Trendforduló az agráriumban

Folyamatosan az éghajlatváltozás hatásaival riogatnak bennünket. Mit tapasztalnak az agrárszakemberek, valóban kell aggódnunk?

Vannak hullámvölgyek az éghajlatváltozásban, gondoljunk csak a jégkorszakra. Most épp emelkedőben van a hőmérséklet, ez igencsak érezhető Magyarországon is. Emlékezzünk vissza gyerekkorunkra: a budai hegyekben télen folyamatosan lehetett szánkózni, ma erre ritkán van lehetőség. Most ősszel, télen alig van csapadék, a gabonák rosszul kelnek ki. Nyáron meg monszunszerű esőzések vannak. Ez felborítja az agrárium működését, így a káros hatások kivédésére megoldást kell találnunk. A nyári jégesők és viharok olyan súlyos károkat okoznak, hogy a mezőgazdaság hatalmas veszteséget szenved el.  

A szélsőséges időjárás hatására olyan kártevők és kórokozók jelentek meg, amelyek igen károsak, hatásuk beláthatatlan.

Ezek a mediterrán, vagy a forró égövi afrikai, ázsiai országokból érkeztek.

Például?

Pár évvel ezelőtt olyan monília faj jelent meg nálunk, amely eddig ismeretlen volt. Török országból meg olyan baktérium érkezett, amely hatalmas tizedelést végzett a dinnyeültetvényeinken. A kártevők közül az ázsiai márványos poloska, a lepkekabóca okoz gondot. Gyakorlatilag folyamatosan jönnek az újabb-és újabb fajok.

Mekkora a baj?

Most még tudunk a prevencióra koncentrálni. De mielőtt vészharangot kongatunk, ne felejtsük el, mindig voltak az agráriumban hasonlóan kényes inváziók. Ilyen volt a peronoszpóravész, vagy a szőlőtermesztésben a lisztharmat-pusztítás. Pont ezért lényeges a megfelelő kutatás, fejlesztés és az innováció.

Ehhez kaptak több mint 450 millió forint állami támogatást.

A támogatott projektek egyik legfőbb célja, hogy az egyetem még erőteljesebben keresse a  megoldásokat azokra a társadalmi-környezeti kihívásokra, amelyeket említettem.

Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal elnökhelyettese (b) és
Palkovics László a Szent István Egyetem rektora (j) az állami támogatás bejelentésekor

Konkrétabban?

Például van olyan gépészetet érintő kutatási projektünk – szintén kormányzati támogatásból – , amely az információs technológiák felhasználásával az erőgép és a munkagép közti kapcsolatot fejleszti. Úgy gondolom, világszínvonalú fejlesztésről beszélünk. Hiszen a mezőgazdaságban olyan technikákat kell kidolgozni, hogy túlmutasson a precíziós gazdálkodáson.

Fejlesztéseinknek köszönhetően például az öntözővíz, növényvédő- és gyomirtószer olyan helyre juthat el, ahol a legnagyobb szükség van rá és optimális lesz az anyagfelhasználás. Mindez intelligens, precíziós technikákkal végezhető el.

Ezek az előrelépések a magyar agrárium pontosabb, erőteljesebb növekedését és hatékonyságát szolgálják. Ezúttal nem homogén területre és állományra kell gondolni. Egy másik példával szemléltetve: kiemelt feladat az almaültetvények jégkármentesítése.  Itt is lényeges az újfajta technológia: alacsony és fiatal fákat kell telepíteni, jégháló-védelemmel felszerelve.

A kutatásoknak és a fejlesztéseknek köszönhetően tudjuk a termés és a virágmennyiséget is szabályozni.

Lényeges az is, hogy gépekkel váltsuk ki az emberi munkaerőt.

Az új módszerekre való átállás mennyi időt vehet igénybe?

Az agráriumban már most is használnak olyan erőgépeket ahol az emberi jelenlét még megvan, de már minden számítógép vezérelt. Például a vetés GPS segítségével történik. Azt is lényegesnek tartom, hogy az oktatásban ezeket az újtipúsú területeket erősíteni kell, ugyanis a végzős hallgatóink már egészen más színvonalú eszközökkel, precíziós technológiákkal találkoznak a szakterületükön, mint azok, akik korábban végeztek.

Az egyre intelligensebb gépek, eljárások miként befolyásolják a munkaerőpiacot az agráriumban? Kiszorul az élőmunka? 

Szó nincs arról, hogy ne lenne szükség emberi munkára. Sőt! Inkább munkaerőhiányt látok, ugyanúgy, mint más ágazatoknál.

A szakemberek átcsoportosítása, „újraelosztása” elengedhetetlen. A kertészeti ágazatban továbbra is magas lenne az emberi kézimunka iránti igény. Ezt kielégíteni nem tudják, ezért van szükség az okos gépekre.

A napraforgó, repce, kukorica, búza modern géppel is művelhető. Olyan gépek vannak, amelyek nem csupán almaméretű gyümölcsöt, hanem egészen apró termést is képesek betakarítani. Ezután képesek érettség szerint szelektálni. Ebbe az irányba kell Magyarországon is elmenni, mert egész egyszerűen nem lesz munkaerő!

Ehhez viszont versenyképesség kell. Az agrárium mennyire az?

Általánosságban nézve, azok vagyunk. Ám ha a részletteket megvizsgáljuk például a növénynemesítéssel kapcsolatban, akkor látok homokszemet a gépezetben. Míg régen komoly hagyománnyal rendelkeztünk ezen a téren, mára kissé lemaradtunk. Kivétel ez alól a gabonanemesítés. A gyümölcsök terén ránk férne némi frissítés.

Az oktatóktól elvárás a kutatómunka végzése

Ám itthon kevesebben vannak azok, akik ezt meg tudják valósítani, mint külföldön, ahol rengetegen foglalkoznak e kutatási területtel és a megvalósítással. Egyéb más területen – úgy látom – nem kell ebből a szempontból szégyenkeznünk.

Amivel viszont nem lehet várni, az a feldolgozóipar felfejlesztése. Nem minden esetben csak a termény előállítása a fontos.

Hatalmas potenciál van például az élelmiszer feldolgozásban, erőteljesebben ki kellene használnunk.

Az egyetemen hányan vesznek részt a kutatásokban?

A regionális tudásközpontunkban 45-50 szakember dolgozik, a munka itt a legintenzívebb.  Érdekesség, hogy a kutatásokból finanszírozzák a munkabérüket is, hiszen rengeteget pályáznak. Ezen felül a többiek is részt vesznek a kutatásokban. Minden oktatónknak kötelező kutatómunkát végezni. Ha csak tanítana, bizony lemaradna. Ha sikeres eredményt ér el, az egyetem bevételei is nőnek, így az ő fizetése is emelkedhet.

Öntsünk tiszta vizet, azaz bort a pohárba: Tokaji aszú-ügyben mi a helyzet? A kártevők és az időjárásváltozás miatt kongatják sokan a vészharangot.

Valóban így van. Ez is ezzel az időjrással függ össze. A tokaji aszúhoz a szőlőnek különleges mikroklímára van szüksége, ám ez nem mindig teljesül.

Sajnos nem mindig alakul ki az rothadási folyamat, amely szükséges lenne az aszúkészítéshez. Ezt egy speciális kórokozó, a Botrytis cinerea penészgomba idézné elő jó esetben, ám a klímaváltozás miatt ez nem mindig következik be. Nem csökkenhet tovább az aszúszemek mennyisége!

Hiába fertőződnek meg a szőlőbogyók, az elvárt rothadás mégsem indul be. Ez egy olyan különleges folyamat, amely csak itt fordul elő és nem szabad, hogy véget érjen.

Borelemzésnél használt kutatóberendezés 

A megoldást sürgősen meg kell, hogy találjuk. Többek között a 450 milliárdos állami támogatásból erre is fordítunk pénzt.

Mindezek tükrében elmondható, hogy hatalmas trendfordulónak lehetünk az agráriumban tanúi?

Abszolút. A növénytermesztésben az elmondottakon kívül az arányokon is változtatnunk kell, hiszen repcéből például rengeteg van. Ez pedig növényvédelmi gondot is okoz.

A kertészeti kultúrában fejleszteni kell a gyümölcs- és zöldségtermesztést, csak úgy, mint a dísznövények előállítási mennyiségét és minőségét, amelyben egykor szintén nagyhatalom voltunk.

És nem beszéltem az állattenyésztés felpörgetéséről.

Mit tart lényegesnek ebben a mezőgazdasági álágazatban?

A mangalica a mostaninál sokkal nagyobb szerepet kell, hogy kapjon. Amennyiben mindezt sikerülne valóra váltani, még több bevételre tehetne szert Magyarország. Ehhez pedig elengedhetetlen a kutatás és fejlesztés, amely hozzájárulhat a termelés és a feldolgozás hatékonyságának a növeléséhez is. Jó hír viszont az, hogy baromfitenyésztésben kiemelten jól állunk. Olyan modern üzemeink vannak, amelyek világszínvonalúak. Ezt szerencsére a nagy európai kereskedelmi cégek ki is használják, a kontinensről egyedüli beszállítóik sokuknak mi vagyunk. A folyamat összességében jó irányba halad, amiben meg le vagyunk maradva, ott fejleszteni kell. A lehetőség adott.