Virágzik a feketekereskedelem: a hamisítók a járványon is dollármilliárdokat keresnek

Interjú2021. feb. 8.Haiman Éva

Maszkot, tesztet, vírusellenes szert és most már oltóanyagot is hamisítanak a bűnbandák világszerte, mindent, amire a pandémiában aktuálisan nagy a kereslet. Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője azonban figyelmeztet: orosz rulettet játszik, aki illegálisan vásárol orvosságot, vakcinát.

A kínai hatóságok a napokban csaptak le egy koronavírus elleni oltóanyagot hamisító bűnbandára, amelyik szeptember óta világszerte adott el sóoldatot vakcinaként. Vajon hány hasonló hamisító üzem lehet a világon?

Sok. A kereslet-kínálat törvénye a hamisítási piacon hatványozottan érvényesül, jelenleg pedig a koronavírus elleni oltóanyag, illetve a Covid-gyógyszerek a legkeresettebb árucikkek közé tartoznak. Amire nagyon nagy az igény és nehezen lehet hozzájutni, az előbb-utóbb megjelenik a feketepiacon.

A koronavírus-járvány kirobbanásakor hiánycikk lett a maszk, a kesztyű, a fertőtlenítőszer, óriási volt és még ma is az a kereslet a tesztek és sokfajta vírus ellenes szer iránt. Ezekre mennyire ugrottak rá a hamisítók?

A hamisítás a pandémia egészét átszövi. A hatóságok világszerte foglaltak már le bizonytalan eredetű orvostechnikai eszközöket – maszkokat, védőfelszereléseket –, alkoholos kézfertőtlenítőket, Covid-teszteket és koronavírus ellenes gyógyszereket is, és sajnos immár megjelentek a feketepiacon az oltóanyagok is.

Ez több mint aggályos, ha arra gondolunk, hogy a sufnituningolt maszk vagy teszt közvetlenül nem veszélyeztet, viszont a ki tudja, hol, milyen körülmények között előállított gyógyszerbe vagy oltóanyagba akár bele is halhat, aki használja.

A hamisított gyógyszerek, oltóanyagok legnagyobb veszélye a bizonytalan, ellenőrizetlen eredet, összetevő, ami miatt a hatásuk és a mellékhatásaik sem ismertek. Nagyon sokszor iszonyú körülmények között, nem csak a gyógyszergyártásra vonatkozó speciális és szigorú előírásokat, de az alapvető higiénét is nélkülözve állítják elő ezeket a hamisítványokat.

El sem tudja képzelni, milyen óriási egészségügyi kockázatokat rejt az ilyen szerek használata, szemben azzal a vélt haszonnal, amely például azzal kecsegtet, hogy hamarabb megkapja valaki a Covid-oltást.

A világon lefoglalt milliárdnyi hamisított gyógyszerekben a legkülönfélébb anyagokat mutatták már ki: téglaport, tintát, higítót, festéket, nehézfémeket, arzént, foszforsavat, de patkánymérget is. Nem túlzás azt mondani, hogy orosz rulettet játszik az, aki illegális forrásból vásárol orvosságot vagy vakcinát.

Melyek a jellegzetes hamisítási módszerek az oltóanyagok esetében?

Az egyik a most lefülelt kínai hamisítók módszere, hogy például egyszerűen sóoldattal vagy desztillált vízzel töltött ampullákat adnak el vakcinaként, az eredetihez megtévesztésig hasonlító felirattal, dobozban. De elképzelhető az is – ilyennel már találkoztunk injekcióknál –, hogy a hamisítók hozzájutnak egy vagy több szállítmány valódi oltóanyaghoz, amit megbontanak. A csomagolást az előbbi módon felhasználva hatástalan szert dobnak piacra, a valódi oltóanyagot pedig újracsomagolva adják tovább – dupla hasznot zsebelve be.

Melyek a legjellemzőbb beszerzési forrásai az illegális készítményeknek?

Ahol egészen biztosan kapható akár Covid-vakcina is, az a dark web. Mondhatnánk, hogy meg is érdemli, aki onnan vásárol, csakhogy onnan többnyire nem egy-egy magányos farkas szerez be magának oltóanyagot, hanem bűnbandák vásárolnak. Mégpedig azért, hogy aztán tovább értékesítsék, így pedig bárkihez eljuthat, még ahhoz is, aki soha nem járt még a világhálón. A közelmúltban pedig megesett, hogy Hollandiának nagy tételben ajánlottak fel hamisított Covid-oltóanyagot.

De például olyan Covid-ellenes szerekért, amilyen a remdesivir vagy favipiravir, már nem is kell web mélyére ásni, minden nap akadnak új hirdetők a világháló publikus felületén is. 

Ha jól tudom, a gyógyszerhatóságnak van lehetősége az ilyen oldalak blokkolására.

Él is ezzel a lehetőséggel az OGYÉI, de fontos lenne az eddiginél is szigorúbb fellépés az ilyen weboldalak működtetőivel szemben.

A minap egy szakmai konferencián említette, hogy a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a NAV két nemzetközi akcióban is részt vett. Mit lehet ezekről tudni?

Ezek nagyon komolyan előkészített, összehangolt és kis túlzással az utolsó pillanatokig még a résztvevők előtt is titkos akciók. A Vám Világszervezet által tavaly május 11. és július 12. között megrendezett STOP akció keretében csak Magyarországon több mint 3,5 millió orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítő folyadék és védőeszköz, leginkább maszk forgalomba kerülését akadályozta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Összesen pedig több mint 300 millió egység illegális forrásból származó, esetenként lejárt szavatosságú gyógyszert, 47 millió darab hamisított orvosi maszkot, kesztyűt, COVID-19 tesztet, hőmérőt és védőruhát, valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gélt foglaltak le a hatóságok.

A PANGEA elnevezésű nemzetközi akcióban pedig, ami 2020 márciusában zajlott 2000-nél is több olyan internetes linket találtak a hatóságok, amelyeken valamilyen, a koronavírushoz köthető hamis eszközt, főként orvosi maszkokat hirdettek, valamint csaknem 34 ezer, szintén a járványhoz kapcsolódó terméket foglaltak le a határokon.
Mivel az említett okok miatt a termékhamisítás most a szokásosnál is nagyobb haszonnal kecsegtet, az idén is várhatók hasonló, célzottan a Covid-dal kapcsolatos termékekre kihegyezett nemzetközi akciók. Ezek lényege az összehangolt fellépés, ami nálunk kiváló: a NAV, a Rendőrség, az OGYÉI, a fogyasztóvédelem szervei és a HENT szimbiózisban dolgozik együtt ilyenkor, ez az oka a nemzetközi szinten is majd minden akcióban elismert eredményeinknek.

Mekkora üzlet a hamisítás?

A világ gyógyszerfelhasználása értékben most évente mintegy 1,2 és 1,4 ezer milliárd dollár, ennek mintegy 10 százaléka illegális csatornákon keresztül jut el a páciensekhez.

Európában évente körülbelül 17 milliárd eurós kárt okoz a hamis gyógyszerek online forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés, ami a teljes belső piac forgalmának 4,4 százalékát teszi ki.

A kontinensen a felhasznált gyógyszereknek ugyan becslések szerint csak az 5 ezreléke jelenik meg hamisítottan a legális ellátási láncban (gyógyszergyár, nagykereskedő, patika), de ez évente 2-2,5 millió doboz gyógyszert jelent.

Magyarországon mi a helyzet?

A HENT 2019-es lakossági felmérése szerint az emberek 95 százaléka döntően gyógyszertárból szerez be orvosságát, ugyanakkor

a megkérdezettek 10 százaléka válaszolta, hogy nem engedélyezett weboldalakról vagy ismerőstől, rokontól is gyógyszerhez jutnak.

A járvány most ráerősíthet erre, ezért nagyon fontos, hogy mindenki, a hatóságok, a gyógyszer nagy- és kiskereskedők, a kórházak és az egészségügyi dolgozók is fokozott körültekintéssel járjanak el a koronavírus elleni orvosságokkal, oltóanyagokkal.

Az Operatív Törzs egyik januári tájékoztatóján Csákó Ibolya, az ORFK kiemelt főreferense fel is hívta a figyelmet: senki "ne dőljön be" az internetes bűnözők vakcinahirdetéseinek, mert azok biztosan hamisak.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy semmilyen engedélyezett covid vakcina nem érhető el jelenleg kereskedelmi forgalomban, nem kapható neten, azokhoz kizárólag a kormány által kijelölt oltóközpontokban lehet hozzájutni az oltási menetrend szerint.

A már említett szakmai konferencián azt mondta, már olyan hirdetéssel is találkoztak, amelyben „házhoz menő” oltást hirdettek. Magyarországon történt ez?

Nem, de itt is megtörténhet, hiszen biztosan van, aki megkockáztatja, hogy megpróbálja kijátszani a legális utat, főleg, ha az oltottsággal előny is jár majd, mondjuk, utazhat, aki már védett. 

Kinek a felelőssége, ha valaki megbetegszik, vagy ne adj’ Isten, meghal egy hamis gyógyszertől, oltóanyagtól?

A gyógyszerhamisítás, az illegális forgalmazás büntetőjogi kategória, a fogyasztót azonban nem szankcionálják. Ha esetleg az ügyletben bármilyen szerepe volt egészségügyi intézménynek vagy szakembernek, gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjának, akkor magasabb büntetési tétellel számolhatunk: öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Eddig csak a kínai hamisító banda került rendőrkézre, de a beszélgetésünkből nyilvánvaló, hogy szerte a világban lehetnek hasonlók.

A világszerte piacra dobott hamis orvosságokat döntően indiai, kínai vagy a közel-keleti üzemekben állították elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy másutt ilyen nem fordulhat elő:

Magyarországon is csapott már le a rendőrség olyan üzemre, ahol speciális növekedési hormont (szomatotropin), illetve a Rivotril nevű antipszichotikumot, vagy éppen gombaellenes hintőport hamisítottak, és olyan ügy is van, ahol a selejtbe, égetőbe induló fogamzásgátló tablettát aztán a feketepiacon árusították.

A magyar büntetőjog 7 éve nevesíti ezeket a bűncselekményeket, eddig 858 ilyen ügy indult Magyarországon, azaz sajnos egy virágzó feketepiaccal küzdünk.


 

Videók ajánlása vagy bármi