Újabb hitelezési hullámot lovagolhatnak meg a kkv-k

Interjú2019. jan 21.Növekedés.hu

A piaci átlagot is meghaladó mértékben nőtt tavaly a kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállomány a CIB Banknál. A pénzintézet idén sem lassít, és ebben nagy szerepet játszhat a jegybank által refinanszírozott Növekedési Hitelprogram Fix, amely január elején indult. Szabó Balázs, a CIB Bank Vállalati Üzletágának vezetője úgy látja, a kkv-k számára a hatékonyságjavítás, illetve a robotizáció jelentheti a jövő kulcsát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a tavalyi második negyedévben már évi 15 százalékkal bővült a bankok kkv-hitelállománya. Hogyan alakult ez a szám a CIB Banknál? Még nem ismerjük a bankszektor végleges számait, de a tavalyi év egészét tekintve is tíz százalék feletti ütemben gyarapodhatott a kkv-khoz kihelyezett kölcsönök állománya. Nálunk ehhez képest is erős, 17 százalék körüli bővülés ment végbe a kkv-hitelezésben, így ebben az üzletágban tovább nőtt a piaci részesedésünk, ami a teljes vállalati üzletágban a 7 százalékhoz közelít. Minek köszönhető ez a felfutás? A CIB Bank az elmúlt években nagymértékben tisztította portfólióját, aminek részeként fokozatosan építettük le a válság során keletkezett jelentős nemteljesítő – elsősorban ingatlanfinanszírozási projektekhez kötődő – hitelállományunkat. Ennek végére értünk, mostanra sikerült elérnünk a hitelállomány gyarapodását. A régi ügyfelek megtartása és állományainak növelése mellett az elmúlt években egyre több új ügyfelet is szereztünk, ők is támogatták ezt a bővülést.

Ma már több mint 50 ezer vállalkozás vezet nálunk számlát, s közülük mintegy ötezernek nyújtunk hitelt.
Ez a tíz százalék körüli arány nagyjából megfelel a piaci átlagnak. A finanszírozási arány magasabb, 20-25 százalékos a középvállalati körben – ahol az árbevétel 300 millió és 15 milliárd forint közé esik –, az ennél kisebb vállalkozások között alacsonyabb a hitellel rendelkezők aránya. Célunk, hogy itt is jelentős növekedést érjünk el. Mi lehet ennek az oka, talán nem elég megbízhatók a kisvállalkozók? Elég vegyes a kép: a kényszervállalkozóktól el kell különíteni azokat a cégeket, amelyek még kicsik, de valóban ígéretesek, és komolyabb projektet is képesek véghezvinni. Számukra speciális finanszírozási lehetőséget kell kidolgozni.
Nagy hangsúlyt fektetünk a prudens és konzervatív hitelpolitikára, ezért a nagyobb kockázatok kezelésére bevonjuk a különféle állami garanciaintézményeket, mint például a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-t vagy az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt.
Ebből is kitűnik, hogy viszonylag aktív szerepet játszunk az agrárvállalkozók finanszírozásában, emellett a magyar gazdaság húzóágazatából, az autóiparból, illetve az ehhez kapcsolódó ágazatokból szereztük a legtöbb új ügyfelet.   Ez év elejétől ismét hosszú lejáratú, kedvező és fix kamatozású hitelhez juthatnak a hazai kkv-k a jegybank által indított NHP Fix program révén. Ezúttal már nem a hitelezés fellendítése, hanem a fix kamatozású kölcsönök arányának növelése a cél. Hogyan látják, tényleg szükség van erre?
Mi is azt tapasztaltuk, hogy az előző NHP-programok kifutása után érzékelhetően visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya.
Nem mintha nem kínálnánk ilyen terméket, de a piaci alapon nyújtott fix kamat nem olyan vonzó – jelenleg 4,5-5 százalék körüli –, mint az előző NHP-programok maximum 2,5 százalékos kamata. Ezt ismerte fel a jegybank, ezért most újra támogatja, hogy az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan a bankok legfeljebb 2,5 százalékos, a futamidő végéig fix kamatozású hitelt tudjanak nyújtani. Valószínűleg az is motiválta az MNB-t, hogy az év vége felé az Európai Unióban, majd Magyarországon is elindulhat a kamatemelési ciklus, ezért a kamatok hosszabb időre való rögzítése racionális lépés. Ezzel az ügyfelek és a bankok is jobban járnak, mert így kisebb lesz a kockázat, illetve a bedőlési valószínűség. A program ezer milliárd forintos keretösszeggel indul. Mekkora részesedést szeretne ebből szerezni a CIB Bank? Nehéz megbecsülni, mi azzal számolunk, hogy két év alatt fogyhat el a teljes keretösszeg.
Az idei évben minimum 8 százalékos piaci részesedést szeretnénk kihasítani a kkv-szektor hitelállományából. Ez azt jelenti, hogy a program egészében 80-100 milliárd forintnyi kedvező kamatozású hitel kihelyezését célozzuk meg.
Ez mindenképpen előrelépés lenne a bank számára, amely a korábbi NHP-programokban csak alacsonyabb részesedést jelentő keretösszegekhez juthatott. Szerencsére az MNB most olyan megoldást választott, amely nem korlátozza a hitelezni kívánó bankok aktivitását: a jelentkező hitelintézetek egy előre meghatározott küszöb – 700 milliárd forint – eléréséig a nagyobb rugalmasságot biztosító és a versenyt elősegítő „érkezési sorrendben” vehetik igénybe a refinanszírozást. Ez különösen előnyös számunkra, miután épp erőteljes növekedési szakaszban vagyunk. Ha minden banknál elérhetők lesznek a 2,5 százalékos hitelek, mivel tud kitűnni a CIB? Bár fontos a hitelezés, úgy gondolom, hogy a bankoknak nemcsak ebben kell versenyezniük. A célunk az, hogy inkább az alapvető pénzügyi szolgáltatásokban előzzük meg a piacot.
A CIB nagy jártasságra tett szert a faktoring- és a lízing típusú finanszírozásban, ez utóbbira igénybe lehet venni az NHP Fix forrását.
Emellett fontosnak tartjuk a digitális átalakulás felgyorsítását is. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben nagyon hasznos szolgáltatásnak tartom a Likviditáskezelési Befektetési Programunkat, mely révén ügyfeleink kedvezőbb hozamhoz juthatnak. Ez úgy történik, hogy a cégek bevételének egy bizonyos összeg feletti részét automatikusan, külön ügyintézés nélkül olyan befektetési alapba tesszük, amely alacsony kockázat mellett a negatív vagy nulla kamatnál nagyobb hozamot biztosít. Ez akkor jelent majd további előnyt ügyfeleink számára, amikor elkezd emelkedni az irányadó ráta, de a betéti, illetve a látra szóló kamatok még nulla százalék körül alakulnak. Mindenki arról beszél, hogy jön a következő válság, és ettől tartva a bankok jó része behúzta a kéziféket a finanszírozás terén. Önök milyen évre számítanak?
Az általunk legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv az, hogy nem lesz a 2008-ashoz hasonló súlyos pénzügyi válság, de a globális gazdasági növekedés lassulni fog.
A figyelmet követelő jelek közül kiemelném a világszerte erősödő geopolitikai kockázatokat, valamint az autóipar bizonytalan jövőjét. Ez utóbbihoz ezer szállal kötődik a magyar gazdaság, ezért nem mindegy, hogy milyen folyamatok – például az elektromos autózás előretörése vagy a dízelautó visszaszorulása – zajlanak az ágazatban. Biztató viszont, hogy a pénzintézetek környezete ma sokkal szabályozottabb, és mi magunk is válságállóbbak vagyunk, mint tíz éve. Épp ezért idén a bank egészében és a vállalati üzletágban is hasonló ütemű növekedést tervezünk, mint tavaly. Ám azt látni kell, hogy már a tavalyi év is számos buktatót tartogatott a gazdasági szereplők számára: sok fejlesztés az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódik, ezek hektikussága, valamint a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzések lassították a hitelfelvételt. De a kapacitás- és a jól ismert munkaerőhiány miatt is több építőipari, illetve egyéb beruházás nem haladt a tervezett ütemben. Amikor cégvezetőkkel beszélek, mindig arra panaszkodnak, hogy nem jutnak új munkaerőhöz, vagy jelentősen emelkedik a munkaerőköltség. Egyre szembetűnőbb, hogy már nincsenek tartalékok a munkaerőpiacon úgy, mint 3-5 éve, amikor még az ország keleti felében, vagy a határon túl lehetett toborozni új dolgozókat. Hogyan lehet feloldani ezt a dilemmát?
Hatékonyságnövelés, robotizáció, fejlesztés: a kkv-szektorra is igaz, hogy hosszabb távon csak azok a cégek tudnak fennmaradni, amelyek versenyképesen működnek.
Korábban nagyrészt abból kovácsolt versenyelőnyt a magyar gazdaság, hogy alacsonyak voltak a bérek, olcsóbb volt itt a termelés. Mára ez az előny eltűnőfélben van, ezért a vállalkozásoknak azon kell gondolkodniuk, hogyan tudnak tovább növekedni újabb munkaerő bevonása nélkül. Ha már a belső forrásokat is kimerítette egy cég, akkor úgy gondolom, hogy nincs más út, mint a gépesítés, a robotizáció, amihez persze hitelekre van szükség. Erre ad most kiváló lehetőséget a Növekedési Hitelprogram.  

SIKERSZTORIK
100% pszichológia: Ebben rejlik a Facebook, Snapchat és az Instagram sikerének titka
A Facebook több mint 2 milliárd, az Instagram 800 millió felhasználóval büszkélkedhet, a Snapchat-et pedig körülbelül 180 millióan használják naponta. Valójában miért kapnak ezek az alkalmazások ekkora figyelmet? Összegyűjtöttük az öt legfontosabb okot.
Siker2018. feb 15.
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Hogyan legyünk sikeresek a 20-as, 30-as, 40-es éveinkben - az Alibaba tulajdonosának jó tanácsai
„Az életben nem az számít, hogy mennyi mindent értél el, hanem az, hogy hogyan élted meg a kemény napjaidat és a hibáidat.” Mondta Jack Ma.
Siker2018. feb 20.
Michael Bloomberg: öt tipp, hogy sikeres vállalkozó legyen
Mindössze öt dologról van szó, ám ezek betartásával lett sikeres vállalkozó Michael Bloomberg, akit később New York polgármesterének választottak.
Siker2018. máj 10.
Kezdő vállalkozó? Akkor erre az öt dologra figyeljen!
Bármibe, és bármikor is vág bele az ember, vannak általános szabályok, amelyek betartása nagy segítséget jelent a kezdő vállalkozónak. Mutatjuk, mit tart a legfontosabbnak egy sikeres vállalkozó, a JÓKENYÉR pékség tulajdonosa, Ludwig Klára.
Siker2018. nov 8.
Soros után ő a második leggazdagabb magyar
Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás 15-18 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ 57. legtehetősebb embere.
Siker2019. jan 12.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.