Tállai András: a NAV egyedülálló adathalmazzal rendelkezik a régióban

2020 a koronavírus éve. Egyes ágazatok szinte az egész tavalyi évben alig jutottak bevételhez. Hol van a legnagyobb probléma most a magyar gazdaságban?

A járvány első és második hulláma némileg eltérő mértékben sújtatta az egyes vállalkozásokat, de a piaci visszajelzések, a beérkező adatok és a tárca elemzése is egységesen azt mutatja, hogy a koronavírus-válságnak leginkább a vendéglátás, a turizmus és a szolgáltató szektor ágazatai vannak kitéve. A globális értékláncok leállása miatt

a vírus első hulláma még jelentős visszaeséssel járt az iparban, azon belül is különösen autóiparban is, a második hullámban ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, ezt sikerült elkerülni.

Milyen lépéseket emelne ki, amelyek ezen ágazatok számára létfontosságú segítséget adtak?

A koronavírus-járvány első és második hullámában is jelentős adókönnyítést kaptak a különböző cégek és ágazatok.

A tavaszi könnyítések összességében mintegy egymillió ember munkájának, vállalkozásának megtartását segítették. Fontos és gyors segítséget jelentett a vállalkozásoknak például a hitelmoratórium ás a bértámogatás. Az adóügyi könnyítések révén pedig kevesebb közteherrel, kisebb adminisztrációval számolhattak a vállalkozások.

De például azzal, hogy a beszámolóhoz köthető adókat (mint például a társasági adót) elegendő volt később, szeptember 30-ig megfizetni, 200 milliárd forinttal gazdálkodhattak négy hónappal tovább a cégek.

A járvány második hullámában is nagy segítséget jelentenek a kormányzati intézkedések. A segítségnyújtás fókuszában ezúttal a kijárási korlátozások miatt leginkább érintett gazdasági szereplők, illetve dolgozóik álltak. A vendéglátás és a szabadidős ágazatban működő vállalkozások novembertől 2021. januárig kapnak mentességet a munkáltatói közterhek megfizetése alól, rajtuk kívül a szálláshely-szolgáltatók az utazásszervezők és a magántulajdonú buszos vállalkozások is mentesülnek január végéig a munkáltatói adóterhek megfizetése alól…

De elegendőek voltak ezek az intézkedések?

Hogy mennyi mindent tett a kormány, igazolja az is, hogy a vállalkozásokat segítő legfontosabb intézkedések felsorolása még közel sem ért véget. A novembertől igénybevehető ágazati bértámogatási programban, ami a vendéglátásban, a turizmusban és a szolgáltató szektorban tevékenykedőknek nyújt segítséget,

eddig 11 ezer munkáltató, csaknem 80 ezer munkavállaló esetében nyújtott be kérelmet, 18 milliárdos támogatási igénnyel.

A szálláshelyeknek az adóügyi segítség mellett az előzetes foglalások alapján számított bevételkiesésük 80 százalékát is megtéríti az állam.

A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint novemberre 928 ezer vendégéjszakát rögzítettek, ami több mint 11 ezer szálláshelynek közel nettó 15 milliárd forintot jelent.

De ide sorolhatjuk a turizmusfejlesztési hozzájárulás, az idegenforgalmi adó alól mentesülést a COVID idején, vagy a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) közterhének felére (tizenöt százalékra) csökkenését, illetve a kártyára utalható összeg megduplázódását.

A turisztikai ágazatnak nyújtott támogatás összege már most meghaladja a 800 milliárd forintot, és ebben az összegben csak a koronavírus-válságra tekintettel eddig meghozott kormányzati intézkedések szerepelnek.

Jövőre szükség lesz újabb gazdaságvédelmi intézkedésekre, vagy a mostaniakkal (iparűzés, célzott támogatások) lezárultak a kedvezmények?

Folyamatosan, gyakorlatilag hétről-hétre hozunk újabb és újabb intézkedéseket, és rendkívüli gyorsasággal tudunk reagálni a gazdasági élet legapróbb változásaira is.

Az adóhivatal online eszközei ugyanis (például online pénztárgép, online számla) a gazdaságfehérítésén túl pontos és gyors rálátást biztosítanak a gazdasági folyamatokra. Ilyen kiterjedt, a gazdaság minden szegmensét magában foglaló adatállománnyal egyetlen régiós versenytársunk sem rendelkezik. 

A koronavírus-járványnak leginkább kitett ágazatok bértámogatása, illetve adóelengedése esetében például egyelőre három hónapról döntött a kormány, de ha a járványhelyzet és a beérkező adatok ezt indokolttá teszik, a kormány készen áll további három hónapos hosszabbításra.

Hallani olyan véleményeket, hogy a járványkezelés gazdasági hatásait ellensúlyozandó lehetne bőkezűbb a kormány. Ön mit gondol erről?

Az biztos, hogy a válságintézkedések felsorolása eltér attól a listától, amelyet a Gyurcsány–Bajnai-kormány állított össze annak idején a 2008-2009-es válságkezelés címén. A baloldali kabinet akkor egyebek mellett növelte a jövedéki adót, a szuperbruttósítás révén bonyolította és megemelte a személyi jövedelemadót. Emellett a gyes hároméves időszakát egy évvel megrövidítette, bért csökkentett a közszférában, általános ingatlanadót vettet ki és megszűntette a 13. havi nyugdíjat.

A Fidesz-kormány ezzel szemben eddig 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, a gazdaságvédelemre pedig több mint 3700 milliárd forintot, és éppen a koronavírus-válságban állította vissza a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat.

Miért látták fontosnak az iparűzési adó felének elengedését?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezte a helyi iparűzési adó (hipa) egy évre szóló eltörlését. A vállalkozások és az adószakma részéről közvetlenül is több jelzés érkezett a Pénzügyminisztériumhoz, hogy a központi adók adócsökkentése miatt arányaiban egyre nagyobb terhet jelent az iparűzési adó.

Miközben a társasági adó a maga 9 százalékával a legalacsonyabb az Európai Unióban, addig az iparűzési adó szintje két évtizede nem változott.

A kormány az önkormányzatokra gyakorolt gazdasági hatása miatt nem fogadhatta el maradéktalanul az MKIK javaslatát. Mindazonáltal azt a Pénzügyminisztérium adatai is alátámasztották, hogy a mikro-, és kisvállalkozásoknak a koronavírus-válságban további adóügyi segítségre van szüksége, hiszen ezen vállalkozások, függetlenül attól, hogy mely ágazatba tartoznak eleve sérülékenyek válság idején.

Így végül a kormány az önkormányzatok érdekében nem elengedte, hanem egyszázalékos mértékben maximálizálta a települések által kivetendő adót, másrészt ez egy ideiglenes intézkedés, csak idénre szól, amelyre azért van szükség, hogy a kisvállalkozásoknak ezzel is megkönnyítse a válságból való kilábalását.

A kedvezményezetti kör kisvállalkozásokra szűkítése is a lehető legjobb kompromisszum eredménye, hiszen a nagyvállalatok mellett minden négymilliárd forintnyi adóbevételnél többet elérő vállalkozás, így például a középes vállalkozások, sőt az árbevételi limitet csak csoportszinten meghaladó, céghálóba szervezett vállalkozások is ugyanúgy, mint eddig, a korábbi maximum 2 százalékos adómértékkel adóznak 

Ehhez képest kata adózás szigorítását a járvány idején sokan, az érdekképviseleti szervek is helytelenítették. Miért volt rá szükség pont ilyenkor, hisz 400 ezer vállalkozót érint?

Idéntől igazságosabbá válik a kata, a változás pedig a katások nyolcvan százalékát, vagyis több mint 350 ezer vállalkozást egyáltalán nem is érint, ők pontosan ugyanúgy adóznak 2021-ben, mint ahogy korábban.

A január 1-től hatályba lépett változás összecseng az eredeti jogalkotói szándékkal. A katát 2013-ban azért vezette be a kormány, hogy a jellemzően lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat, így például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat segítse. Az új szabály csak a nagyértékű ügyleteket érinti, 2021-től a kata-s vállalkozásokat alkalmazó cégeket terheli a negyven százalékos mértékű adó, de csak akkor, ha a katás által elvégeztetett megbízások összértéke egy éven belül meghaladja a 3 millió forintot.

Egy-egy nagyobb értékű ügylet, adott esetben egy több millió forintos megállapodás teljesen más gazdasági helyzetet teremt, amelyet az adórendszernek is másként kell kezelnie.

Egy havi több tíz vagy több száz ügyfelet kiszolgáló mikrovállalkozó nem hasonlítható össze a nagyobb katás vállalkozással, amelyik idén egy ügyfelének összességében több mint hárommillió forintról tud számlát kiállítani. 

A rendelkezéssel egyébként a kormány nemcsak az oda nem tartozó, nagyobb, hárommillió forint feletti ügyleteket veszi ki a kisadózókat segítő szabályok alól, hanem alkalmazásával azt az utóbbi időben elharapódzott megoldást is vissza tudja szorítani, miszerint bizonyos cégek a munkaerőt nem munkaviszony keretei között, hanem katás vállalkozóként alkalmazzák.

Mekkora most a magyar adóterhelés az EU országaihoz képest?

Az adórendszereket megannyi szempont mentén lehet összevetni. Az elmúlt hónapban például kétféle összehasonlítás is megjelent, ezek szerint Magyarország az adózás terén világviszonylatban kifejezetten jól áll. Az egyik összehasonlítás az adóterhelést mérte, a másik az adóügyi környezetet hasonlította össze.

Az adóterhelés csökkenési versenyben aranyérmesek lettünk. Az OECD 37 országa közül ugyanis Magyarországon volt a legnagyobb mértékű az adóteher-csökkentés. 

A rekordértékű, 1,7 százalékos mérséklést 2019-ben sikerült elérni. A december elején megjelent OECD Revenue Statistics című kiadványának adatai szerint 2019-ben 35,8 százalékra csökkent a gdp arányos adóterhelés mértéke.

A GDP-arányos adóterhelés kapcsán emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy a sorozatos adócsökkentések hatását jelentős mértékben tompította a gazdaság fehéredése, ami önmagában még akkor is örvendetes folyamat, ha mindeközben rontja a gdp arányos adóterhelési mutatónkat.

A másik, december közepén megjelent rangsor, az ún. Tax Competitiveness Index, - amely a befektetések mellett a családok és a vállalkozások adóügyi környezetét is méri - a 14. helyre sorolta Magyarországot. De olyan gazdasági hatalmakat előztünk meg, mint Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Egyesült Államok.

Milyennek tartja most a magyar adóterhelést, megfelelő, vagy várható még benne változás? 

Nem véletlen, hogy évről-évre az adócsökkentési versenyek élmezőnyében végez Magyarország. 2010 óta ugyanis folyamatosan csökkennek a munkát, a vállalkozásokat és a családokat terhelő adók.

A társasági adó 9 százalékos mértéke a legalacsonyabb az Európai Unióban, a személyi jövedelemadó csekély – 15 százalékos – mértékével Magyarország bronzérmes. 2017-től kezdetét vette a munkáltatói adó mérséklése is, amely 2016-ban még 27 százalék volt, jelenleg pedig már csak 15,5 százalék. 

A munkabér teljes adóterhelése az évek óta tartó adócsökkentések eredményeképpen tíz év alatt 53,1%-ról 43,2%-ra csökkent, ami néhány éven belül még kisebb lehet.

A bérmegállapodásban rögzített feltételek teljesülése esetén a szociális hozzájárulási adó további négy százalékponttal, 11,5 százalékra csökkenhet.

Az adócsökkentések tehát folytatódnak, és ezt még a koronavírus-járvány sem tudja felülírni, ezért az elkövetkező években is megtarthatjuk előkelő, érmes helyünket a különféle adócsökkentési versenyeken. 

Milyen jövő évet vár a magyar gazdaságtól? Milyen típusú visszapattanást vár?

Több gazdasági elemző szerint a gazdasági visszaesés most nagyobb mértékű, mint amekkora 1929-ben, a nagyként aposztrofált világválság első évében volt. Majd száz év távlatából még akkor is nehéz az összehasonlítás, ha szigorúan gazdasági szempontból vizsgáljuk a hatásokat. Két lényeges különbséget azonban leszögezhetünk.

Egyrészt a koronavírus-válság 2020-ban gyakorlatilag egy gyors, azonnali mélyütést mért az egész világgazdaságra, másrészt viszont a mostani válság második éve, az idei, már a kilábalásról szól majd.

Ezért is fontos, hogy a támogatások, az adócsökkentések révén a lehető legnagyobb segítséget nyújtsuk most a vállalkozásoknak.

A gazdaságot most mesterségesen fojtják le a járvány miatt szükséges korlátozó intézkedések, a nyári tapasztalatok alapján ezek feloldását viszonylag gyors helyreállás követheti.

A Pénzügyminisztérium előzetes számítása szerint a tavalyi visszaesést követően a bruttó hazai termék jelentős növekedésével, idén 3,5 százalékkal, 2022-ben pedig már 5,4 százalékkal nőhet a gazdaság teljesítménye.

Melyek lesznek a jövő év legnagyobb kihívásai? 

2021 a koronavírus-járvány elleni védekezés éve lesz, amelyben az emberéleteket és a munkahelyeket egyaránt meg kell védeni. Álláspontom szerint idén erősödni fog a nemzetközi küzdelem a befektetőkért, akik a befizetett adó révén nemcsak az egyes országok államkasszainak hoznak plusz pénzt, hanem munkahelyet is teremtenek.

Magyarország a koronavírus-válság előtt az egyik legjobb befektetési célország volt, és az is maradhat, de ehhez folytatni kell az adócsökkentéseket és erősíteni a digitalizációt, ez utóbbi a járvány elleni egészségügyi védekezésnek is fontos eszköze lehet.

Mindezek mellett arra is ügyel a kormány, hogy az adósság se nőjön túl nagyra, mivel azok az országok, amelyek ebben most nem elég óvatosak, nehezebb helyzetbe kerülhetnek majd a kilábalás időszakában.