Szilágyi Áron: „Én is félek, ezt bevallom”

Interjú2020. márc 26.H.T.

Bár nagyon készült az olimpiára, el tudja fogadni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság halasztó döntését Szilágyi Áron. A harminc éves, kétszeres olimpiai bajnok vívónk a Facebookon válaszolt a kérdésekre.

Váratlanul ért a döntés?

Egy hónapja még meggyőződésem volt, hogy ez nem következhet be. Hogy ilyen csakis háborúkban fordulhat elő. Aztán, ahogy napról napra változott a helyzet, ahogy átjött Európába a vírus és amilyen gyorsan terjedt a világban, egyre inkább opció lett a halasztás.

Te mire szavaztál volna? Az olimpia megtartására vagy a halasztásra?

Hogy szavaztam volna? Nehéz. Én sportolói a szempontokat veszem figyelembe, de el tudom fogadni, hogy a NOB a sportolók, a nézők egészségét így tudja biztosítani. Mi ennek az árát hajlandók vagyunk megfizetni. Ez most mindenkinek fájdalmas, de talán lenyelhető.

Tudtál még edzeni?

Igen, tudtam, hála a Vasasnak. Az edzőmmel bemehettünk a Pasaréti úti vívóterembe. A portán felvettük a kulcsot, nem találkoztunk senki mással, tréningeztünk, aztán leadtuk a kulcsot. Persze, ez egészen más volt, mint egy normális felkészülés, de mentünk, készültünk.

Van így értelme a folytatásnak?

Nem tudom. Át kell gondolnunk mindent. Most csak az biztos, hogy idén nyáron nem lesz olimpia. Valószínűleg 2021-re csúszik. De minden más kérdőjel! Jelenleg fogalmunk sincs, hogy alakulnak majd a versenyek. Az idén nekünk Európa-bajnokságunk, világbajnokságunk lett volna. Eddig azzal keltem és azzal feküdtem, hogy nekem Tokióra kell csúcsformában lennem, és hogy ott egyéniben és csapatban is az éremért állok majd pástra. Az utóbbi időben természetesen elkezdtem barátkozni a gondolattal, hogy akkor nem az idén, hanem jövőre kell megküzdenem az érmekért.

Beszéltél már a csapattársaiddal?

Igen, persze! Ketten is kétgyerekes családapák, nekik fokozottan vigyázniuk kell a családjukra. De meg fogjuk találni azokat a kapaszkodókat, amik levisznek majd bennünket az edzőterembe. Motivál, hogy részese legyek az összefogásnak.

Hogy bírod az otthonlétet?

Megpróbáljuk ennek a jó oldalát is tekinteni. Végre sokat tudunk együtt lenni a feleségemmel, aki home office-ban dolgozik, és sorra veszem le a könyveket is a könyvespolcról, amit itt láttok, mögöttem.

Egy sportolónak, amikor készül a versenyekre nyilván egészen más az életritmusa, mint egy hétköznapi embernek. A táplálkozásra is fokozottan oda kell figyelnie. Változni fog most a menü?

(Nevet). Persze, igen… Ma este például a feleségem rendelt egy hamburgert, ez volt a vacsi, megérdemeltük. Most kicsit lazábbra fogom venni, nekünk is kell egy kicsit lazítani, de amint majd ismét látjuk a versenynaptárat, azonnal vissza tudom kattintani magam sportoló üzemmódba.

Mennyire doppingérzékeny sportág a vívás? Mi a helyzet a vizsgálatokkal?

Ez egy nagy kérdés a sportvilágban, hiszen a WADA ellenőrzései most leálltak. De szerencsére nálunk ez nem jelenthet gondot. Ahhoz az erőnléthez, amire nekünk szükségünk van, ahhoz sosem kellettek teljesítményfokozók, a taktikai érzékre és a technikai tudásra pedig semmiféle doppingszer nem hat.

Mit szólsz Ungvári Miklós cselgáncsozó bejelentésére, hogy neki ennyi volt, és az olimpia elhalasztása egyben a pályafutásának a végét is jelenti?

Nagyon szomorú lennék. Tudom, hogy sok sportolónak óriási nehézség a mostani halasztás. Még nincs kvalifikációjuk vagy éppen pályafutásuk végén járnak… Miki szenzációs karaktere a magyar sportnak, ráadásul nekünk személyes kötődésünk is van, mivel szinte egy időben, és ugyanannak a csarnoknak a két végében nyertünk olimpiai érmet. Sokan jöttek át az ő döntője után az én döntőmre.

Úgy tudjuk, hogy téged felvettek egy külföldi egyetemre. Ezzel most mi lesz?

Igen, ez egy bennfentes információ, még nem nagyon beszéltem róla. Az természetes, hogy egy sportoló a civil életét is tervezi. Most, hogy nyáron biztosan nem lesz olimpia, az életünknek ezt a részét is át kell gondolnunk, át kell szerveznünk. Nem tudhatjuk, mikor indulnak el újra a versenyek. Mi lesz a ranglistákkal? Befagyasztják? Lenullázzák? Mi lesz a már kivívott kvótákkal? Thomas Bach (a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke – a szerk.) korábban azt ígérte, ezek a helyek nem vesznek el. Mi a csapattal már kivívtuk az olimpiai szereplés jogát, de egyéniben még harcolnunk kell. De nem tudhatjuk, mikor. Sok kérdésre kell az elkövetkező hetekben választ találnom.

Mi lesz az olimpia lánggal?

Úgy tudom, Japánban marad és égve marad. Ahogy Bach úr fogalmazott, legyen ez mindenki számára a fény az alagútban.

Mit üzennél azoknak, akik most félnek?

Természetes reakció. Én is félek. Ezt bevallom. A baj az, ha ez átcsap pánikba és nem a logikus gondolkodás vezeti a cselekedeteinket. Próbáljon most mindenki vigyázni a családjára. És talán azzal kellett volna kezdenem, hogy szeretném kifejezni a hálámat a mentőknek, az orvosoknak, akik a frontvonalban az emberi életekért küzdenek. Az összefogásnak most sokkal erősebbnek kell lennie, mint az egyéni partizánakcióknak. Mindenkinek kitartást kívánok, maradjatok otthon! Figyeljetek az idősekre! Igyekezzünk együtt átvészelni ezt a nehéz időszakot.