Soha nem dolgozott még ennyi nő hazánkban

A növekedésből 60 ezer főt a belföldi elsődleges munkaerőpiac bővülése eredményezett, nem a külföldön dolgozók létszámának emelkedése, ahogy ezt számos napokban megjelent elemzés tévesen hangsúlyozza. Amennyivel növekedett a külföldön dolgozók száma, annyival csökkent a közfoglalkoztatottaké, s e két terület kompenzálta egymást. Az eredményeink a magyar gazdaság fejlődéséből fakadtak tavaly.

A tavalyi létszámemelkedésből 22,4 ezer főt (köztük 8,2 ezer nőt) a kereskedelem, 12,4 ezer főt (10 ezer nőt) a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás, 11,4 ezer főt (8 ezer nőt) a szakmai tudományos műszaki tevékenységek és 12,9 ezer főt (7,2 ezer nőt) az ipari ágazatok bővülése eredményezett.

A KSH adatai szerint a létszámnövekedést mind a nőknél, mind a férfiaknál az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők adták. Már a foglalkoztatottak kétharmadának, 66%-ának van legalább érettségije, ezen belül közel harmadának 31,7%-ának felsőfokú végzettsége is. A nőknél a legalább érettségizettek aránya 74,6%-ra emelkedett, s 37,7%-ra a felsőfokú végzettséggel is rendelkezők aránya. Mind az érettségivel rendelkező középfokú, mind a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak között több a nő, mint a férfi.

Mind a nők, mind a férfiak esetében szinte a teljes bővülés a szellemi foglalkozások körében történt, a fizikai munkakörökben dolgozók száma alig változott. Ezen belül nőtt a vezetői munkakörökben dolgozók száma, s köztük a nők aránya is. Mint ismeretes, 2010 óta jóval magasabb a női vezetők aránya hazánkban, mint az unió átlaga, már több, mint egy évtizede a legnagyobb arányúak egyike vagyunk.

A járvány idején ugyan némileg visszaesett a ráta, de tavaly már a visszarendeződés érzékelhető volt.

A foglalkoztatottak közel ötöde, a nőknek több, mint ötöde dolgozik felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő munkakörökben, önálló szakemberként. E szegmens több, mint fele nő. Ők orvosok, tudományos, műszaki, informatikai szakemberek, pedagógusok, gazdasági, jogi, művészeti foglalkozások képviselői, jobbára mindannyian alkalmazottak, hisz a saját vállalkozásaikban önfoglalkoztatóként dolgozók majdnem mindannyian a vállalkozásukban vezetői munkakört töltenek be a statisztikák szempontjából.

Az Eurostat 2018 óta minden évben kiad egy közleményt a „tudós nőkről”. Azt elemzik, hogy a fent említett alkalmazotti csoportból az orvosok, tudományos, műszaki és informatikai szakemberek között mekkora a nők aránya, s hogyan változott a létszámuk. A legfrissebb riportjuk szerint hazánkban 2021-ben 116 ezer nő dolgozott, tízezerrel több, mint előző évben. A magyar növekedés 9 százalék volt, mialatt az unió átlaga 5,6 százalékkal bővült. Ezen munkakörökben a nők aránya jóval alacsonyabb a tagállamok legtöbbjénél, s ezt számos helyen hallottam esélyegyenlőségi problémaként magyarázni.

Véleményem szerint túlzottan leegyszerűsített és hibás megközelítés, ha csupán genderproblémaként elemezzük a számokat.

Tény, hogy a magyar nyugdíjkorhatárnál fiatalabb felnőtt népességben mind az érettségizetteknek, mind a diplomásoknak több, mint fele nő. S ugyanez igaz a foglalkoztatottakra is. Az Eurostat nyilvántartásában a 2013-2019 közti években felsőfokú végzettséget szerzők adatai tagállami szinten is jól összehasonlíthatók, nálunk ebben a hét évben a végzettséget szerzettek 61,3 százaléka nő, a nyolcadik legnagyobb arány, míg az unió átlaga 57,7 százalék volt.

Ha csak a műszaki tudományok területén szerzett végzettséget vizsgáljuk, akkor nálunk 28,4% a nők aránya, ami a 14. helyet jelenti, az unió átlagánál (28,1%) nagyobb. A természettudományos és orvosi diplomák esetében az arány 50% feletti. Tény továbbá, hogy a múlt században a keleti blokk országaiban a nők sokkal nagyobb arányban szereztek természettudományos és mérnöki diplomát, mint a nyugati országokban.

Tehát a kérdést precízen úgy kell feltennünk, hogy ha a műszaki, természettudományos és orvosi végzettségű magyar népességben nem alacsonyabb a nők aránya, mint az többi tagország átlaga, akkor hova tűnnek ők a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő alkalmazotti munkakörökből?

Összesen 78 ezer nőt tart nyilván a statisztika vezetői munkakörben dolgozóként, köztük minden bizonnyal sokan vannak orvosok, mérnökök is. Továbbá 40 ezer fő azoknak a nőknek a létszáma, akik egészségügyi vagy műszaki, tudományos szakértői területeken működő mikro-, kis- és középvállalkozásokban önfoglalkoztató vállalkozók.

A magyar gazdaságban, a magyar munkaerőpiacon sokkal nagyobb a kkv-k szerepe, mint a nyugat-európai országokban. Igaz ez az innovációra és a műszaki területekre is. A női önfoglalkoztatók 40 százalékának van felsőfokú végzettsége, ami magasabb arány, mint az alkalmazottak esetében kimutatható. Az egészségügyi műszaki, tudományos szakértői ágazatban még nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya.

Emellett a KSH nyilvántartása szerint 2021-ben a startup vállalkozások társalapítóinak 23,7%-a nő hazánkban, akiknek szinte mindnek van felsőfokú végzettsége. A női társalapítók aránya is jóval magasabb nálunk, mint egyéb más országokban.

Javaslom mindenkinek, akik elemzéseket készítenek egy-egy fejlesztéshez, projekthez, vagy csak beszélnek egy témáról, hogy legyünk igényesebbek egy-egy következtetés megfogalmazásakor, előtte járjuk alaposabban körül a témát, ne elégedjünk meg egyetlen, akár Eurostat által kiadott adattal.

Ha csak az éves riportokat olvassuk, még úgy gondolhatnánk, hogy hazánkban a nők előtt el vannak zárva az orvosi, mérnöki pályák, azaz náluk sérül az esélyegyenlőség. Ha ez így lenne, akkor nem lenne a high-tech szférában dolgozó nők aránya az összes női foglalkoztatotton belül dobogós a tagállamok között már évek óta.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.