A magyar növekedési modell tartalékai – Matolcsy György írása

El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk… (ősi mexikói mondás)

Miért is ne lehetne folytatni Magyarország gazdasági felzárkózását az egyre nehezebb külső feltételek között is?

Magyarország újkori történelmében már többször indult erőteljes gazdasági felzárkózási folyamat a nyugat-európai fejlettség és életszínvonal elérése érdekében, de eddig még soha nem sikerült sikerre vinni ezt a célt. Elsőre úgy tűnhet, hogy mindig a kedvezőtlenné váló külső körülmények – I. világháború, Trianon, 1929-1933-as világgazdasági válság, II. világháború, olajválságok, piaci átmenet, 2007/2009-es globális pénzügyi válság, 2011/2012-es euró válság – állították le a sikerrel kecsegtető felzárkózást.

Valójában a korabeli belső modellek, a felzárkózáshoz választott utak gyengeségei vezettek a kudarchoz. Eddig mindig hiányzott egy fenntartható felzárkózási modell, amely egyaránt alkalmazható volt jó és rossz időkre egyaránt.

2010 után Magyarország rátalált –fokozatosan, lépésről lépésre csiszolva az építőkockákat – a fenntartható gazdasági felzárkózás 21. századi magyar sajátosságoknak megfelelő modelljére. Ezt eddig többségében a jó években alkalmazhatta: 2010 és 2019 között javarészt nem volt kedvezőtlen a külső környezet a magyar felzárkózásra, de azért a 2010-2012-ben a magyar pénzügyek rendbetétele a görög válság közben ment végbe és az euró 2011/2012-es válságát is át kellett vészelni.

A költségvetés 2010-es évek elején végrehajtott gyors és sikeres szanálása, majd a gazdasági fordulat után – a jegybanki pénzpolitika 180 fokos irányváltásával – 2013-tól az újkori magyar gazdaságtörténet eddigi leghosszabb és legsikeresebb felzárkózási szakaszát teljesítettük.

A sikeres válságkezelésre és a növekedési, majd a felzárkózási fordulatra egyaránt alkalmas volt az új magyar modell. A következő években kedvezőtlenebbé válhatnak a külső körülmények, de – folyamatos „upgrade”, azaz javított verziók előállítása esetén – a magyar modell alkalmas a gazdasági felzárkózás fenntartására.

Miért? Egyszerűen azért, mert testreszabott, célzott eszközöket alkalmaz, továbbá egyszerre őrzi az egyensúlyokat és segíti a növekedés erőit.

Hogyan? A magyar modell fenntartható karakterének vezető elemeit jelentik:

1. Munka központú a magyar politika és gazdaságpolitika. Testreszabottan magyar alapelv: „ha munka van, minden van…”.
2. A pénzügyek rendben vannak. Egyszerre csökken az államadósság és a költségvetési hiány, őrizzük a kereskedelmi és fizetési mérlegek pozitív egyenlegét.
3. A többi egyensúly is rendben van: pozitív kereskedelmi és fizetési mérleg, cél szerinti infláció és kedvező a munkaerőpiaci egyensúly.
4. A felhalmozási ráta 25 százalék körül, afelett alakul.
5. Technológia-import gyorsítja az ipari bővülést /FDI/.
6. A jegybank teljesíti törvényes feladatait.
7. Uniós források egészítik ki a belső forrásokat.
8. Erősödik a középosztály, bővül a fogyasztás.
9. Bővül a vállalati és lakossági hitelállomány.
10. Közvetve /Németország/ és közvetlenül /USA, keleti nyitás/ része vagyunk a globális piacnak.

Ezekre már lehet építeni a következő évek teljes versenyképességi fordulatát, amely technológia- és termelékenység központú elemekkel erősiti a modell hosszútávú fenntarthatóságát.

Közben hallgassuk meg Max Dépree jótanácsát:

Ha azok maradunk, akik eddig voltunk, nem lehetünk azzá, akiknek lennünk kellene.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke