Ingyen fánk, vakcinalottó, pénzjutalom - Hagyományos és kreatív oltási ösztönzők
ElemzésekMiközben a világ sok országába még nem jutott koronavírus elleni oltás, a bolygó szerencsésebb felén már az okoz fejtörést, hogyan tudnának minél nagyobb arányú átoltottságot elérni. A magyarországihoz hasonló reklámkampányok egy szintig ugyan hatásosan népszerűsítik a védőoltást, de a bizonytalanok és/vagy a szkeptikusok meggyőzéséhez ennél ügyesebb vagy éppen kreatívabb megoldások kellenek.
Magyarországon a KSH legutóbbi felmérése szerint az emberektöbb, mint 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vagy már be van oltva, vagy biztosan, illetve talán beoltatja magát. Az oltást ellenzők és a választ megtagadók aránya tehát 20 százalék körüli volt, ami abszolút ideális lenne a 70-80 százalékos átoltottság eléréséhez, vagyis egy jelentős nyájimmunitáshoz.
A helyzet ugyanakkor az, hogy az az ötmillió ember, akit eddig itthon beoltottak, a hivatalos tájékoztatás szerint már a 90 százaléka a regisztráltaknak. Ez pedig azt jelenti, hogy eddig egyelőre 5,5 millió körül van az oltásra regisztráltak száma, ez pedig nem éri el a kívánatos 6-7 millió főt.
A KSH már említett felméréséből látszik, hogy most már főként a képzetleneken és a fiatalokon a sor, őket kell elsősorban meggyőzni az oltás szükségességéről. A 15 és 29 évesek alig több mint 43 százaléka oltatta már be magát, vagy tervezi, hogy biztosan így tesz, az általános iskolát végzetteknél is alig 51 százalékos ez az arány.
A kormány eddig javarészt a hagyományos marketing-eszközökkel operált: plakátok, televíziós, rádiós és netes hirdetések, ám ezek láthatóan nem érték el a legfiatalabbak ingerküszöbét.
Az ő esetükben, egyelőre legalábbis úgy tűnik, a negatív ösztönzővel operálnak: akinek nem lesz védettségi igazolványa, az tulajdonképpen búcsút inthet minden szórakozásnak: nem utazhat, és nem hogy koncertre, fesztiválra, de még moziba, étterembe, kocsmába sem mehet.
Szerbiában, ahol a kezdeti oltási láz mostanra jócskán lanyhulni látszik, pozitív és negatív ösztönzőket egyaránt alkalmaznak. A szomszédos országban a világon elsőként ajánlottak fel pénzjutalmat azoknak, akik beoltatják magukat koronavírus ellen:
25 eurónak megfelelő összeget, 3000 dínárt, ami az ottani átlagfizetés 5 százalékának felel meg. Azok az állami alkalmazottak pedig, akik nem hajlandók élni a vakcina nyújtotta védettség lehetőségével, nem lesznek jogosultak táppénzre, ha Covidban megbetegszenek.
Amerikában is van, ahol a pénzt tartják a leginkább motiválónak:
Ohio állam kormányzója május közepén kihirdette, hogy a koronavírus ellen beoltottak között május végétől öt héten át kisorsolnak egy szerencsést, akik fejenként 1 millió dollárt (296 millió forintot) nyernek. A játékban csak a 18 éven felüliek vehetnek részt, ugyanakkor a fiatalabbakra is gondoltak: ők egyetemi felvételit nyerhetnek teljes ösztöndíjjal, ami a négy év alatt a lakhatás költségeit is fedezi.Az ohioi ötlet bejött, hetek óta nem voltak annyian oltatni, mint a vakcinalottó meghirdetését követően: az államban átlagosan 55 százalékkal nőtt a 20–49 éves korúak oltása, és több megyében is megduplázódott. Szükség is van erre, mert az USA-ban is hanyatlik az oltási kedv: míg egy hónapja még naponta 3 millió embert oltottak be, most már csak 2 milliót tudnak.
Maryland, New York és Oregon hasonló programokat jelentett be, és a Biden-kormány az Amerikai Mentési Terven keresztül is arra ösztönzi az államokat, hogy legyenek kreatívabbak készpénzösztönzők, lottónyeremények vagy más díjak felajánlásával a koronavírus elleni oltás népszerűsítésénél.
Ez a republikánusok vezette államok számára is elfogadhatóbbnak tűnik, mint a negatív ösztönző. Kay Ivey alabamai kormányzó például törvényben tiltotta meg a kormányzati intézményeknek, iskoláknak és magánvállalkozásoknak, hogy diszkriminálják azokat, akik nem oltatják be magukat. Alabama el is marad az átlagos, mintegy 40 százalékos átoltottsági aránytól, ott csak a lakosság alig 30 százaléka élt a lehetőséggel. Arizona, Florida, Idaho, Montana és Texas sem hajlandó alkalmazni a vakcina-útleveleket, és hasonló megoldásban gondolkodnak, mint Alabama.
Vannak emellett egészen kreatív megoldások is a vakcinák népszerűsítésére:
az amerikai Krispy Kreme 2021 végéig ingyen fánkot ad át az oltási kártya bemutatóinak, Romániában pedig grátisz belépő jár a vakcina mellé azoknak, akik ellátogatnak az erdélyi Drakula-kastélyba.
Számos cégnél tesznek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy minél többen felvegyék az oltást, ezzel csökkenjen a fertőzöttek és a betegszabadságon lévők aránya. Egy felmérés szerint, amelyben 15 céget kérdeztek meg a legnagyobb és legbefolyásosabb 500 amerikai vállalat közül, minden vállalat alkalmaz valamilyen ösztönzőt, de egyik sem tervezi kötelezővé tenni az oltást.
Az Amazon 40 dollárt ajánl fel az oltásért a munkavállalóknak, a Kroger pedig 100-at a két dózist követően. A Target kiskereskedelmi lánc az egyetlen, amely pénzügyi ösztönzőt (25 dolláros plusz órabért), extra fizetett szabadságot és munkahelyi oltásokat is biztosít az alkalmazottainak.
A cégeket a Biden-adminisztráció is segíti a vállalati oltás-ösztönzésben azzal, hogy adójóváírást hirdetett meg a kisebb vállalatok számára, amelyek akár 80 órányi fizetett betegszabadságot is felajánlhatnak dolgozóiknak szeptember végéig.
Európában a német Edeka-Nord áruházak hirdették meg, hogy az oltott munkavállalók 50 euró értékű vásárlási utalványt kapnak, majd a Penny Market anyacége, a Rewe-csoport jelentett be hasonló tervet.
A cégek nálunk is élhetnének a motiválás eszközével, a TASZ össze is szedte, melyek a munkáltatók legális lehetőségei erre.
