Trippon Mariann: nem várható további gyors, intenzív és nagymértékű forinterősödés

Milyennek ítéli a hazai munkaerőpiac kilátásait?

A legfrissebb adatok megerősítik, hogy a járvány harmadik hulláma sokkal kevésbé ütötte meg a munkaerőpiacot, mint az első hullám. A gazdaság egyrészt részben alkalmazkodott a megváltozott körülményeknek, másrészt a második és harmadik hullám alatt a korlátozó intézkedések is kevésbé voltak szigorúak, de a rövidített munkaidős bértámogatásnak is szerepe volt ebben. Nemcsak a KSH, de a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatközlései is megerősítik, hogy a munkaerőpiacon elindult a kilábalás.

A munkanélküliségi ráta már tetőzhetett, így a nyitás utáni hónapokban tovább javulhat a kép. Az év végén könnyen lehet, hogy 4 százalék alatti munkanélküliségi rátát látunk majd.

Az előrejelzésekkel kapcsolatban viszont bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni, lesz-e negyedik járványhullám. Ha nem, akkor már rövid távon is munkaerőhiánnyal szembesülhetünk több szektorban, ilyen lehet például a vendéglátás és az építőipar.

Mekkora béremelkedéssel számol az idén?

A foglalkoztatottak száma a magánszektorban stagnálhat vagy minimálisan növekedhet az idei évben.

Ez a bérekre is hatással lesz, könnyen kialakulhat egy 7-8 százalékos béremelkedési dinamika. A közszférában ennél az átlagnál valamivel magasabb, a magánszférában enyhén alacsonyabb lehet a keresetek emelkedésének üteme. Jelentős lassulás viszont nem várható a bérekben.

Hova várja az inflációt idén és jövőre? Mennyire átmeneti a fogyasztói árindex megugrása, illetve mi okozhatja a másodkörös inflációs kockázatok erősödését?

Az első negyedévben a várakozásoknak megfelelően megugrott az infláció itthon és külföldön is. Az olajárakhoz köthető alacsony bázis, az egyedi hatások és az adóváltozások egyaránt fűtötték az árak emelkedését. Magyarországon megemelkedett például a dohánytermékek jövedéki adója, Németországban pedig az átmeneti áfacsökkentés után visszaállt az áfakulcs az eredeti szintre.

A második negyedévben pedig az újranyitás miatt gyorsul az infláció, mivel meglehetősen nagy kereslet ömlik koncentráltan a piacra. Emiatt kapacitásbeli és kínálati korlátok alakulhatnak ki.

A konténerhiány, a félvezetőhiány, a termelői oldalon látható brutális drágulás és az alapanyagköltségek megugrása egyaránt az árak emelkedésének irányába hatnak. Utóbbira jó példa a faanyag, a fémek és a mezőgazdasági termékek árának erőteljes emelkedése.

Az előrejelzéseink szerint tavasszal 5,5 százalék körül tetőzhet a fogyasztói árindex.

Ezt követően indulhat el egy lassú lecsorgás, de ennek mértéke bizonytalan. Jó eséllyel az év végén is 4 százalék felett lesz az infláció, az éves átlag pedig 4,2-4,3 százalék körül alakulhat. Jövőre 3,2-3,4 százalék között mozoghat a fogyasztói árindex, ami nagyjából cél szerinti inflációt jelent.

Az árdinamikát az is nagyban befolyásolja majd, hogy mennyire lesz erős a kereslet, illetőleg milyen gyorsan építi le a lakosság a felhalmozódott kényszer-megtakarításait.

Ön szerint mekkora kamatemelést hajthat végre az MNB az idén?

A jegybankoknak az idei év sok kihívást tartogat. A Magyar Nemzeti Banknak arra kell figyelnie, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak maradjanak, és az infláció ne emelkedjen meg tartósan. A régióban az MNB az első jegybank, amely jelezte, hogy kamatemelés következhet.

A jegybank az elmúlt hónapokban fokozatosan szigorúbb hangnemre váltott, majd ezt a kommunikációs váltást követte a kamatemelés de facto bejelentése egy héttel az áprilisi kamat-meghatározó ülés előtt.

A fordulatot az elmúlt hetekben beérkező új adatok és információk indokolhatták: a gyors gazdasági kilábalás, a vártnál lazább költségvetési politika, a túlfűtöttségi kockázatok, a felfele tolódó inflációs pálya és (még nem drasztikusan, de) emelkedő inflációs várakozások.

Azzal kapcsolatban egyelőre pontos iránymutatást nem kaptunk, de ha feltételezzük, hogy az újranyitás sokkját követően a kínálat oldali feszültségek az év során lassan, de fokozatosan oldódni fognak, és 2022-ben már újra célsávon belül lehet a pénzromlási ütem, nagyon nagymértékű monetáris szigorításra jelenleg nincs szükség. A piaci árazásokban megjelent, 12 hónapon belül 100 bázisponthoz közelítő kamatemelés túlzónak tűnik.

Az MNB több lehetőség közül választhat: emelheti csak az alapkamat szintjét, de ezzel párhuzamosan az egyhetes betéti kamatot és akár a kamatfolyosót is korrigálhatja. Az adatfüggő üzemmódban működő jegybank ezt követő lépései a beérkező új információktól függenek.

Amennyiben inflációs alapforgatókönyvünk megállja a helyét, azt gondoljuk, hogy 1-2 kamatlépés elégségesnek bizonyulhat, és az irányadó ráta, valamint a 3 hónapos Bubor az év végéig nem emelkedik számottevően 1 százalék fölé.

Ezt követően 2023 tájékán az Európai Központi Bank szigorító ciklusával párhuzamosan normalizálhat tovább az MNB is.

Milyen szinteken lehetnek a kötvényhozamok az év végén, és hogyan alakulhat a hozamgörbe meredeksége?

Rövid oldalon a jegybanki szigorító lépések tolják fel kismértékben a kötvényhozamokat. Eddig is láthattunk már kisebb emelkedést, ami a következő hónapokban tovább folytatódhat.

A hosszabb lejáratú kötvények hozamait a magyar állampapírvásárlási program, valamint a fejlett, vagyis az amerikai és a német kötvényhozamok befolyásolják döntően.

A német és magyar 10 éves kötvényhozamok közötti 280 - 300 bázispontos (2,8 – 3,0 százalékpontos) különbözet 320 bázispont környékére ugrott. Az MNB várhatóan rugalmasan alakítja az állampapír-vásárlási programját annak érdekében, hogy ez a hozamkülönbözet ne táguljon tovább.

Összességében az év végére 3 százalék körüli 10 éves kötvényhozamokat valószínűsítenék.

Véleménye szerint meddig folytathatja az MNB az állampapír-vásárlásokat?

A magasabb költségvetési hiány miatt az Államadósság Kezelő Központ felpörgette a kibocsátásokat, amit a jegybank a másodpiacon hatékonyan fel tudott szívni.

Az MNB a 3000 milliárd forintos szint elérésénél tart újra technikai felülvizsgálatot, vagyis addig több mint 800 milliárd forintnyi állampapírt vásárolhat még a jegybank.

Az MNB-nek ezt követően is bőven lesz még mozgástere. Azt gondolom, hogy az állampapír-vásárlások tartósan a pénzpolitika eszköztárát fogják képezni, amit szükség esetén újra és újra bevethetnek. Segítségükkel a jegybank simítani tudja a kötvénypiaci mozgásokat. A hozamok így a fundamentálisan indokolt szinteken maradhatnak, és kevésbé emelkednek meg a nemzetközi befektetői hangulat ingadozása idején.

Milyen szintekre várja az euró/forint árfolyamot a jegybank friss kamatemelési jelzését követően?

A magasabb kamatszint erősebb forintárfolyamot implikál. Láthatólag az MNB az inflációs kockázatok mérséklése érdekében ma már valamivel erősebb forintárfolyamot preferál. Azt azonban továbbra sem gondoljuk, hogy a jelenlegi szintekről további gyors, intenzív és nagymértékű forinterősödés várható.

Amennyiben a következő időszak kamatemelései nem lesznek nagyságrendileg nagyobbak, mint amire számítunk, az euró/forint kereskedési csatorna 345-355 közé tolódhat a korábban jellemző 355-365 közötti sávból.