Tisztul a magyar gazdaság – De egyre öregszik is

Mit látnak a magyar gazdaságról a cégek adatainak elemzése alapján?

Fejlődik a magyar gazdaság, a cégek eredménye, nyereségessége nő, van azonban egy-két dolog, amelyben nincs vagy kevés a változás.

Nagyon elaprózott a cégstruktúra. A cégek átlagos túlélési rátája öt-tíz év, s ez nem változik.

Nyugat-Európában ez a szám sokkal magasabb. Egy jó darabig ezt a jelenséget arra fogtuk, hogy nem túl rég óta lehet cégeket alapítani, normális, hogy fluktuálnak, de most már ennek be kellene állnia egy egészséges szintre. Sokkal inkább gazdasági kultúra kérdése, hogy nem tudnak vagy nem akarnak a tulajdonosok hosszú távra tervezni. Sok esetben még mindig következmények nélkül szüntetik meg a cégeket, így a nemzetközi gyakorlathoz képest kevesebben gondolkodnak abban, hogy megpróbálják megoldani a felmerülő problémákat.

Miért szűnnek a cégek ilyen rövid idő alatt?

Van egy-két objektív ok.

Az építőiparban főleg, de máshol is, például az informatikában jellemző, hogy egy-egy feladatra projektcégeket alapítanak, s ha befejeződik a megbízás, megszüntetik azt. Az európai uniós támogatásoknál, beruházásoknál is sok helyen előírják új cég alapítását.

Ezek is rontják az átlagot, de ezek a cégek legalább nem felszámolással szűnnek meg, és nem hagynak maguk után adósságot vagy tartozásokat. Ugyanakkor még mindig nagyon sokan döntik be adóssággal a vállalkozásaikat, vagy egyszerűen elengedik a céget. Egy nem fizető ügyfél, egy félresikerült megbízás vagy egy nem vállalt garanciális munka: mind-mind ok lehet a megszüntetésre.

Milyen a cégek likviditása?

Még mindig alacsony, de ez nem annyira meglepő, Magyarországon tradicionálisan alultőkésítettek a vállalkozások. Elindult azonban itt is némi változás.

A mikrovállalkozásoknak kevés pénzük van, de ahol ezen túllépnek, hamar megjelenik az igény a tőkére, a biztos háttérre. Ebben a körben azt látjuk, hogy egyértelműen nő a kihelyezett hitelállomány. A közepes vállalkozásokra ez még inkább igaz. Elkezdtek beruházni, embereket vesznek fel, terveik vannak, és ehhez finanszírozásra, sokszor hitelekre van szükség.

A középvállalati körben beindult egyfajta konszolidáció, amit az is mutat, hogy csökken ugyan a működő cégek száma, de egyre stabilabban működnek, fejlesztenek.

Mennyi működő cég van Magyarországon?

Nagyjából 500 ezer olyan társas vállalkozás van, amelyik működik, de igen sok az alvó cég.

Ezek nullás bevallásokkal működnek évek óta, de nem szüntetik meg őket. Részben azért, mert a megszüntetés pénzbe kerül, részben mert elképzelhető, hogy mégis szükség lesz rájuk valamikor. Ebben a körben figyelhető meg leginkább a tisztulás, a kicsik jelentős része bement a KATA alá, a korábban kényszervállalkozásként működő cégek alkalmazottjait pedig ténylegesen felveszik a munkaadók.

A munkaerőpiaci hiány is tisztította tehát a piacot, ma már a munkaadók hajlandók megfizetni a járulékokat, különben nem lesz dolgozójuk.

Az adatokból az látszik, hogy egyértelműen jelentősen nőtt a személyi jellegű kifizetés, ez pedig sok esetben a zsebbe fizetés vagy a kényszervállalkozás visszaszorulását jelenti. 

Melyik ágazatban látszik ez leginkább?

Három területet emelnék ki: a nyomdaipart, a kereskedelmet és az építőipart. Természetesen más tevékenységekben is megfigyelhető ez a változás. A tisztulással és a tervezhetőség igényével párhuzamosan a számlázási fegyelem is egyre inkább elvárt.

Hogy változott a nyereségesség?

Az ember azt várná, hogy a szürkegazdaság tisztulásával esetleg csökken a nyereségesség (magasabb személyi jellegű költség, több befizetett adó). Ugyanakkor az látszik, hogy

a nyereségesség a legtöbb ágazatban javult.

Az agráriumban viszont sok függ az uniós és egyéb támogatásoktól. Hozzáteszem, hogy a nyereségesség nem kis részben az adópolitika miatt javult: csökkentek a járulékok, a nyereségadó, bevezették az online pénztárgépet, több lett a legális bevétel. Tehát számos olyan intézkedés történt, amely a tisztulás irányába vitte a cégeket. Ez megjelent a számokban, de nem várhatunk ugyanilyen növekedést a jövőben, hiszen ezek egyszeri hatások voltak, amelyek a kormányzati intézkedéseknek voltak köszönhetőek. Inkább tisztulás volt, és nem lehet tudni, hogy mennyi a valódi növekedés.

Milyen ágazatban tevékenykedik a legtöbb cég?

A kereskedelemben és gépjárműjavítás ágazatban van darabszámra a legtöbb. A kereskedelemben nagyon sok a pici bolt van, a gépjárműjavítás területén pedig klasszikusan egy-két fős cégek működnek nagyon nagy számban.

Hol a legnyereségesebb vállalkozni?

Még mindig Budapest a fönyeremény, a cégek jelentős része is itt működik, ráádásul a nagy cégek is itt vannak, amelyek országos lefedettségűek ugyan, de a központjuk Budapesten működik. A fővároson kívül a termelő üzemek többsége az autópályák mentén szokott megtelepedni.

A nyereségesség leginkább Budapestre jellemző, vidéken kisebb az eredményesség.

De hozzáteszem, hogy az európai uniós és más támogatások kifejezetten a vidéki területek felé irányulnak. Akik ezt felismerték, azok vidékre, vidéki ipari parkokba költöznek le.

Vannak arra számok, hogy hányan hagyják el Budapestet?

Nem feltétlenül elhagyják, hanem inkább kitelepülnek. Például a szolgáltató központok, SSC-k egy része vidéken van, mert ott jóval olcsóbb a munkaerő, könnyebb egy call centert működtetni. De informatikusokat, fejlesztőket is szívesen alkalmaznak vidéken.

Nógrád megyében működik a legkevesebb cég, ott csak 4700 a társas vállalkozások száma, ezzel szemben Budapesten 220 ezer. A  főváros után Pest megye következik 85 ezer céggel. Sikeresnek mondható még Bács-Kiskun megye, ahol 19-20 ezer vállalkozás van, de Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj és Zemplén is az az erősebb területekhez tartozik..

Nyereségességesség szempontjából mely cégek a legjobbak?

Leginkább az informatikai cégek, ezeknél a cégeknél nem ritka a 40-50 százalékos árbevétel-arányos nyereség sem. Ez nem meglepő, hiszen itt nagy a hozzáadott érték, jelentős a szellemi munka aránya, de az SSC-k is elöl járnak. 

Hány évesek a cégvezetők?

Átlagosan majdnem 50 évesek, ez évek óta folyamatosan emelkedik.

De ez nem is csoda, hiszen a rendszerváltás után kezdődött a nagy cégalapítási boom, és azok az akkor létrejött cégek jelentős része még mindig működik. Az alapítók már nem a legfiatalabbak, és ez hamarosan nagyon komoly gondot fog jelenteni.

Nagyjából  110 ezer családi vállalkozás van Magyarországon.

Ezek közül nagyon sokat érint a generációváltás. Ha azonban a mediánt vesszük – vagyis azt, hogy a vezetők életkora szerint sorba állítva a cégeket, hány évesek „a középen elhelyezkedő” cégtulajdonosok –, akkor itt a kor 44 év, ami alacsonyabb, mint az az átlag. Ez is azt mutatja, hogy azért vannak vállalkozó kedvű fiatalok.

Mennyi az igazán idősek aránya?

Több mint negyvenezer olyan cég van ahol minden tulajdonos és ügyvezető 60 feletti, és ez komoly kockázatot jelent.

Uniós statisztikák szerint az első generációváltás csupán a cégek harmadánál tud megvalósulni. Ennek persze számos oka van, a kérdés messzire vezet. Érdemes elgondolkodni jogszabályi háttér kialakításán is abban a tekintetben, hogy az egyes magánszemélyek életkora által okozott egyre növekvő gazdasági kockázatot próbáljuk mérsékelni. Sok cégvezető úgy véli, ráér azzal, hogy gondoskodjon kiszállási stratégiáról. Az élet azonban gyakran írja át a forgatókönyvet.

Opció lehet akár az is, ha egy bizonyos alkalmazotti létszám felett a cégeknek, kötelezően létre kellene hoznia „válságstratégiát”, mely többek között azt is rendezné, ha a tulajdonos-ügyvezetőkkel történik valami.

Egy komoly céget vezetni nyilvánvalóan komoly felelősséggel is jár, akár az ügyfelekkel és az alkalmazottakkal szemben is. Jelen munkaerőpiaci helyzetben egyébként egy válság-szituációban az állásvesztőket gyorsan fel tudja szívni a piac, de a sokkhatás – emberi és gazdasági – ettől még fennáll. Esetleges lassulás, vagy recesszió esetén ez még nagyobb problémát okoz, hiszen sok munkavállaló – és családja – élete van bizonyos mértékig kiszolgáltatva a cégvezetők előrelátásának. Annyi mindent szabályozunk, pont ezt, ami most a magyar gazdaság egyik égető problémája, meg nem. Ezt mindenképp érdemes átgondolni. 

Milyen a női vezetők aránya?

122 ezer olyan vállalat van, aminek kizárólag női vezetője és tulajdonosa van.

Ez nem tűnik kevésnek. Ha ugyanakkor mellé tesszük azt is, hogy 270 ezer olyan cég van, ahol nincs nő sem a vezetésben, sem a tulajdonosok között, akkor már nem olyan szép szám. A többinél természetesen vegyesen találhatóak a nemek a vezetésben.

Hozzáteszem, hogy a csak női cégek jelentős része a kozmetika, a fodrászat és hasonló, jellemzően női szakmák területén működik. A tipikusan férfias cégeknél pedig sok az informatikai. Nem vagyok feminista, de a statisztikák alapján a nagyobb cégeknek – a hatékonyság szempontjából – kifejezetten jót tesz a mindkét nemet felvonultató vezetői csapat. 

Multiknál vegyes a kép?

Így van, a multiknál gyakran nemzetközi előírás a diverzitás, és ezt alkalmazzák Magyarországon is.

Milyen nemzetiségű cégek jönnek Magyarországra?

Német és osztrák a legtöbb, 1900-2000 tevékenykedik itthon. Brit, szlovák, amerikai, holland nagyjából 1100-1400 van.

Az elmúlt években a nyugati érdekeltségű magyar cégek száma is csökkent. Darabszámokat mondok, nem teljesítményt, ami azért fontos, mert nagyon nagy cégek jöttek Magyarországra. Azok közül a vállalatok közül, amelyek a nyugaton vitt üzleti modelljüket tervezték másolni Magyarországon is, sokan elmentek, mert a magyar gazdaság tekintetében elég erős a „specialitás”. Szükség van a helyi jogszabályi és a gazdasági környezet magas szintű ismeretére. Ez nem feltétlenül baj, hiszen tisztult a piac, azok maradtak, akik tényleg akarnak és tudnak is itt eredményesen működni.

Keletiek jönnek?

Jönnek, de nem tömegesen. Kínai cégek főleg a kereskedelemben tevékenykednek, a törökök kisebb vendéglátóipari cégekkel vannak itt jelen nagyobb számban. Nekik Magyarország pici és csak akkor tudunk náluk valamit elérni, ha régiós központként tudjuk magunkat eladni feléjük. A nagy cégek – nem meglepő módon – kisebb számban jönnek, de az ő teljesítményük a többihez képest nagyon nagy.

Milyen a kis és nagyvállalatok aránya itthon?

Ha szigorúan vesszük, az EU-s definíció szerint a vállalatok 99 százaléka Magyarországon mikro, kis- és középvállalkozás. Nagyvállalat nagyjából 5 ezer van itthon.

A kisvállalatok fele mikro, 10 fő alkalmazott alatti. A cégek egyharmada nem ad le beszámolót. Ezek egy részének nem is kötelező – ilyenek tipikusan a kicsik, amelyekre más elszámolás vonatkozik –, de sok az alvó cég is, amelyek tulajdonosai arra számítanak, hogy mivel nem adtak le beszámolót, kényszertörlési eljárásba kerülnek és megszüntetik őket. Ez egy olcsó megoldás a cég megszüntetésére, főként ha a közeljövőben nem tervezünk újat alapítani.

És ez miért jó?

Mert ingyenes, egyébként egy cég megszüntetésének komoly költségei vannak. Németországban sokkal keményebb a rendszer, ott ha felszámolással csődbe visz valaki egy céget, akkor nem alapíthat új céget 5 évig. Magyarországon nem evidens, hogy mikor tiltanak el valakit a cégvezetéstől.

Jelenleg 50 ezer cégvezető van eltiltva a cégvezetéstől.

De sokszor látjuk, hogy bár elvileg el lennének tiltva, mert bedöntöttek egy céget, a többi vállalkozásukat mégis vezetik tovább. Sajnos az ellenőrzés nem működik megfelelően abban a tekintetben, hogy valóban kiszálltak-e a többi cégük vezetésből.

Múlt évben 13 ezer, előtte 12 ezer személy került fel az eltiltottak listájára.

A nagyvállalatok nálunk leginkább multik, mennyi a nagy magyar cég?

A cégek 88 százaléka csak magyar tulajdonban van.

Ezek között természetesen vannak magyar tulajdonban lévő nagyvállalatok, de nem sok, és ezen cégek tulajdonosait szinte mindannyian ismerjük. Ez a kör valóban nőhetne. Az, hogy egy cég saját folyamatait, szervezetét úgy alakítsa át, hogy klasszikus nagyvállalatként lehessen rá tekinteni, nehéz dolog, talán a legnagyobb változás egy cég életében. A szervezeti, stuktúrális változások komolyan megmozgatják a céget, kevesen vállalják be. A legnagyobb korlát a nemzetközi piacra lépés szokott lenni.

Mivel most egész jól el lehet lenni a magyar piacon, kevesen vállalják a kinti megmérettetést.

Ezzel szemben jól láthatóan erős a kormányzati törekvés az export támogatására. Számos program és jelentős pénz is rendelkezésre áll. Egyre több a kormányzati támogatású intézmény is, amely segíti a külföldi piacra lépést.

Nőtt az export?

Nő, de az exportálók zöme multi.

A jelentős állami segítség eredményeképpen kicsi szálak indultak meg külföld felé, én ezt fantasztikusan jó vonalnak tartom. Kicsivel kezdik a cégek, kitapasztalják, mi az, ami működik, mi az, ami nem, és utána nagyban is tudják ugyanezt folyatni. Méretproblémák is vannak, hiszen rengeteg magyar cég nincs felkészülve arra a mennyiségre, ami például egy nyugati vagy egy kínai piacon elvárás, erre számtalan példa van. Egyszerűen nem vagyunk hozzászokva ekkora piacokhoz, ezért olyan országokat érdemes választani, amelyek piacára „rá tudunk látni”.

Nő a cégek vagyona?

A vagyon, amely benn áll a cégekben, nagyon kevés. A termelő vállalatokban jobban felhalmozódott, és ott kevésbé is veszik ki. A magyar tulajdonú cégek is egyre több pénzt hagynak bent, és nem vesznek fel olyan sok osztalékot, látszik, hogy sokan inkább fejlesztenek.

Fejlesztésre, innovációra mennyit költünk?

Mi adatokból dolgozunk. Azokból, amik látszanak. Ugyanakkor a cégekkel való beszélgetések során gyakran derül ki, hogy sok kis- és középvállalkozó nem is tudja, hogy egy-egy fejlesztése valójában innováció. Ráadásul ezekre sok esetben adókedvezményt vagy EU-s pályázati forrást is igénybe tudna venni. Innováció és K+F tevékenység nem csak egy holdjáró építése lehet, hanem sokszor folyamatoptimalizálás, egy új weboldal vagy mobil applikáció kialakítása is lehet. Mivel értelmezési problémák vannak ezen a téren, sok esetben kívülről nem látszik, hogy K+F zajlik egy cégnél. Az a cég, amely 20-30 éve a piacon van, szinte biztosan innovált és fejlesztett. Reméljük, ha ezt megértik, akkor majd látszik az adataikon is.