Szirmák Botond: a mi érdekünk is a pénzügyileg tudatosabb ügyfél

Interjú2022. szept. 20.K.M.

A Covid-helyzet, majd az orosz-ukrán háború egyre inkább emelkedő pályára állította az inflációt, ami viszont – többek között – alaposan megrázta a személyi kölcsönök piacát is. Az MNB kamatemelései ebben a szegmensben egyre markánsabban éreztetik hatásukat. Mit tehetnek a kölcsönökért folyamodók, és hogyan próbálnak lépést tartani a pénzügyi szolgáltatók az egyre inkább elszálló árakkal? Mennyire számít a pénzügyi tudatosság egy ilyen környezetben? Szirmák Botonddal, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatójával a személyi kölcsönök piacán érzékelhető változásokról és a pénzügyi tudatosságról beszélgettünk.

Mennyire volt érezhető a személyi kölcsönök piacán a covid-helyzet, a háború és az infláció hármasa?

A covid-járvány miatti lezárások komoly változásokat hoztak a személyi kölcsönök piacára, ez vitathatatlan. Ami tovább nehezítette a szolgáltatók dolgát, hogy ezekre nem igazán lehetett előre felkészülni. A koronavírus 2019 végén berobbant a köztudatba, és hónapokra jelentősen visszafogta az ország működését. Az akkori pánik a pénzügyi szektorban is éreztette hatását. Az ügyfelek érezhetően visszavették a nem nélkülözhetetlen beruházásokat, és ez a kereslet csökkenését hozta.

Pénzügyi szolgáltatóként ugyanakkor mi például nem engedhettük meg, hogy leálljunk, ezért kereskedelmi tanácsadóink a korlátozások közepette is járták a területet és végezték a dolgukat. Ezzel együtt természetesen – ahol ezt a pozíció lehetővé tette – mi is bevezettük az otthoni munkavégzést.

A háború pedig mindenki számára jól látható összefüggéseket mutat az egyre magasabb inflációval. A szabályozói környezet értelemszerűen igyekszik a rendelkezésére álló eszközökkel mérsékelni ennek a hatását, ezért is emeli a kamatot rendszeresen az MNB.

Hogyan próbálnak a szolgáltatók megbirkózni az egyre inkább elszabadulni látszó áremelkedéssel?

Vannak olyan szolgáltatók, akik a lehető legegyszerűbben oldották meg ezt a kihívást, ők egyszerűen beépítették az áremelést a hitelek kamataiba. Mások azzal próbálkoztak, hogy módosították az ajánlataikban az igénylendő összeget ahhoz, hogy változatlan kamatokkal tudják igénybe venni a hiteleket.

Ismét más szolgáltatók – köztük a Provident is – kedvezményes hitelkonstrukciók kidolgozásával próbálják segíteni az ügyfeleket, hogy váratlan kiadásaikra megoldást kínáljanak.

Úgy érezzük, nem hagyhatjuk cserben ügyfeleinket egy olyan helyzetben, ahol nem számíthatnak másra, csak vállalatunkra. Ennek megértéséhez érdemes ismerni üzleti konstrukciónkat:

mi kereskedelmi tanácsadóink révén lényegesen közelebb vagyunk az ügyfelekhez, mint például egy bank, és nagyon sok visszatérő ügyfelünk van, akik személyes, jó kapcsolatban vannak munkatársainkkal, és nem is fordulnak máshoz, ha kölcsönre van szükségük.

Mit tehetnek a kölcsönért folyamodók, hogy elkerüljék a túlzott eladósodást?

Úgy gondolom, hogy a leghatékonyabb módja az eladósodás megelőzésének, ha csak megfelelő okkal veszünk fel hitelt. Mi például nagyon ügyelünk arra, hogy olyan hitelcélokat ne mutassunk marketing tevékenységünkben, ami felelőtlen költekezésre sarkallná ügyfeleinket. A bevételek és kiadások hatékonyabb menedzselésével akár jelentős összegek is megtakaríthatók. Ha a jelenlegi környezetben ez nem is feltétlenül realizálódik megtakarítás formájában, mindenképp segítség lehet, hogy az emelkedő árakat sikeresen kiegyensúlyozzuk.

Mit tesz a Provident ügyfelei túlzott eladósodásának megelőzése érdekében?

Pénzügyi szolgáltatóként az edukációra próbáljuk meg helyezni a hangsúlyt. Az OECD kutatásai alapján ugyanis meglehetősen alul teljesítenek a magyarok a pénzügyi tudatosság tekintetében. A Provident ezért idén új szintre tervezi emelni a pénzügyi edukációs gyakorlatát – ennek jegyében számos kezdeményezést indítottunk: például a két nagy kereskedelmi tévécsatornán is jelen vagyunk és leszünk. Az egyiken egy lakberendezéssel foglalkozó műsorban voltak hasznos pénzügyi tanácsaink, míg a másikon egy középiskolásoknak szóló pénzügyi vetélkedőnek leszünk névadó szponzorai.

Úgy gondolom – és a kutatások is ezt támasztják alá –, hogy a pénzügyi edukációt iskolás korban kell elkezdeni, hiszen ebben a korban a leginkább fogékony az ember ilyesmire.

Emellett készítettünk egy pénzügyi tervezőfüzetet, amit nyomtatott formában 50.000 példányban osztottunk szét ügyfeleink között, de online is letölthetővé tettük a vállalat blogján. A kiadvány abban segít, hogy rendszeresen vezessük a bevételeket és a kiadásokat, így jobban kirajzolódik, hogy mire mennyi megy el, és hogy szükség esetén hol kell beavatkozni.

A közelmúltban bejelentett részleges rezsicsökkentés láthatóan hatással van a költési szokásokra. Mennyire érezték ezt meg a pénzügyi szolgáltatók?

Részben megéreztük a hatását.

Az ügyfelek láthatóan kivárnak, nem vágnak bele nagyobb, elkerülhető beruházásokba, míg nem tudják, mit jelent számukra ez az intézkedés. Míg tavasszal inkább az volt a jellemző, hogy a jelentős állami visszatérítések miatt megnőtt az előtörlesztések aránya, most inkább az óvatos kivárás a jellemző.

Ez érthető, és felelős gondolkodásra vall, amit mi is igyekszünk erősíteni ügyfeleinkben.

Mennyire tudatos egyébként a magyar lakosság a pénzügyek terén?

A rövid válasz erre az, hogy nem túlzottan. De kicsit jobban árnyalva a képet, beszéltünk már az OECD kutatásról, ami elég lesújtó véleménnyel van a lakosság tudatosságának szintjéről. Ezt kiegészítendő a közelmúltban készítettünk mi is egy frissebb házi felmérést is az ügyfeleink körében, és annak az eredményei is azt támasztják alá, hogy

bőven van még fejlődnünk ezen a téren.

Mindazonáltal azt gondolom, hogy vannak bíztató jelek: például a kormány által biztosított kedvezmények beforgatása a hitelek elő-, illetve végtörlesztésére mindenképpen pozitívumként értékelendő ebből a szempontból.

Hogyan lehet fejleszteni a lakosság tudatosságát?

Különféle edukációs programok segítik őket ebben, a legtöbb pénzügyi szolgáltatónak és banknak van már erre valamilyen kezdeményezése. A Providentnek például 2008 óta az egyik legsikeresebb kezdeményezése a Családi Kasszasikerek program, amely révén több mint 30.000 család és több mint 300 szociális munkás, művelődésszervező és pedagógus bővíthette pénzügyi ismereteit. Ugyanakkor vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan lehetne a jövőben még többet tenni ennek érdekében, hiszen a lakosság pénzügyi nevelése alapvető nemzetgazdasági érdek.

Aki tudatosabb, többet tud megtakarítani, így kevesebb hitelre van szüksége. Nem hátrány a Providentnek az, hogyha tudatosabbak az ügyfeleik a pénzügyek tekintetében?

Épp ellenkezőleg, én úgy gondolom, hogy ez hatalmas előny számunkra. Rövidtávon ugyan lehet, hogy kevesebb hitelt tudunk kihelyezni, ugyanakkor a tudatos ügyfelek tényleg csak akkor vesznek majd fel hitelt, amikor szükségük van rá. Így a pontosan fizető ügyfelek aránya is magasabb lesz, vagyis nagyobb biztonság mellett térülnek meg a kihelyezett hiteleink. Mindenki jól jár, klasszikus win-win helyzet.