kedvező hatásait.

Remélhetőleg addigra a geopolitikában is kedvező fordulat áll be, ami javítja a globális és az EU makrokeresletet.

Milyen növekedési pályát vetít előre a Bankszövetség a bankszektor számára?

A bankszektor állapota jó, ez a jelenlegi várakozásaink szerint középtávon nem lehet akadálya a szektor gazdaságfinanszírozási küldetésének teljesítésében. Az említett kedvező makro- és hitelkeresleti hatások erős növekedési pályára állíthatják a banki mérlegeket is.

Milyen hatással vannak az állami támogatások a hitelpiacra?

Sok évtizedes kutatási téma az állam pénzügyi beavatkozásinak módja, a támogatások szerepe, hatása a gazdaságba. Nincs általános recept, azonban az vitathatatlan, hogy a piacitól eltérő ösztönzőrendszer időtartamában és nagyságrendjében eltúlzott alkalmazása kedvezőtlen gazdasági hatásokat képes kiváltani. Ez a gazdaság strukturális alkalmazkodó képességét képes lerontani hosszabb távon.

Fontos olyan mértéken tartani a támogatások szintjét, ami nem teszi lehetővé, hogy a rossz ösztönzők és hitelkeresleti várakozások miatt a piaci hitelezés háttérbe szorul.

Jelenleg a KKV hitelek mintegy egyharmadához nyújt kamattámogatást az állam.

Tapasztalható-e a lakosság részéről óvatosság a hosszú távú hitelfelvételeknél?

Ma számos, a lakossági hitelkitettség egészséges szintjét támogató szabályozás van, ami konkrét, például jövedelmi, önerő igénybevételi, és egyéb mutatókhoz kötött. Emellett a banki hitelelbírálások során több egyéb kockázati tényezőt figyelembe vesznek a banki szakértők. Mindezek mellett is nagyon fontos a lakosság esetében a körültekintő hitelfelvétel, hiszen a saját életkörülményeikről a hitelfelvevő magánszemélyek rendelkeznek a legnagyobb ismerettel. A hitelfelvételkor a banki tanácsadók igyekeznek ebből a szempontból is segíteni a hitelfelvevőket.

Emellett több bank és a Bankszövetség is aktívan vesz részt a pénzügyi ismereteket bővítő programok szervezésében és lebonyolításában, legismertebb ezek között az évente a közoktatásban tartott tematikus PÉNZ7 program, amelyek egyik témája a körültekintő hitelfelvétel szempontjainak ismertetése.

Melyek a legfontosabb digitalizációs trendek a hazai bankrendszerben?

A bankszektor működési jellegénél fogva mindig is a legintenzívebb gazdasági ágazatok közé tartozott, így magas fokon digitalizált a bankok, valamint a bankrendszer intézményei, infrastruktúrái közötti folyamatok.

A szolgáltatásaink azonban számos ponton nyúlnak ki az állami, vagy kamarai szereplők által nyújtott szolgáltatások irányába.

Kollégáimmal már egy 2021-es tanulmányunkban utaltunk rá, hogy bár számos jó megoldás született az egyes állami szereplők belső digitalizálásában, ezek mégis egyfajta digitális szigetként működnek, amelyek között a banki ügyfelek papír alapon teremtik meg a kapcsolódást. Ezt a papíralapú adminisztrációt mindenképpen csökkenteni kell, emellett ösztönözni az elektronikus fizetéseket és visszaszorítani a készpénzhasználatot.

Az EU-s és hazai digitális állami szabályozás és infrastruktúrák kiépítése szükségszerűen lassabban halad, mint a szektor digitális fejlesztései, így ez sajnos még ma is nagyon releváns hátráltató tényező a digitalizációban. A kormányváltással az érintett digitális szolgáltatások mögötti valóság is felülvizsgálat alá került. Várjuk ezek eredményét, és reméljük ezt követően az infrastruktúrák gyorsított megvalósítását, javítását, ahol szükséges.

Ezekhez igazítva a banki folyamatokat további jelentős lépéseket lehet tenni a szektor digitalizációjában. Emellett folyamatos a fintech megoldások beépítése, vagy azzal versenyképes saját megoldások kialakítása a szektorban.

Hogyan forgatja fel a mesterséges intelligencia (AI) a mindennapi bankolást?  

Általános célként fogalmazható meg, hogy az AI egyszerre javítsa az ügyfélélményt és a működési hatékonyságot, beleértve a csalásmegelőző rendszereket is.

Ahogy én látom, a bankok pilotprojektek keretében megkezdték a mesterséges intelligencia működésükbe illesztését.

Ezek jelenleg elsősorban a rutinfeladatokban váltják ki az emberi erőforrást, később azonban radikálisan egyszerűsíthetik a banki folyamatokat. A munka, mint minden más ágazatban, viszonylag kezdeti fázisában tart.

Milyen ütemben szorulnak vissza a fizikai bankfiókok a kiberterek javára?

Nemcsak magyar, hanem általános európai jelenség a fizikai bankfiókok visszaszorulása.

Ez megjelenik az MNB statisztikáiban is, miközben a szektorban foglalkoztatottak száma növekszik, a fiókok száma ezzel párhuzamosan csökken. A trendet alátámasztó folyamat, a gazdaság fehéredése csökkenti a gazdasági szereplő készpénzigényét. A banki működésben a felmerülő készpénzigényt már ki-befizetést biztosító ATM-ek üzemeltetésével is biztosítani lehet.

Tavaly tavasszal olyan kormányzati, majd törvényi szintű jogszabályok születtek, amelyek a pénztárral működő bankfiókok bezárását ellehetetlenítették, ezek hatása a fiókhálózati számok alakulásában még nem egyértelmű. Illetve kérdéses ennek a szabályozásnak a későbbi sorsa, arra is tekintettel, hogy az MNB továbbra is szükségesnek tartja ezek fenntartását a KKV ügyfélkör kiszolgálása érdekében.

Hogyan készülnek a bankok az egyre kifinomultabb digitális csalások elleni harcra?

Az utóbbi években a hatóságok, a piaci infrastruktúrákat üzemeltető szervezetek és a szektor együttműködése eredményeként számos eszközzel bővült ez a terület. Ennek bankrendszeren belüli legfontosabb elemei a bankok saját csalás elleni megoldásai, amely mind az informatikai rendszereikben, mind az üzleti folyamataikban alkalmazott módszereket felölelik. Ezekkel kapcsolatosan az MNB is rögzítette elvárásait és folyamatosan vizsgálja az egyes bankoknál.

Fontos említeni a GIRO által üzemeltetett Központi Visszaélésszűrő Rendszert, ami központosított információkat tud átadni a banki szűrőrendszereknek még a tranzakciók végrehajtását megelőzően.

Ugyancsak előrelépés történt a bankok közötti és bank-nyomozóhatóság közötti információcserékben, amelynek a követelményrendszerét ma már törvény szabályozza.

A legfontosabb védvonalat azonban az ügyfelek tudatos odafigyelése és felkészültsége jelenti.

Ezt a szektor több módon igyekszik elősegíteni. Számos hatósággal és intézménnyel működünk együtt, hogy a KiberPajzs program keretében felmérjük a valós helyzetet és adekvát válaszokat tudjunk adni rá a résztvevőkkel, ideértve a banki szolgáltatást fogyasztók ismereteinek sok platformon keresztüli bővítését.

Hogyan érintik a szektort az aktuális különadók és kormányzati intézkedések?

A banki működés legfőbb tényezője a közbizalom. A közbizalom fontos támasza, hogy a bankoknak elegendő tőkéje van, ami gazdasági recesszió idején képes a szükségszerűen felmerülő csődök káros pénzügyi hatásait kezelni.

A banki tőkeszabályok miatt a tőke a hitelezés mértékének is szigorú korlátokat határoz meg, ami pedig egy gazdasági konjunktúra során okozhat nehézséget a gazdaság finanszírozásában. 

A magyar bankszektor intézményei a nyereségük döntő részét visszaforgatják a tőkéjükbe, így mindkét említett követelmény teljesülését elősegítik. A szektort terhelő különadók, illetve a jelentős erőforrásokat elvonó kormányzati intézkedések, ami végső soron ugyancsak veszteséget okoz, a tőkeakkumuláció mértékét korlátozza, így gyengíti a bankok gazdaságfinanszírozási lehetőségeit.

Milyen a viszony és a szakmai párbeszéd a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank között?

Az ágazat és a jegybank ugyanannak a pénzügyi rendszernek az elemei, eltérő célrendszer mellett is közösen érdekeltek annak biztonságos és hatékony működésében, így az együttműködés is összességében jó, még ha az ülés/álláspontok eltérése befolyásolja a célokat. Az együttműködést nagyban segítik azok az évtizedes jó szakmai és emberi kapcsolatok, amelyek a szervezetek vezetői között kialakultak. 

Hogyan alakítja át a piacot a fintech cégek és a hagyományos bankok versenye? 

A fintech cégek jellemzően piaci réseket igyekeznek kihasználni, amely sokszor szabályozási inkonzisztenciából, vagy valamilyen piaci működési jellemzőből, piaci infrastruktúra fejlődési jellemzőből fakad.

A bankokra az ügyfeleik megtartása érdekében innovációs nyomást gyakorolnak és ebből fakad, hogy amíg ez az enyhébb szabályrendszer az elterjedtség okán még nem okoz pénzügyi stabilitási kockázatot, nem zárják a kiskapukat. Ebben az időszakban meglátásunk szerint nem érvényesül az azonos tevékenység – azonos szabályozás alapelve.

A bankok a számos szabályrendszeri kötöttség, a szélesszolgáltatási és termékpaletta, illetve az emiatt rendkívül összetett operációs és informatika megoldások miatt lassabban veszik át, azonban előbb-utóbb a fintechek hosszú távon is életképes innovációi szélesebb körben bekerülnek a bankok eszköztárába. Illetve a rendszerszinten kockázatot jelentő elemeit a szabályozók korlátozzák.

Így a tapasztalatok szerint a hosszú távú fennmaradásukhoz általában a fintechek vagy a növekedés és banki licenszek megszerzését választják, vagy a piaci rés kiszolgálását, ami igazán akkor tud sikeres lenni, ha a pénzügyi kiegészítő tevékenység valamilyen egyéb gazdasági ökoszisztémára szolgáltatásként épül ki, mint amit egyes bigtech-eknél (nagy közösségi platformok) látunk.

Milyen uniós szabályozási változások jelentenek most legnagyobb kihívást?

A pénzforgalom uniós szabályozása területén komoly szabályváltozások vannak folyamatban. Az uniós pénzforgalmi szolgáltatási irányelv kiegészül egy uniós rendelettel, amit közvetlenül kell alkalmaznia a tagállamoknak, így sok nemzeti szabály helyébe fog lépni.

Folyik a digitális euró bevezetésével kapcsolatos folyamat, ami érinteni fogja a nem eurózónában működő hitelintézeteket is.

Valamint még nem került le a napirendről a pénzügyi adatok hozzáféréséhez kapcsolódó rendelet, ami megnyitja a bankok mellett további pénzügyi szervezetek (biztosítók, nyugdíjalapok) adataihoz való hozzáférést más ágazatok számára. Bár ennek célja az Európai Bizottság szerint a verseny és a pénzügyi innováció fokozása, véleményünk szerint egy nem megfelelő kialakítás esetén az eltérő szabályozások miatt kiszolgáltatottá teheti az Európai Unió bankszektorát más, fejlett országok, például az USA nagy informatikai óriásaival szemben. Nem zárult még le a tőkeszabályok szigorítása sem, ez ütemezetten fog lezárulni 2032-ig.

A nagy kérdés, hogy ezt a globális szabályozást más országok (például USA, UK) hogyan vezetik be, illetve hogy az eltérően felépülő pénzügyi rendszerek miatt ez milyen mértékű versenyképességi akadályt jelent az európai pénzügyi szektorban.

Hogyan épül be az ESG-szempontrendszer a bankok mindennapi kockázatértékelésébe?

Az uniós tőkeszabályok, konkrétan a tőkekövetelmény irányelv előírja, hogy a bankoknak az ESG követelményeket be kell építeniük a hitelnyújtás, illetve más kitettségek vállalása esetében. Ennek gyakorlati megvalósításához az Európai Bankhatóság, valamint a Magyar Nemzeti Bank ajánlásokat adott ki, melyeket a bankok beillesztenek a mindennapi gyakorlatukba.

A tőkeszabályozás egyik pillére, hogy a bankoknak egyébként a kockázatértékelés jogszabályi követelményein túl saját maguknak is értékelniük kell, hogy a szabályozás szerinti tőke elegendő-e a tényleges kockázataikat figyelembe véve. 

Ez az úgynevezett ICAAP felülvizsgálat, amihez az MNB kézikönyvet ad ki iránymutatásként. A Nemzeti Bank maga is áttekinti ezt, figyelembe véve az ICAAP eredményeit is, ez az úgynevezett felügyeleti felülvizsgálat, azaz SREP, ami alapján további tőkekövetelményt írhat elő a Felügyelet az adott bank számára. Mindkettőnek része az ESG kockázatok mindennapi banki értékelése megfelelőségének vizsgálata.