Trump mögött nagyobb tömeg állhat, mint gondolták - tévedhettek a korábbi mérések

Nemrég Dick Cheney, aki korábban republikánus színekben volt amerikai alelnök, bejelentette, hogy az őszi elnökválasztáson nem Trumpot, hanem demokrata kihívóját Kamala Harrist támogatja. Számít ez a választók szemében?

Nem igazán. Már rég volt az az idő, amikor Cheney meghatározó politikusnak számított, hisz 2009-ig volt alelnök. Ráadásul a megítélése se volt a legjobb, főleg a demokraták körében.

A republikánusok között többen is vannak, akik Trump ellen szólaltak fel, nem csak most, hanem már a korábbi választásokon is.

Emiatt jött létre a Lincoln Projekt is annak idején. Főleg a neokonzervatívok azok, akik szeretnék más irányba vinni a Republikánus Pártot, már csak azért is, mert pont mint a demokraták, hisznek a „demokrácia exportjában”, még ha a részletek tekintetében nem is mindenben értenek egyet.

Még 2016-ban Trump népszerűségét rendre alul mérték. Most, hogy a két jelölt támogatottsága fej-fej mellett van, lehet hasonló meglepetés?

Elképzelhető. Az úgynevezett csatatér államokban egyébként is csupán két-három százalékos az eltérés a két jelölt támogatottsága között.

Pont ezekben az államokban 2016-ban és 2020-ban Trumpot 3-4 százalékkal alul mérték. Mindebből persze nem következik, hogy a közvélemény-kutatók most is tévednek.

De lehetséges, hogy Trump valójában jobban áll annál, mint amit a számok mutatnak.

Trump nemrég viszonylag hosszan beszélt a szexuális zaklatási ügyekről, melyek vele kapcsolatban felmerültek. Ez árthat az esélyeinek?

Eddig úgy tűnt, hogy nem nagyon árt az esélyeinek. Eleve ma már nem csak a republikánus választók, hanem jó pár demokrata is úgy gondolja, hogy a Trump ellen felhozott vádak jelentős része politikailag motivált. Másrészt Trump-ügyeiben úgy tűnik a kijelölt bírók nem hajlandók arra, hogy az ügyeket a választás előtt kiélezzék, és napirendre tűzzék.

Most a kampányfinisben mi számít az amerikai választóknak igazán?

A felmérések szerint az embereket főleg a gazdasági helyzetük, a bevándorlás, a közbiztonság, az infláció és a benzinárak érdeklik igazán, no meg az abortusz kérdése.

Ez utóbbi az egyetlen olyan nagy politikai téma, amelyben a többség a demokraták felé húz, a többinél a republikánusokat szokták erősebbnek tartani.

Emellett persze sokan vannak mindkét oldalon, akik úgymond „befogott orral” szavaznak a saját jelöltjükre. A demokrata oldalon például Bernie Sanders azt mondta, hogy Harris elárulta a progresszíveket. Szerinte több kérdésben 180 fokos fordulatot vett az elnökjelölt véleménye és inkább pragmatikusabb álláspontot vett fel csak azért, hogy megnyerhesse a választásokat.

Jó páran érzelmi alapon szavaznak. A személyi szimpátián is múlhat, hogy végül kinek a neve mellé húzzák be az X-et.

Számít, hogy a felmérések alapján a szavazók döntő többsége, mintegy 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Trumpról már „mindent tud”, míg Harrisről csak két-harmad mondta el ugyanezt. Mivel őt kevésbé ismerik, sok múlhat azon is, hogy milyen arcát mutatja, például, a ma esti vita során.