VOSZ vezető: A 20 százalék feletti infláció pusztító erejű

Mennyire járnak a bértárgyalások elején, látják már, milyen sávon belül tudnak megegyezni a munkavállalókkal a jövő évet illetően?

Nem tartunk még ott, hogy konkrét számokról egyeztessünk. Ezt nem is lehet siettetni most, amikor nagyon változékony a gazdasági helyzet, senki nem tudja megmondani, milyen irányt vesznek az energiatarifák jövőre, hogyan alakulnak a gazdasági kilátások. A munkavállalói oldal sem tud többet ezekről a béremelés szempontjából kulcsfontosságú tényezőkről. Ők nyilván abban érdekeltek, hogy minél többet megőrizzenek a bérek reálértékéből de ehhez gazdasági teljesítmény is kell.

Az sem világos egyelőre, hogy az állam, mint a konzultációs fórum harmadik tagja, hogyan tud hozzájárulni az emeléshez. Az elmúlt hat évben konzekvensen csökkentette az élőmunka terheit, most várjuk, hogy kiderüljön, jövőre mekkora mozgásteret látnak erre.

Tudjuk, de legalábbis sejtjük azért, hogy nincs mozgástér erre a 2023-as költségvetésben, recessziós kockázatok mellett.

Én ezt nem jelenteném ki ennyire egyértelműen.

Máskor is voltak nehezebb időszakok, és mégis csökkentek az adók.

Másrészt, ha a béremeléshez a szociális hozzájárulási adó további csökkentése járulna, akkor a megemelt bérből fizetett adókból – a szochó mellett az szja-ból, járulékokból, de én idesorolom a fogyasztás utáni közterheket is - bőven lenne bevétele a kormánynak.

Elhamarkodott lenne tehát már most kijelenteni, hogy nem lehet adót csökkenteni.

Vannak erre friss modellszámítások, hogy mennyit nyerne vagy bukna ezen a költségvetés?

A korábbi bértárgyalásokon ezek a számítások is asztalon voltak, iparágakra, vállalatméretre lebontva, hogy a minimálbéremelés és a szochó csökkentése hogyan hat a szektorra. Várjuk, hogy az aktualizált számítások az egyeztetések következő fordulóján elénk kerüljenek. 

Ha mégsem lenne adócsökkentés, akkor is lát arra esélyt, hogy reálértéken növekedjenek a bérek januártól?

Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az értéktöbblet is növekszik a gazdaságban.

A kormány 1 százalékos növekedéssel számol 2023-ra, továbbá 10-11 százalékos inflációval. Ebből kiindulva nagyjából 11 százalékos béremelés lehet a tárgyalások origója, ami körül megállapodhatnak a felek?

Mi még nem találkoztunk a konzultációs fórumon a kormány előrejelzéseivel, így nem tudjuk, hogy az ön által mondott számok mennyiben tekinthetők a kormány hivatalos álláspontjának. Hozzáteszem, ez a két szám még nem ad elégséges információt ahhoz, hogy felelősen tudjunk dönteni a bérekről, ahhoz ágazati elemzések is kellenek, például arról, hol mennyien vannak minimálbéren, kit hogyan érintene az emelés.

Itt jelzem, hogy még mindig jobb egy, a munkavállalói elvárásoknál kisebb minimálbér-emelés, minthogy a költségek elszaladása miatt bezárjon a munkahely, utcára küldve a dolgozókat.

De sok minden mástól is függ a megállapodás: hogy csak egy elemét említsem, mi lesz a cafeteriával? Mi szorgalmazzuk, hogy a munkaadók a Szép-kártyán keresztül hozzájárulhassanak az alkalmazottak otthoni energiaköltségeihez.

A konzultációs fórum egy résztvevője szerint nem is volna szabad egész évre megállapodni a minimálbérről, célszerűbb lenne szakaszosan, az év folyamán többször újra alkudni a bérekről. Ez járható út?

Mi azon a véleményen vagyunk, hogy egész évre érdemes megállapodni.

Az állami ellátások egy része a minimálbérhez kötött, ezért sérülne a kiszámíthatóság, ha havonta, negyedévente kellene újra számolni az ellátásokat. A minimálbér-megállapodást ne keverjük össze a központi bérszabályozással, ami az előző rendszerben volt. Egy évre meg kell tudni állapodni, a többit pedig érdemes a piacra bízni. Idén is voltak olyan cégek, amelyek év közben igazítottak a béreken, hogy meg tudják tartani a munkavállalóikat. Máskülönben a konzultációs fórum háromhavonta ülésezik, és bármikor össze lehet hívni egy rendkívüli ülést, ha óriási gazdasági kataklizma lenne.

És milyen álláspontot képviselnek a munkaadók ezen a tárgyalásokon, mivel próbálják meggyőzni a másik oldalt, hogy moderált béremelési igényeket támasszanak?

Az elmúlt években öt különböző csapás érte a vállalkozásokat. Kezdődött a Covid-dal, aminek hatására akadozni kezdtek a termelési láncok, eközben ugrásszerűen nőttek a nyersanyagárak, majd a múlt évben beütött az energiaválság, amire reagálva a kormány tavaly ősszel elrendelte a benzinárstopot, s erre jött rá a háború.

Álljunk meg egy pillanatra! Azt mondta, múlt évben ütött be az energiaválság. Akkor tehát nem osztja a kormányzati narratívát, hogy az energiaárak a háború közvetlen következményeként szálltak az egekbe, egyben hiányt is teremtve?

Mi a gazdasággal foglalkozunk, nem politikával. Azt nézzük, mi az, amit elbír a gazdaság. De folytatva a csapások felsorolását, ide tartozik a forintárfolyam, valamint a vállalkozói hitelek törlesztőrészleteinek elszállása.

Akik az év második negyedévében vettek fel hitelt, most 40 százalékkal több törlesztőt fizetnek! Ezért szerintünk szükség van a kamatplafon bevezetésére, amit természetesen senki nem tart piacbarát megoldásnak, pláne a bankok, de most nehéz időket élünk, rendkívüli intézkedésekre van szükség.

Több tízezer vállalkozást kell megmenteni, akik hiába rendelkeztek jó üzleti tervvel 2022-re, tömegesen mennének csődbe a kamatplafon nélkül. Ezt mind figyelembe kell venni a minimálbér-tárgyalások során, hogy ne kelljen egy hatodik sokkal szembesülni.

Azért tudok egy olyan számot mondani, amire könnyebben tud konkrét választ adni. Azt kizártnak tartja, hogy az ideihez hasonlóan 20 százalékkal emelkedjen jövőre a teljes munkaidőben adható legkisebb bér?

Ahogy tavaly nem volt kizárt, úgy idén sem az, de látni kell, hogy a béremelés alapja a termelékenység. Úgy nem lehet 20 százalékokkal emelni a munkabért, hogy közben a munkatermelékenység nem nő. Ahhoz, hogy ekkora mértékben nőjön a bér, határozott állami közreműködésre van szükség.

Az idei bérmegállapodás része volt a szochó 4 százalékos csökkentése, az iparűzési adó megfelezése, ehhez társult a 4 százalék körüli gazdasági növekedés. Ilyen feltételek mellett jövőre is el tudnék képzelni egy nagyobb mértékű emelést.

Sokan inkább recessziót várnak 2023-ban, nem növekedést.

Ha jelentős állami támogatásokkal sikerül megakadályozni, hogy a cégek tömegesen ellehetetlenüljenek az energiaválság miatt, akkor elkerülhető a recesszió. Erről szól a mi javaslatunk is egyébként, hogy a vállalkozások energiafelhasználáshoz kell hozzájárulnia az államnak.

Jelenthet némi reményt a következő évre, hogy az elmúlt hetekben jelentősen mérséklődött az energiahordozók ára?

Ebben lehet bízni, meg abban, hogy nem eszkalálódik a háború és legkésőbb 2023 második félévében elindul a békefolyamat. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor megúszhatjuk a recessziót. Máskülönben nagyon nehéz lesz a jövő év.

A már bejelentett kormányzati intézkedéseken – energiaintenzív ágazatok támogatása, kamatplafon - túl mire lenne még szükség az üzleti környezet stabilizálódásához?

Ne felejtsük el, hogy a Széchenyi Kártya Programban 5 százalékos kamatláb mellett lehet jövőre forráshoz jutni, tehát a jelenlegi piaci hiteldíj harmadáért-negyedéért. Ez is fontos eszköz.

Jó iránynak tartjuk a feldolgozópari vállalkozások energiaszámláihoz való állami hozzájárulást, de úgy gondoljuk, hogy a csomagot a következő lépésben ki kell terjeszteni a teljes kkv-szektorra.

Ugyanis a szolgáltatószektorban, agráriumban működő cégek is nagyban függenek az energiától. Nem mellékesen pedig a szolgáltató cégek száma a 10-12 szerese a feldolgozóiparhoz képest, és legalább háromszor több embert foglalkoztatnak – és akkor még nem beszéltünk a mezőgazdasági ágazatról. Nem lehet figyelmen kívül hagyni egy egész vállalkozási szektor érdekét.

A kormányzati csomag 10 ezer vállalkozást céloz meg, 200 milliárd forintból, szerintünk 100 ezer vállalkozásnak kell segíteni, 2000 milliárd forintból.

Mi van a munkahelyvédelmi támogatással, arról van információjuk? Szükség lesz rá egyáltalán, vagy nincs akkora baj a munkaerőpiacon?

A munkaerőpiac egyelőre feszes, de megjelentek az első baljós árnyak. Itt nem kell újat kitalálni, a Covid alatt kipróbált támogatások élhetnének újra. Fontos lenne minél előbb meghirdetni ezeket, mert sok cégnél már csak 1-2 hónapra elegendő tartalék van, utána becsukják a boltot, azt meg nem fogják újra kinyitni, az elbocsátott dolgozókat újra felvenni csak azért, mert időközben elindult a munkahelyvédelmi program.

Ami egyébként bevetésre készen áll, erről tájékoztatott minket a gazdasági kormányzat. Azt kértük, mihamarabb tegyék közzé.

Ahhoz mit szól, hogy Orbán Viktor arra kérte a jegybank elnökét, egyben utasította a pénzügyminiszterét, hogy jövő ilyenkorra felezzék meg az inflációt. Ez reális vágya a kormányfőnek?

Egy év hosszú idő, lehet olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel érdemben csökkenthető az infláció. Az MNB erre törekszik, ezért emelte meg az irányadó kamatot, hogy csökkentse a pénzmennyiséget a piacon. Nem is tehet mást egy felelősen működő jegybank. A kormánynak is vannak eszközei. Fontos, hogy ne alakuljon ki ár-bér spirál a megalapozatlan béremelések miatt.

Nem tudom megítélni, hogy reális-e a célkitűzés, mindenesetre az irányt támogatjuk, mert a 20 százalék feletti infláció már pusztító erejű. 

Mit gondol, a szeptemberi 20 százalékkal csúcsra került az infláció, vagy lesz még rosszabb is idén?

A VOSZ elemzése, illetve más közgazdászok szerint is idén még növekedhet az infláció, majd magas marad a jövő év elején is, de aztán csökkenő pályára áll. A számítások néhány százalékponttal alacsonyabb inflációt vetítenek előre 2023-ra, mint idén, de annyira nagy a bizonytalanság, hogy mindenki csak óvatosan mer becsülni.

Az árfolyamvihar közepette mennyire vált vonzóvá a vállalatok körében az euroizáció, vagyis az euróban való elszámolás bevezetése a cég működésében? 

Az említett árfolyamvihar valóban felgyorsítja ezt a folyamatot, értelemszerűen azok körében, akiknek van valamilyen külkereskedelmi kapcsolata. De például a turizmusban, vendéglátásban már egyáltalán nem szokatlan, hogy az árakat az euróhoz kötik. Vagyis van igény erre, pláne a mostani, hektikus piaci helyzetben az euró szinte bevezeti önmagát. De ez nem megy egyik napról a másikra. Ezért is fontos egyébként kézben tartani az inflációt.