A Covid-világjárvány mind nagyobb kihívás elé állítja a gazdaságokat és az egészségügyi rendszereket. Fontos tehát látnunk, milyen eszköztár áll rendelkezésükre az országoknak, ha kontroll alatt akarják tartani a vírust.
Hónapokkal a COVID-19 néven elhíresült járvány kitörését követően úgy vélhetnénk, hogy a legtöbb ország kidolgozta stratégiáját a COVID-19 megfékezésére, leállítására. Az egyes régiók közötti jelentős különbségek a fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a halálesetek számában, illetve a járvány méretében egészen másról tanúskodnak.
A Nyugat-Csendes-Óceániai övezet országai (Japán, Tajvan, Hong-Kong, Szingapúr, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália, Thaiföld, és Vietnám) a járvány elleni védekezés széles skáláját alkalmazták és alkalmazzák és sikeresen. Ezek között az országok között találunk demokratikus és autoriter kormányzásokat, van köztük kontinentális ország és sziget, fejlődő és fejlett gazdasággal rendelkező. Hasonlóan sikeres védekezést látunk a világ más pontjain is, így a Karib tengeri szigetvilág országaiban, vagy több afrikai államban.
A nyári időszakban, mikor sikerült a járványt megfékezni, nem készültünk fel a második hullámra, ennek eredményeképpen az iskolai időszak beköszöntöttével a helyzet egyre súlyosabb lett. És látjuk, hogy ahogy haladunk előre az időben, a helyzet egyre komolyabb.
Joe Biden, az USA újonnan megválasztott elnöke a védekezés új rendszerét kívánja bevezetni, a Nyugat-Európai országok pedig szintén komoly szigorító intézkedéseket alkalmaz.
Nézzük meg, milyen lehetőségek állnak az országok rendelkezésére
Ha szabályozott és ellenőrzött keretek között akarjuk tartani a járványt, akkor négy szintje különböztethető meg a védekezésnek:
- Az országba beérkező fertőzések számát csökkentsük, amennyire csak lehetséges.
- Ha mégis beérkezett egy országba, csökkentsük az emberekkel való találkozása lehetőségét.
- Ha még alacsony a fertőzöttség, minimalizáljuk annak a járvány terjedésének az esélyét.
- Ha többen is megfertőződnek, akkor a fertőzötteket minél előbb azonosítani kell és elkülöníteni.
Vegyük át részletesen az egyes elemeket.
1. Teljeséggel nyilvánvaló, ha a határokon fertőzött országból érkező utazók áthaladnak, akkor a fertőzés az országban el fog terjedni. Ezért az alábbi három intézkedés javasolt:
- A fertőzött országokból a beutazás tiltása. Nagyon költséges megoldás és alkalmazni csak óvatosan és részlegesen lehet.
- Karantén alkalmazása. Beengedjük a beutazókat, de elkülönítjük (megfigyelés alatt tartjuk) 4-14 napig. Ez a leginkább megvalósítható védekezési eljárás.
- Ellenőrző pontok felállítása a határon, ahol tesztelik a beutazókat.
Gyorstesztek használata és négynapos karantén a fertőzések többségét képes megállítani a határokon. Amint a fertőzés visszaszorul, a szomszédos országok nyithatnak egymás felé, egyfajta zöld zónát hozva létre, amelyen belül az állampolgárok szabadan utazhatnak.
Természetesen a határokon a járványt nem lehet megállítani, ez a védekezési forma csak egy eleme az integrált védekezésnek. Emlékezzünk, a sikeresen védekező országok (Japán, Taiwan, Hong-Kong, Új-Zéland és Ausztrália) mindegyike erős határellenőrzési rendszert működtet.
2. A határokon belül az egyik legfontosabb az egyének közötti találkozások minimalizálása, azaz a társadalmi buborékok képzése, hogy a közösségek közötti terjedést minimalizáljuk.
Ennek a védekezésnek egyik szélsőséges megoldása a teljes lezárás, amely azonban rendkívül destruktív, és csak rövid időre alkalmazható. A teljes lezárás esetén időt nyerünk arra, hogy összehangolt intézkedéseket dolgozzunk ki és alkalmazzunk.
Számos tanulmány igazolta, hogy a fertőzöttek 10-20 százaléka felelős a transzmisszió 80-90 százalékáért. Őket hívjuk szuperterjesztőknek. Elsődleges feladatunk a szuperterjesztők feltalálása és kiemelése a közösségekből, amely drámaian képes csökkenteni a járvány terjedését.
Ezért kell meghatározott számú résztvevő felett betiltani az összejöveteleket. Ahogy csökken az aktív koronavírusos esetek száma, úgy lehet növelni a résztvevők számát.
Azokon a helyeken, ahol a járvány terjedésének nagyobb a valószínűsége, magas a szuperterjesztők száma (ilyenek a teljesség igénye nélkül a börtönök, a szociális otthonok, a rehabilitációs központok, az egyetemek és az élelmiszer csomagoló üzemek), szigorúbb intézkedések szükségesek.
Amennyiben a járvány – minden szándékunk ellenére – szélesebb körben elterjed, szükséges lehet a szórakozóhelyek, éttermek, akár magánrendezvények betiltására is.
A gazdaság működtetése – egyebek mellett – az egyének közötti kapcsolatokat is igényli. Ha az emberek nem tudnak találkozni, annak komoly közgazdasági hatása is van. A társadalmi kapcsolatok korlátozása a védelem nagyon költséges eleme, ezért amennyire lehet, kerülni kell ennek alkalmazását. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a védekezés többi eleme működőképes és hatékony.
3. A védekezés következő szintje olcsó, de nehéz betartani, betartatni: csökkentsük a járvány terjedését.
A vírus csak speciális feltételek mellet képes terjedni. A japánok a 3C fogalmat (closed spaces, crowded places, and close-contact settings) használják, magyarul: zárt terek, zsúfolt helyiségek és minimális távolságtartás – ezeket kell kerülni. Öt százalékos fertőzöttségi ráta mellett egy 16 ezer fős rendezvényen mintegy 800 fertőzött lehet jelen, ami 1600 új fertőzöttet (R=2), és végső soron, egy százalékos halálozási ráta mellett is minimum 16 halálesetet eredményezhet.
Kerüljük a hangos beszédet zárt térben, különösen akkor, ha a környezetünkben más társaságból valók is jelen vannak. Különösen kerüljük az éneklést és a kiabálást.
Töltsünk minél kevesebb időt mások társaságában, a munkahelyi értekezletek időtartamát korlátozzuk 15-20 percre. Akadályozzuk meg, hogy a vírus elhagyja a szájat vagy az orron keresztül a levegőbe jusson, viseljünk maszkot. Gyakori szellőztetéssel (nem klímával!) csökkentsük egymás megfertőzésének esélyét.
Olyan feltételeket teremtsünk, hogy a vírus még a levegőben elpusztuljon, ezért megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat állítsunk be a zárt terekben. 25 C0 fok és 50-65 százalékos páratartalom ideális arra, hogy a vírus többsége már a levegőben elpusztuljon. Magasabb hőmérséklet és páratartalom mellett az orrunk hatékonyabban képes kiszűrni a vírusokat.
A vírus képes megtapadni tárgyakon és felületeken is, ezért fokozottan ajánlott egyrészt a higiénés szabályok, mint a kézmosás betartása, valamint a kontaminálódott, szennyezett felületek folyamatos fertőtlenítése.
Végül, de nem utolsó sorban figyelembe kell vennünk, hogy a vírus nem csak a légutakban (orr, száj) képes terjedni, de a szemen keresztül is fertőz. Megfontolásra ajánlott (védő) szemüveg viselése.
4. A védekezés negyedik eleme: tesztelés-nyomkövetés-elkülönítés. A védekezés utolsó eleme a fertőzöttek azonosítása és elkülönítése.
Fontos és szükséges minél több tesztet végezni, a fő cél, hogy a pozitív tesztek aránya 3-5 százalék között legyen. De ez nem elegendő. A teszt megmutatja, ki fertőzött és ki nem, aki pozitív, az izolálni kell. De fel kell kutatni a fertőzöttek kapcsolatait is, és velük ugyanúgy kell eljárni, továbbá biztosítani kell, hogy a karanténszabályokat betartsák.
Ökölszabályként számolhatunk úgy, hogy a felderített pozitív esetek kettő-ötszöröse azon kontaktok száma, akiket fel kell kutatni. Ha napi 5000 az igazolt pozitív esetek száma, akkor nagyságrendileg 10-25 ezer kontaktuskutatást kell elvégezni. De nem is ezek a számok a legfontosabbak. A kérdés az, hogy milyen hatékonysággal tudunk kontaktuskutatást végezni, mert az ideális hatékonyság 60, illetve 80 százalékos ()
A kontaktuskövetés során ismert a 90-90-90-90 szabály, mely szerint:
- el kell érni a fertőzöttek 90 százalékát,
- fel kell tárni kapcsolataik 90 százalékát,
- el kell érni ezen kapcsolatok 90 százalékát, és végül
- izolálni kell ezek 90 százalékát.
Mindezt a lehető leggyorsabban kell megtenni (jellemzően 2 napon belül), különben a vírusnak lesz elég ideje tovább terjedni. Szerencsére nem szükséges minden kontaktot felkutatni. Japán például sikeresen alkalmazza a „klaszterrombolásnak” nevezett eljárást. Az emberek többsége nem fertőz meg sok más embert, ezért elégséges csak a klaszterekre fókuszálni. Ha egy pozitív esetet észlelünk, ki kell deríteni, hol fertőződhetett meg (ezt hívják backwards tracing-nek, magyarul visszafelé követésnek), és abban a csoportban kell mindenkit szűrni.
E módszer hatékony megvalósításához kontakt követő (mobil telefonos) applikációk alkalmazása szükséges. A probléma a kontakt követő applikációkkal, hogy az emberek többsége nem akarja letölteni és használni, hacsak nem kényszerítik ki rájuk. A cél, hogy a felnőtt lakosság legalább 80 százaléka használja az applikációt, azonban a legtöbb országban legfeljebb 40 százalékot sikerült elérni. A 80 százalékos penetrációt nem országosan kell elérni, hanem adott közösségekben, eseményeknél, olyan eseményeknél, amelyek a vírus terjedése szempontjából klasztereknek tekinthetőek.
Szintén fontos eleme a védekezésnek a szennyvizek vizsgálata, amelyet hazánkban is folyamatosan végeznek. Viszonylag költségkímélő megoldás, és napokkal előre jelzi az új vírusklaszter kialakulását.
Ugyancsak figyelemre méltó a képzett kutyák bevetése, tapasztalatok szerint képesek jelezni a vírus fertőzött személyt 10 másodpercen belül, és rendkívül költséghatékony megoldás.
Végül, de nem utolsó sorban rendelkezésre állnak az úgynevezett gyorstesztek, amelyek olcsók és emberek millióit lehet velük szűrni, akár minden nap.
Ha széleskörűen, nagy gyakorisággal alkalmazzuk a gyorsteszteket, és használjuk a telefonos applikációt, a fertőzötteket gyorsan lehet izolálni, míg mások szabadon folytathatják megszokott, mindennapi életüket.
A védekezésnek a bemutatott négy szintjének egyike sem tökéletes önmagában, de összehangolt, együttes alkalmazásuk a vírus számára áthatolhatatlan falat jelent. A fertőzés egy, vagy két rétegen átmehet, de annak az esélye, hogy valamennyi rétegen átjusson, minimális.
Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ezen intézkedések együttes hatása multiplikatív, ha például az határellenőrzés hatékonysága 80 százalékos, nincs társadalmi távolságtartás, a járvány terjedését csak 95 százalékban tudjuk kontrollálni, és a kontaktusfelderítés hatékonysága 50 százalékos, akkor a védekezés általános hatásossága 99,5 százalékos lesz, így az eredeti 3 értékű transzmissziós ráta 0.015 értékre csökken, azaz minden egyes fertőzött további 0.015 embert fertőz csak meg, és a járvány néhány hét alatt lecseng!
A szerző egészségügyi szakértő, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöki tanácsadója
