Hatalmas a nyereségük a Budapest Airport tulajdonosainak

Az elmúlt tíz évben a Budapest Airport számos nehézségen ment keresztül: a 2008-as pénzügyi válság után elmaradtak az utasszámok, 2012-ben pedig csődbe ment a nemzeti légitársaság. A kedvezőtlen piaci környezet miatt drága volt a finanszírozás, így a felhalmozott veszteség 95 milliárd forintra nőtt 2007 és 2017 között. 

Ám mostanra hatalmas változás történt. Rekordszintű nyereséget termelt tavaly a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt,

hiszen 2018-ban a mérlegadatok szerint a társaság közel 25 milliárdos adózott eredményt ért el, durván két és félszer akkorát, mint egy évvel korábban és ötször nagyobbat, mint 2016-ban,

amikor hosszú idő után először termőre fordult a cég. A kiugróan magas eredmény annak is köszönhető, hogy miközben a cég bevételeit hetedével növelni tudta, költségei kismértékben még csökkentek is.

A tulajdonosok a közel 25 milliárd forintos, azaz a teljes tavalyi adózott eredményt osztalékként kivették a cégből.

Megkerestük a Budapest Airportot azzal kapcsolatban, hogy ezt az osztalékot nem tervezték e visszaforgatni a fejlesztésekhez – ám erre nem kaptunk választ. Szerettük volna azt is pontosan megtudni, hogy tételesen mi és mennyibe került a már elvégzett fejlesztésekkel kapcsolatban, de erre sem egyértelmű információt kaptunk, csupán azt, hogy majd később adnak tájékoztatást.

Annyit azonban közöltek lapunkkal, hogy a privatizáció óta a Budapest Airport 136 milliárd forint beruházást hajtott végre.

Ezekkel kapcsolatban az alábbiakat írták:

A Budapest Airport vezetése is érzi a fejlesztések szükségességét, hiszen a cél, hogy a jövőbeli utasforgalom növekedésével párhuzamosan a szolgáltatási színvonalat is emeljük, hiszen az utas élmény javítása is fontos szempont számunkra.

Hiába a fejlesztés, gyakori életkép: végeláthatatlan sor, ingerült utasokkal (forrás: utazomajom.hu)

Azt is közölték, hogy az utasforgalmi területeken az idei évben már számos olyan beruházás megtörtént, ami az utasok kiszolgálásának színvonalát és gyorsaságát szolgálja. Egyebek mellett az utas biztonsági folyosók számának növelése jelentősen csökkentette a várakozási időt a kötelező repülőtéri eljárás előtt.

A csúcsidőkben is korszerűbb eszközökkel menedzseljük a sorokat, megjelenítjük a várakozási időt és sokkal több tájékoztatással látjuk el az utasokat mind jelzőtáblákkal, mind pedig az utasforgalmi területeken mozgó információs kollégákkal. Az utasok megkérdezésével készített felmérések szerint javult a repülőtér megítélése 2019 első félévében, amely visszaigazolja az elmúlt hónapok fejlesztéseinek eredményét

- írták lapunknak.

A mintegy 700 nemzetközi repülőtér körében elvégzett utas elégedettségi felmérés (ASQ – Airport Service Quality) eredményei szerint a Budapest Airport az év első felében látványos fejlődést mutatott az utas szolgáltatások terén. Az általános elégedettségi mutató a tavalyi 3,71 pontról 2019 második negyedévének végére 3,83 pontra emelkedett.

Szintén pozitív jel, hogy a Budapest Airporthoz írásban érkező közvetlen visszajelzések is összhangban vannak az ASQ mutatószámaival: az előző év hasonló időszakához képest 80 százalékkal csökkent a beérkező panaszok száma. Mint írták, "üdvözlik, hogy a kormányzattal közösen dolgozhatnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésén."

Köztudott, hogy a vállalat nem most fizetett először osztalékot, ám a nyereség jóval alacsonyabb volt a mostaninál, és azt sem vették ki egészben a mérlegadatok szerint.

A 2016-os profitot például egy az egyben bent hagyták, 2017-ben pedig körülbelül tízmilliárd forintot fizettek ki. Így a tulajdonosok jól jártak, akiknek jelentős részét a kanadai közszolgálati nyugdíjalap teszi ki (55,44%). Egy szingapúri állami alapnak 23,33 százaléka van, egy québec-i befektetési alapkezelőnek 21,23.

Az, hogy a tulajdonosok a tavalyi nyereségből szinte semmit nem hagytak a cégben, információk szerint némileg arra utalhat, hogy a magyar állam szemet vetett a reptérüzemeltetőre.

Továbbá több kormányzati szereplő számos területen bírálta a budapesti reptér működését. Mint megírtuk, Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára februárban egyebek mellett pont azért bírálta a reptérüzemeltetőt, hogy a 2017-es 41 milliárdos üzemi eredmény ellenére Európához nem méltó állapotok vannak Ferihegyen. (Ekkor még nem volt ismert a tavaly, még jobb eredményt mutató mérleg – A szerk). A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán pedig azt közölte pár hónapja, hogy

a kormány felszólította a ferihegyi repteret tulajdonló és üzemeltető multicéget a barátságosabb együttműködésre.

Az viszont köztudott, hogy 2024-ig mintegy 225 milliárd forint értékű beruházást terveznek, idén év végéig átadják az új 20 000 négyzetméteres Cargo City logisztikai központot.

Ez pedig a Forbes legnagyobb magyarországi magánberuházásait összegző listájára is bekerült.

Az új cargobázist még az idén átadhatják

Fontos, hogy a beruházássorozat legfontosabb eleme egy teljesen új terminálépület megtervezése és megvalósítása lesz a jelenlegi 2-es terminál tőszomszédságában.

Az AIRportál birtokába került egy tervrajz, amelyből kiderül, mit szeretne megvalósítani a korábban bejelentett 225 milliárd forintos beruházásból a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője. A Budapest Airport belső lapjában megjelent fotón a végleges formaterv még nem látszik, az azonban kivehető, hogy mit és hova terveztek.

A vasúti megálló nem a parkolóház alatt, hanem a hosszú távú parkoló mellett, a föld alatt lenne, ennek helyét és kiviteli terveit a Nemzeti Infrastruktúrakezelő Zrt. (NIF) készítette. Innen a parkolóház és a szálloda között megépülő – vélhetően – függőfolyosó vezet majd az új terminál épületbe, illetve a már meglévő 2B épületbe. A terveken jól kivehető, hogy az A oldalon kibővül a SkyCourt melletti épület, eltűnik a könnyű szerkezetes kiszolgáló épület, helyét egy új, a B termináléhoz hasonló móló váltja fel, az új, 3-as terminálon pedig egymással párhuzamos két új móló épül dupla gurulóúttal, így párhuzamosan mindkét oldal használható lesz. A lap információi szerint ebben az épületben kap helyett a 2A-ról átköltöző utasfelvételi csarnok és az utasbiztonsági ellenőrzés is.

Azt is lehetett hallani, hogy Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó is beszállna a Budapest Airport tulajdonosi körébe. Ám ez legfeljebb az ingatlanszektorba fér bele (maga a terület állami tulajdonban maradt a privatizáció után is), de ennél nagyobb probléma lehet a Mészáros csoport számára az ár. Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) tizenötszörösén keltek el.

Az esetleges tulajdonosváltáshoz persze az is kellene, hogy legyen eladási szándék, ám erről nem tudni.

Ennek ellenére érdekesség, hogy az összesített utasforgalmi európai ranglistán (15 millió utas 2018-ban, amely +13,5 százalékos növekedés az előző évhez képest) a tavalyi év során három helyet javított korábbi pozíciójához képest a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ezzel megszerezve a 38. legforgalmasabb európai reptér címet.

A korábbi évek tendenciája, miszerint Prága és Varsó fő repülőterei a magyar főváros előtt végeznek folytatódott, de utasforgalmi növekedésben a régiós nagyokat is felülmúltuk.

A listán Budapest mögött Edinburgh, míg előtte London Luton repülőtere végzett. Budapest régiós versenytársai továbbra is a felsőbb helyeken mozognak, hiszen a prágai repülőtéren 2018-ban 16.797.006 utast regisztráltak, ezzel a Václav Havel repülőtér a lista 36. helyére került.

A prágai Václav Havel repülőtér jelenleg a 36. helyen áll

Prága 2018-ban már nem tudta tartani a két számjegyű növekedési rátát és utasforgalmi növekedési mutatójuk +9 százalékra esett. A repülőtéren 2017-hez képest 1.382.005 fővel több utas fordult meg a tavalyi év során.

A visegrádi országok közül az utasforgalmi adatok alapján az élen továbbra is Varsó Chopin repülőtere áll.

A Chopin reptér 2018-ban összesen 17.755.542 induló és érkező utast szolgált ki, amivel a 33. legforgalmasabb európai reptér címet érdemli ki. 

A varsói Chopin reptér pár éve átadott, legújabb terminálja - Jelenleg a "környéken" a második legjobb

A növekedési ráta azonban itt sem haladta meg a budapesti ütemet, hiszen 12,9 százalékkal volt több utas 2017-hez képest. Az utasok száma 2017-hez képest 2018-ban 2.025.212 fővel gyarapodott, amihez legnagyobb részben a bázis légitársaságuk, a LOT járult hozzá. Ám fontos, hogy Varsótól 40 kilométerre új nemzetközi repülőtér fejlesztésébe kezdenek. A tervek szerint 2027-re, 8,5 milliárd euróból elkészülő légikikötő éves utasforgalmát 45 millióra lövik be, de akár százmilliósra is bővíthetik majd később. 

Ami Ausztriát illeti, a bécsi légikikötő mindeközben újabb forgalmi rekordot ért el. Tavaly összesen mintegy 27 millió utas fordult meg itt. 

Rekorder a bécsi reptér - szinte mindenben

Ez több mint 10 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakával összevetve. A hatalmas forgalmat az is előidézhette tavaly, hogy beköszöntött a fapados forradalom Schwechaton is. Sőt! 

Abszolút számokban továbbra is Bécs-Schwechat a legnagyobb, és ezt a pozícióját semmi sem fenyegeti.

A repülőtér honlapján közzétett adatok szerint a forgalom pár tízezerrel meghaladta a 27 milliót, amely 10,8 százalékos növekedésnek felel meg, ebből 6,6 millió volt az átszálló utas. 

Érdekesség, hogy Bécset, Budapestet és Prágát (valamint vélhetően Varsót is) egy dolog összeköti: mindegyik repülőtérről Londonba utaztak a legtöbben. A tágabb régió kisebb repterein is szép bővülés volt tapasztalható: Pozsonyban 18 százalékkal 2,2 millióra nőtt az utasforgalom, Belgrád volt a legforgalmasabb 5,3 millió utassal (+5,6 százalék), Zágrábban pedig 3,3 millióan fordultak meg (+7,9 százalék).

A belgrádi repteret 182 millió euróból fejlesztik

Tőlünk keletebbre, Bukarest-Otopeni repülőtéren 13,8 millió utast kezeltek, ami 7,9 százalékos bővülésnek felel meg, Szófiában bár fele ennyi, 7 millió utas volt, a bővülés így is elmaradt a bukarestitől, 7,3 százalékkal fordult meg több utas a bolgár főváros repülőterén, mint egy évvel korábban.

A közeli fővárosok repülőtereinek 2018. évi utasforgalma

(Forrás: Budflyer.Blog)

Ami az uniós statisztikákat illeti, Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) adatsora szerint az EU repülőterein 4,8, az unión kívüli területeken pedig 2,9 százalékkal nőtt az utasforgalom, a bővülés motorjai jellemzően nem a nagy európai gyűjtő-elosztó központok, hanem az eddig leginkább szezonális forgalmat bonyolító légikikötők voltak.

Az öt legnagyobb EU-s reptéren átlagosan mindössze 1,7 százalékos bővülést mértek, főként a szűk kapacitások miatt.

Kivétel ez alól a nagyobbak ligájában játszó bécsi és moszkvai repülőtér, előbbinél 24,6, utóbbinál 17,6 százalékos bővülést mutattak ki.

Nem csak régiós, hanem az unió egészét tekintve is a regionális repülőterek kiemelkedően jól teljesítettek, Kharkivban közel 29, Dubrovnikban 25, Páfoszon 21,8, Sevillában 21,4 százalékos volt a bővülés. A gépmozgások száma Európában 3,1 százalékkal nőtt, az unióban 3,3, az unión kívül 2,1 százalékkal több le- és felszálló gépet regisztráltak, az egy évvel korábbihoz képest.

(Címlapkép forrása: Budapest Airport)