Újabb hitelezési hullámot lovagolhatnak meg a kkv-k
InterjúA piaci átlagot is meghaladó mértékben nőtt tavaly a kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállomány a CIB Banknál. A pénzintézet idén sem lassít, és ebben nagy szerepet játszhat a jegybank által refinanszírozott Növekedési Hitelprogram Fix, amely január elején indult. Szabó Balázs, a CIB Bank Vállalati Üzletágának vezetője úgy látja, a kkv-k számára a hatékonyságjavítás, illetve a robotizáció jelentheti a jövő kulcsát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a tavalyi második negyedévben már évi 15 százalékkal bővült a bankok kkv-hitelállománya. Hogyan alakult ez a szám a CIB Banknál?
Még nem ismerjük a bankszektor végleges számait, de a tavalyi év egészét tekintve is tíz százalék feletti ütemben gyarapodhatott a kkv-khoz kihelyezett kölcsönök állománya. Nálunk ehhez képest is erős, 17 százalék körüli bővülés ment végbe a kkv-hitelezésben, így ebben az üzletágban tovább nőtt a piaci részesedésünk, ami a teljes vállalati üzletágban a 7 százalékhoz közelít.
Minek köszönhető ez a felfutás?
A CIB Bank az elmúlt években nagymértékben tisztította portfólióját, aminek részeként fokozatosan építettük le a válság során keletkezett jelentős nemteljesítő – elsősorban ingatlanfinanszírozási projektekhez kötődő – hitelállományunkat. Ennek végére értünk, mostanra sikerült elérnünk a hitelállomány gyarapodását. A régi ügyfelek megtartása és állományainak növelése mellett az elmúlt években egyre több új ügyfelet is szereztünk, ők is támogatták ezt a bővülést.
Ma már több mint 50 ezer vállalkozás vezet nálunk számlát, s közülük mintegy ötezernek nyújtunk hitelt.Ez a tíz százalék körüli arány nagyjából megfelel a piaci átlagnak. A finanszírozási arány magasabb, 20-25 százalékos a középvállalati körben – ahol az árbevétel 300 millió és 15 milliárd forint közé esik –, az ennél kisebb vállalkozások között alacsonyabb a hitellel rendelkezők aránya. Célunk, hogy itt is jelentős növekedést érjünk el. Mi lehet ennek az oka, talán nem elég megbízhatók a kisvállalkozók? Elég vegyes a kép: a kényszervállalkozóktól el kell különíteni azokat a cégeket, amelyek még kicsik, de valóban ígéretesek, és komolyabb projektet is képesek véghezvinni. Számukra speciális finanszírozási lehetőséget kell kidolgozni.
Nagy hangsúlyt fektetünk a prudens és konzervatív hitelpolitikára, ezért a nagyobb kockázatok kezelésére bevonjuk a különféle állami garanciaintézményeket, mint például a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-t vagy az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt.Ebből is kitűnik, hogy viszonylag aktív szerepet játszunk az agrárvállalkozók finanszírozásában, emellett a magyar gazdaság húzóágazatából, az autóiparból, illetve az ehhez kapcsolódó ágazatokból szereztük a legtöbb új ügyfelet. Ez év elejétől ismét hosszú lejáratú, kedvező és fix kamatozású hitelhez juthatnak a hazai kkv-k a jegybank által indított NHP Fix program révén. Ezúttal már nem a hitelezés fellendítése, hanem a fix kamatozású kölcsönök arányának növelése a cél. Hogyan látják, tényleg szükség van erre?
Mi is azt tapasztaltuk, hogy az előző NHP-programok kifutása után érzékelhetően visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya.Nem mintha nem kínálnánk ilyen terméket, de a piaci alapon nyújtott fix kamat nem olyan vonzó – jelenleg 4,5-5 százalék körüli –, mint az előző NHP-programok maximum 2,5 százalékos kamata. Ezt ismerte fel a jegybank, ezért most újra támogatja, hogy az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan a bankok legfeljebb 2,5 százalékos, a futamidő végéig fix kamatozású hitelt tudjanak nyújtani. Valószínűleg az is motiválta az MNB-t, hogy az év vége felé az Európai Unióban, majd Magyarországon is elindulhat a kamatemelési ciklus, ezért a kamatok hosszabb időre való rögzítése racionális lépés. Ezzel az ügyfelek és a bankok is jobban járnak, mert így kisebb lesz a kockázat, illetve a bedőlési valószínűség. A program ezer milliárd forintos keretösszeggel indul. Mekkora részesedést szeretne ebből szerezni a CIB Bank? Nehéz megbecsülni, mi azzal számolunk, hogy két év alatt fogyhat el a teljes keretösszeg.
Az idei évben minimum 8 százalékos piaci részesedést szeretnénk kihasítani a kkv-szektor hitelállományából. Ez azt jelenti, hogy a program egészében 80-100 milliárd forintnyi kedvező kamatozású hitel kihelyezését célozzuk meg.Ez mindenképpen előrelépés lenne a bank számára, amely a korábbi NHP-programokban csak alacsonyabb részesedést jelentő keretösszegekhez juthatott. Szerencsére az MNB most olyan megoldást választott, amely nem korlátozza a hitelezni kívánó bankok aktivitását: a jelentkező hitelintézetek egy előre meghatározott küszöb – 700 milliárd forint – eléréséig a nagyobb rugalmasságot biztosító és a versenyt elősegítő „érkezési sorrendben” vehetik igénybe a refinanszírozást. Ez különösen előnyös számunkra, miután épp erőteljes növekedési szakaszban vagyunk. Ha minden banknál elérhetők lesznek a 2,5 százalékos hitelek, mivel tud kitűnni a CIB? Bár fontos a hitelezés, úgy gondolom, hogy a bankoknak nemcsak ebben kell versenyezniük. A célunk az, hogy inkább az alapvető pénzügyi szolgáltatásokban előzzük meg a piacot.
A CIB nagy jártasságra tett szert a faktoring- és a lízing típusú finanszírozásban, ez utóbbira igénybe lehet venni az NHP Fix forrását.Emellett fontosnak tartjuk a digitális átalakulás felgyorsítását is. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben nagyon hasznos szolgáltatásnak tartom a Likviditáskezelési Befektetési Programunkat, mely révén ügyfeleink kedvezőbb hozamhoz juthatnak. Ez úgy történik, hogy a cégek bevételének egy bizonyos összeg feletti részét automatikusan, külön ügyintézés nélkül olyan befektetési alapba tesszük, amely alacsony kockázat mellett a negatív vagy nulla kamatnál nagyobb hozamot biztosít. Ez akkor jelent majd további előnyt ügyfeleink számára, amikor elkezd emelkedni az irányadó ráta, de a betéti, illetve a látra szóló kamatok még nulla százalék körül alakulnak. Mindenki arról beszél, hogy jön a következő válság, és ettől tartva a bankok jó része behúzta a kéziféket a finanszírozás terén. Önök milyen évre számítanak?
Az általunk legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv az, hogy nem lesz a 2008-ashoz hasonló súlyos pénzügyi válság, de a globális gazdasági növekedés lassulni fog.A figyelmet követelő jelek közül kiemelném a világszerte erősödő geopolitikai kockázatokat, valamint az autóipar bizonytalan jövőjét. Ez utóbbihoz ezer szállal kötődik a magyar gazdaság, ezért nem mindegy, hogy milyen folyamatok – például az elektromos autózás előretörése vagy a dízelautó visszaszorulása – zajlanak az ágazatban. Biztató viszont, hogy a pénzintézetek környezete ma sokkal szabályozottabb, és mi magunk is válságállóbbak vagyunk, mint tíz éve. Épp ezért idén a bank egészében és a vállalati üzletágban is hasonló ütemű növekedést tervezünk, mint tavaly. Ám azt látni kell, hogy már a tavalyi év is számos buktatót tartogatott a gazdasági szereplők számára: sok fejlesztés az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódik, ezek hektikussága, valamint a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzések lassították a hitelfelvételt. De a kapacitás- és a jól ismert munkaerőhiány miatt is több építőipari, illetve egyéb beruházás nem haladt a tervezett ütemben. Amikor cégvezetőkkel beszélek, mindig arra panaszkodnak, hogy nem jutnak új munkaerőhöz, vagy jelentősen emelkedik a munkaerőköltség. Egyre szembetűnőbb, hogy már nincsenek tartalékok a munkaerőpiacon úgy, mint 3-5 éve, amikor még az ország keleti felében, vagy a határon túl lehetett toborozni új dolgozókat. Hogyan lehet feloldani ezt a dilemmát?
Hatékonyságnövelés, robotizáció, fejlesztés: a kkv-szektorra is igaz, hogy hosszabb távon csak azok a cégek tudnak fennmaradni, amelyek versenyképesen működnek.Korábban nagyrészt abból kovácsolt versenyelőnyt a magyar gazdaság, hogy alacsonyak voltak a bérek, olcsóbb volt itt a termelés. Mára ez az előny eltűnőfélben van, ezért a vállalkozásoknak azon kell gondolkodniuk, hogyan tudnak tovább növekedni újabb munkaerő bevonása nélkül. Ha már a belső forrásokat is kimerítette egy cég, akkor úgy gondolom, hogy nincs más út, mint a gépesítés, a robotizáció, amihez persze hitelekre van szükség. Erre ad most kiváló lehetőséget a Növekedési Hitelprogram.
