Európai összehasonlításban is nagyon sok nő dolgozik Magyarországon gyermek mellett

Az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete workshopot tartott, amelynek az aktualitását az adta, hogy idén lett tíz éves a GYED extra. Ez az intézkedéscsomag egyrészt a gyermekvállalás ösztönzését, másrészt a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci kockázatainak csökkentését, lehetőségeik javítását célozta meg.

Az esemény ráirányította több, kevéssé ismert tényre is a figyelmet, íme egypár közülük, beszéljenek a számok!

1. Hogyan javulhat a termékenységi rátánk jelentősen, a születésszám pedig kis mértékben?

Az Eurostat szerint a 2021-es, legfrissebb termékenységi rátánk 1,61 volt, ami 0,38-cal nagyobb, mint tíz évvel korábbi, 2011-es, amikor az Európai Unió legalacsonyabbja voltunk, s a magyar demográfiai mérések történetének a legrosszabb adatát produkáltuk. A 2021-ben először haladtuk meg a „Bokros csomag” előtti 1995-ös értéket.

Az évtizedes növekedésünk a tagállamok közt Csehország után a második legnagyobb. 2021-ben a rátánk mértéke holtversenyben a 10-11. helyen áll a tagállami rangsorban. 

A sor elején Franciaország (1,84), Csehország (1,83), Románia (1,81) és Írország (1,78), a sor végén pedig Málta (1,13), Spanyolország (1,19) és Olaszország (1,25) állnak, az Európai Unió átlaga 1,53 volt.

Az Eurostat szerint tavalyelőtt 94.003 gyermek született, ami közel 200-zal több a 2020-as és 900-zal a 2019-es értékünknél, azaz a járvány alatt is növekedett a termékenység is és a születések száma is. 2011-ben pedig, azaz a legrosszabb évünkben 88.049 gyermek. A közel hatezres növekedés elsőre úgy tűnik, mintha nem állna arányban a termékenységi ráta javulásával.

Mindez azért történt, mert míg 2011-ben több, mint másfélmillió volt hazánkban a 20-40 éves – azaz a legaktívabb szülő korban levő – nők létszáma, addig ez mára már ötödével, 20%-kal, háromszázezer fővel kevesebb! Ha most is másfélmillió lenne a 20-40 éves korcsoportbeli nők létszáma, s a termékenységi ráta 1,61, akkor 117 ezernél is több gyermek születne évente. A konferencián Lentner Csaba ezért is hívta fel a figyelmünket arra, hogy nagyon becsüljük meg azt a tényt, hogy nem csökken a születésszám.

Fontos tudni, hogy 2006-ban volt 30 éves a legnagyobb létszámú „évfolyam”, az 1976-ban születettek, amennyi napjainkban a szülő anyák átlagéletkora. Ha akkor a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok akartak volna tenni azért, hogy megszülethessenek a vágyott gyermekek hazánkban, akkor leghatékonyabb intézkedéseik éppen 2005-2007 között lehettek volna.

De ebben az időben nem történt semmi a családok támogatására. Sőt 2008-tól vált igazán anyagi hátránnyá, szegénységi kockázattá a gyermeknevelés.

2. A gyermekes nők tényleg kisebb arányban dolgoznak, mint a gyermektelenek?

Többször hallottuk különféle elemzésekben, hogy a nők foglalkoztatásában komoly hátrányt jelent, ha gyermeket nevelnek, a férfiak esetében pedig magasabb arányban dolgoznak a gyermekesek, mint a gyermektelenek. Legutóbb nőnapon az Eurostat is erről írt a 25-54 éves korcsoportot bemutatva. Nézzük meg pontosabban ezt a kérdést!

Hazánkban tavaly a 25-54 éves nők foglalkoztatási rátája Szlovénia után az Európai Unióban a második legmagasabb, 84,9% volt, ami 8,4 százalékponttal több, mint az unió átlaga. A gyermektelenek a harmadikak a 87,7%-kal Csehország (90%) és Málta (87,9%) után.

Az Eurostat a gyermeket nevelőket nem bontja tovább, így a megállapításaik is elnagyoltak, nem elég precízek. A legtöbb országban (szám szerint 17-ben) azok a gyermekes nők, akiknek a legfiatalabb gyermeke már legalább 12 éves, nagyobb arányban foglalkoztatottak, mint a gyermektelenek. Így van ez hazánkban is, hisz a mi foglalkoztatási rátánk 89,3%.

Akiknek a legfiatalabb gyermeke 6-11 éves, azoknak a foglalkoztatási rátája nálunk 84,3%, a 8. legjobbak vagyunk. Azon anyáknak, akiknek a legfiatalabb gyermeke még 6 év alatti, a foglalkoztatási rátája tavaly 76% volt, szintén a 8. legnagyobb az unióban, 8,3 százalékponttal jobb, mint az unió átlaga.

Ez a szegmens két ország kivételével mindenütt lemaradásban van a gyermektelenektől, de ezt semmiképpen nem szabad örökös hátrányként kezelni.

Ahogy a gyermekek nőnek, úgy a gyermekes nőknek jobbak lesznek a foglalkoztathatósági mutatói, mint a gyermekteleneknek.

Ne feledjük el, hogy Magyarországon akkor nő a termékenység, ha van a nőknek is munkája, s nem veszélyezteti a családot annak elvesztése. Mivel a kisgyermekes anyáknak évről évre emelkedik az iskolai végzettsége, egyre erősebb az igényük arra, hogy a hivatásuktól se szakadjanak el, s gyermeket is vállalhassanak.

Őket kívánta segíteni a GYED extra is. A bevezetését megelőző évben, 2013-ban 79 ezren, tavaly pedig már több, mint másfélszer annyian, 122 ezren vették igénybe átlagosan havonta a GYED-et – ahogy ezt Bogdán Zsuzsanna, a Magyar Államkincstár Családtámogatási és Egészségbiztosítási Főosztályának vezetője a workshopon elmondta.

E növekedés csak úgy jöhetett létre, hogy a fél és a kétéves kisgyermekek között jóval több a foglalkoztatott szülők által vállalt gyermek.

Ez azt jelenti, hogy jóval biztonságosabbnak érzik a munkahelyüket az anyák, mint 2010-ben. Míg közvetlenül a GYED extra bevezetése előtt, 2013 év végén az akkori fél és kétéves kor közti gyermekek szülei közül mindössze 62,5% tudta igénybe venni a GYED-et, addig ez az arány az utóbbi hónapokban már 90% fölé ugrott.

Sőt már közel 39 ezer igénybevevő a GYED mellett dolgozott is az év folyamán valamennyit. Köztük vannak olyanok, akik nem egész évben, de olyanok is, akik a heti 40 órás munkaidőnek csak egy részében dolgoztak. Így is kimondhatjuk, hogy a GYED igénybevevők több, mint ötöde valamilyen mértékben legálisan foglalkoztatott is volt.

Ez egyértelműen javította a család anyagi helyzetét. Ha összevonjuk az egyes években munkát végzőket (a GYED összesen másfél évig vehető igénybe, tehát egy szülő két naptári évben is bekerülhet a GYED melletti foglalkoztatottak körébe, de a gyakorlat szerint a szülők többsége nem fél évesen kezd dolgozni a gyermek mellett), akkor jó közelítéssel negyedmillió családnak hozhatott legális plusz jövedelmet a GYED extra ezen intézkedése, ami akár egymillió honfitársunkat is érintheti. S ehhez a GYES melletti munkavégzőket nem is számoltuk hozzá.

Továbbá tény, hogy a GYED extra bevezetésének évében 2014-ben az Eurostat szerint 3757-tel (a KSH kicsit más mérése szerint 2821-gyel) több gyermek született hazánkban, mint a megelőző évben.

3. Mi az igazság, milyen mértékű a gyermekszegénység hazánkban?

Az ENSZ és az Európai Unió számtalan elemzést ad ki a gyermekszegénységről az egyes országokra.

Hazánkban 2006 után hatalmas növekedés indult el, 2010-re már a 18 évesnél fiatalabbak 40%-a volt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, ami jóval nagyobb, mint az uniós átlagos 27% körüli érték, s csupán Lettországban, Romániában és Bulgáriában volt magasabb az arány ebben az időben.

Továbbá tény az is, hogy 2010-ben a gyermeket nevelő háztartásokban élőknél 8 százalékponttal nagyobb volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, mint a gyermekteleneknél. Egy évtizeddel ezelőtt nálunk okozta a gyermeknevelés a legnagyobb anyagi hátrányt az egész Európai Unióban.

A gyermek csak akkor élhet szegénységben, ha a vele egy háztartásban élők is mind, ezért egyértelmű, hogy ha a munka alapú megközelítéssel kívánjuk javítani a helyzetüket, akkor a háztartás minden munkaképes tagjának lehetőséget kell biztosítani, hogy foglalkoztatottak legyenek, s a munkajövedelmük reálértékben is emelkedjen.

Mivel hazánkban egymillióval többen dolgoznak, s az egy főre jutó nettó kereset reálértéke több, mint 70%-kal emelkedett 2010-2022 között, ez azt eredményezte, hogy az unió átlaga alatti a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya nálunk az egész társadalomban épp úgy, mint a gyermekeknél megfeleződött, illetve már a gyermekes háztartásokban élők aránya kisebb, mint a gyermekteleneknél.

Kósa Ádám európai parlamenti képviselőtől a workshopon hallhattuk, hogy az Unió mindig egyénben gondolkodik, nem pedig családban. Ezért aztán nem is értik, csodálkozással és kritikával szemlélik a segélyezést felváltó, jól működő, családbarát módon munkahelyteremtő magyar politikát.

A GYED extra az egyik legelső ilyen intézkedés volt, a magyar családtámogatási rendszer valódi innovációja, máig unikális Európában. Egy évtized alatt bebizonyosodott, hogy eredményes.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.