A magyar kormány számos eredeti módszert is bevet az infláció elleni küzdelemben. Ezek közül több is van, mely a piaci hatékonyság növelésén keresztül segíti a cél elérését, egyben a lakosság anyagi helyzetének javulását.
A tudás hatalom
Legalábbis így tartotta Francis Bacon, angol filozófus és államférfi. De egészen biztosan ugyanígy gondolják vállalkozók, vállalatok és vállalatvezetők is, amikor az üzleti titkaikat őrzik. Jobb, ha a gépkocsi vásárlója nem tudja, pontosan mennyibe került az új autó a szalonnak. Az ingatlan vevőjét sem kell minden apró részlettel fárasztani. És egyetlen cég sem panaszkodott azért, mert a vevői nem rendelkeztek tökéletes információkkal az adott termékről vagy szolgáltatásról.
A közgazdaságtan információs aszimmetriának hívja azt a helyzetet, amikor egy adott helyzetben az egyik szereplő jobban tájékozott, mint a másik. Minél nagyobb ez az egyenlőtlenség, annál komolyabb előnye van a jól informált szereplőnek, hogy a helyzetet a saját javára fordítsa.
Az átlag vásárló számára évezredekig lehetetlen volt kitörni ebből a féloldalas helyzetből. Melynek következtében rendszeresen többet fizetett a beszerzett termékekért, mint annak a legjobb elérhető ára lett volna. A XX. század azonban hozott egy forradalmi újítást, ami mindent megváltoztatott. Ez az innováció az internet volt.
Az internet drámai mértékben csökkentette le az információ beszerzési költségét. A gépkocsi vásárlója számtalan jármű közül választhatta ki a számára legkedvezőbbet. A szállodák árazása is egy csapásra összevethetővé vált. Az is pár klikkeléssel kideríthető volt, hogy melyik életbiztosítás a legkedvezőbb számunkra.
Nem csoda, hogy Bill Gates, a modern informatika egyik prominens szereplője szerint már nem az az információ jelent hatalmat, amit megtartunk, hanem az, amit megosztunk. Ezt mutatja Jeffrey R. Brown és Austan Goolsbee "Does the Internet make markets more competitive? Evidence from the life insurance industry." című 2002-es cikke is. Elemzésük alapján csupán a szerződések internet miatti könnyebb összevethetősége 8-15 százalékkal mérsékelte az életbiztosítások díjait 1995 és 1997 között.
Az infláció leverése
A 2022-es év negatív meglepetése az orosz-ukrán háború, valamint az ennek és az elhibázott szankciós politikának következtében felpörgő, régen nem látott infláció volt. Az árak drágulási üteme egyes esetekben valóban drámai volt. Kormányok és jegybankok keresték intenzíven a helyzet kezelésének lehetséges módjait.
Magyarország érintettsége a háborúhoz való közelsége és a saját energiakincs mérsékelt volta okán átlag feletti volt. A hagyományos megoldások itt nem voltak elegek. Innovatívnak, gyorsnak és hatékonynak kellett lenni.
Az első lépések határozottak és sikeresek voltak. A Magyar Nemzeti Bank kamatemelése, valamint a jegybanki tartalék felajánlása az energiaimport fedezésére lényegében azonnal megfordította a forint korábbi gyengülő trendjét. Tavaly október óta a magyar deviza jelentősen erősödött nem csak a régiós, de a legnagyobb fizetőeszközökhöz képest is.
Komoly segítség volt a Magyar Kormány 20 pontos akcióterve is. Az energiaintenzív vállalkozások támogatása a termelési költségek mérséklésén keresztül hűtötte az inflációs nyomást. Az agrárhitel-moratórium az élelmiszer kínálat szintjének megtámogatásán keresztül segítette a mezőgazdasági termékek árának csökkentését. A rezsivédelem rendszere pedig a családok költségvetését védte meg.
Innováció az infláció elleni küzdelemben
A leginnovatívabb megoldások azonban véleményem szerint az Online Árfigyelő Rendszer bevezetése, illetve a bankbetétek és állampapírok összevetésének elrendelése voltak. Ez a két intézkedés Bill Gates szellemében, az internethez hasonlóan járul hozzá az infláció letöréséhez. A hatásmechanizmus ugyanis mindkét esetben az információs aszimmetria csökkentésén alapul.
Az árfigyelő rendszer azonnal és egyszerűen teszi összevethetővé az árakat az egyes kiskereskedelmi szereplők tekintetében. Ez segíti a fogyasztókat a jól informált, számukra kedvező döntés, azaz az alacsony költségen történő vásárlás megvalósításában.
A bankbetétek és állampapírok könnyebb összevethetőségének közvetlen következménye a szabad pénzeszközök magasabb hozammal történő befektetése. Azonban nem elhanyagolható ezen intézkedés infláció-letörő hatása sem. Könnyebben elköltünk ugyanis egy olyan megtakarítást, mely egyrészt ott van a bankszámlánkon, másrészt nagyon alacsony kamattal ketyeg.
Ha azonban befektettük a pénzünket, ráadásul kedvező hozammal, akkor jóval kevésbé vagyunk motiváltak elkölteni ezt az összeget. A fogyasztás visszafogása pedig egyértelműen segíti az árak kordában tartását. Arról nem beszélve, hogy a hosszú távú vagyongyarapodásunk szempontjából is kedvezőbb ez a verzió.
Összegzés
A magyar modell nem csak innovatív, de hatékony is. A januári 2,3 százalékos havi inflációs szint már régen a múlté. Júniusban már csak 0,3 százalékkal emelkedtek az árak havi alapon. Az élelmiszerek ára pedig, hála a kötelező akcióknak, már 0,4 százalékos csökkenést mutatott. Az információ megosztása tehát nem csak hatalom, de az árak letörésében is segítségünkre lehet.
A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
