"Van néhány feladványa, amit a mai napig is használnak a sakk szerelmesei" - beszélgetés Erkel Ferenc szépunokájával  

Ugyanúgy szól az általunk ismert Himnusz, mint Erkel Ferenc eredeti szerzeménye, hiszen azóta majd kétszáz év telt el?

Erkel eredeti verziójában harangszó van és verbunkos karaktere, ezért sokkal lendületesebb, mint az általunk régóta énekelt, illetve játszott Himnusz. Aki már hallotta az Erkel-féle változatot, annak általában nagyon tetszett.

A dallam ugyanaz, de mégis frissebb érzést kelt, B-dúrban pedig könnyebben énekelhető, mint az általunk ismert, Dohnányi Ernő 1938-ban átdolgozott változata.

A magyarhimnusz.hu oldalon bárki megtalálja az eredeti kottát, illetve meg is hallgathatja a zeneművet, ha szeretné.

A Dohnányi-féle változat megszületése előtt az eredeti Himnuszt játszották mindenütt?

Nem igazán, sokan formálták a saját ízlésük szerint. Amikor foglalkozni kezdtem vele, akkor az eredeti kézirathoz nyúltam vissza, és azt használva, a korabeli Nemzeti Szinházi zenekari apparátust, és a verbunkos jelleget megtartva állítottam vissza azt a Himnuszt, ami Erkel Ferenc 179 éve megírt. 

Mit lehet tudni Erkel leszármazóiról?

Erkel Ferencnek ugyan tíz gyereke született, de csak heten élték meg a felnőttkort. Közülük négy lett zenész. Gyula, Elek, László és Sándor nevű fiai voltak azok, akik jelentősen hozzájárultak az Erkel-műhely működéséhez.

Köztudott, hogy Erkel Ferenc kiváló sakkozó volt. Követi ebben valaki a leszármazók közül?

Erkel zeneszerzői munkássága mellett valóban nagyon szerette, értette a sakkot, korának sakknagymestere volt.

Van néhány feladványa, amit a mai napig is használnak a sakk szerelmesei.

Én magam ugyan ilyen magasságokig nem jutottam, de műkedvelő szinten szeretek játszani. 

Van-e olyan törekvésük, hogy Erkel operáit megismertessék a nagyvilággal?

Erkel élete végéig jó értelemben röghöz kötött volt. Hűséges maradt Magyarországhoz, itt alapította meg a Zeneakadémiát, tevékenyen részt vett a Magyar Állami Operaház létrehozásában is.

Írt nyolc és fél operát. Azért csak fél, mert az Erzsébet című operának csak a második felvonása az ő munkája. Utolsó színpadi műve, az István király volt, amelyet az Opera megnyitására komponált, de aztán csak valamivel később mutatták be. Ez a mű egyfajta összegző opera.

Benne van a Hunyadi ifjúkori lelkesedése, a Bánk Bán drámaisága, ugyanakkor a késő romantika, Wagner jegyeit is megtaláljuk benne, de mégis méltóságteljesen magyar.

Sajnos ezt a művet ritkán játsszák, nekünk is csak egy külföldi lemezkiadóval sikerült felvennünk, de így legalább hozzáférhető. Ugyanakkor az tény, hogy a nemzetközi operasiker egyik akadályozója a magyar nyelv. Külföldön ugyanis, németül, olaszul, franciául, de még oroszul is viszonylag gyakran hangzik el opera, magyarul azonban ez jóval nehezebb feladat, szűkebb az értő-érdeklődő közönség.

Érdekes viszont, hogy az évezred elején Placido Domingo spanyol operaénekes a Bánk Bánt szerette volna New Yorkban előadni, de aztán – nem zenei, inkább – technikai problémák miatt ez az ötlet kútba esett. 

Erkel volt a Magyar Állami Operaház első igazgatója. Ön volt már a felújított Operaházban?

2013-ban felkérést kaptunk a Magyar Olimpiai Bizottságtól, hogy vegyünk fel egy olimpiai himnuszt. A MÁV Szimfonikusok Zenekarának közreműködésével el is készült, és 2016 óta ezt a sport himnuszt játsszák az érmek átadásakor a világjátékokon. A felkérés évében, 2013 őszén volt az Erkel Színház ünnepélyes újranyitása.

Ókovács Szilveszter – aki egykor még kezem alatt is énekelt - felhívott, hogy szeretné, ha én vezényelném a megnyitón az eredeti Erkel himnuszt. Sor is került rá, és azóta minden év november hetedikén, Erkel születésnapján, mely egyben a magyar opera napja ugyanúgy elhangzik az eredeti mű.

A 2022 március idusán megnyílt Operaház első előadásának pedig már a nyilvános főpróbáján jelen lehettünk az ország Erkel Ferenc nevét viselő kórusaival együtt.

Mivel foglalkozik az Erkel Ferenc Társaság?

A Társaság 1989-ben alakult Gyulán. Néhány lelkes patrióta döntött úgy, hogy szükség van a városban született zeneszerző munkásságának ápolására. Bónis Ferenc zenetörténész vezette a társaságot 2012-ig, amikor a nyolcvanas éveiben járó zenetudós megvált tisztségétől. Engem ezt követően kerestek meg Gyuláról, majd közös döntés eredményeként választottak meg az Egyesület elnökének 2012 nyarán. Ezen kívül a Magyar Kórusszövetség Tanácsadó Testületének a vezetője vagyok, valamint aktív karnagyként is dolgozom. 

(Fotó: Incze László)