Franciaország eurómilliárdokat költ vállalatai megsegítésére - Fejérdy Gergely írása

A 2020. júliusi felmérések szerint a termelés 7 százalékkal maradt el az elmúlt évek júliusi adataihoz képest, ugyanakkor Franciaország GDP-je 13,8 százalékkal esett vissza a második negyedévben, kicsit kisebb mértékében, mint általában az elemzők várták. (Korábban voltak 17 százalékos prognózisok is).

Ez a visszaesés nem volt meglepő, mert már az első negyedévben is 5,9 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.

A Francia Nemzeti Bank elemzése ugyanakkor arra is rámutat, hogy rendkívül különböző módon reagáltak az egyes gazdasági területek. Miközben a gyógyszer- és élelmiszeripar rendkívül gyorsan visszaállt a korábbi termelési szintjére, az építőipar is közel a normál teljesítményt nyújtja, addig a fémipar és az autógyártó vállalatok nehezen bírnak talpra állni. A szállás és éttermi piacon a teljes turisztikai szektorban, illetve a reklámiparban is érzékelhetően nehezen áll helyre a korábbi normálisnak ítélt helyzet.

A francia Nemzeti Bank elemzői szerint azonban összességében pozitív a tendencia, így a harmadik negyed évben 14 százalékos növekedés is várható a francia gazdaságban, amely megerősíti korábbi előrejelzést, miszerint éves szinten kb. a francia GDP 100 százalékos visszaesése várható.

A kormány 11 százalékos csökkenéssel és az államadóság 120,9 százalékával történő növekedésével számol, de ezek az elemzések nem veszik figyelembe egy esetleges súlyosabb második hullám lehetőségét.

A párizsi tőzsdét is rendkívüli módon érintette a válság, összesen 1,7 milliárd euró nettó veszteséget könyvelhetett el az első szemeszterben, miközben a tavalyi évben 43,5 milliárd euró profitot termelt. Ilyenre nem volt példa korábban, még a 2008-as válság idején sem. A párizsi tőzsde 40 legnagyobb vállalata (CAC) augusztus 4-én tette közzé eredményeit.

Többek között a Renault, Total, Airbus, EDF, AcelorMittal, Veolia és Safran cégek összesen 17,3 milliárd eurós veszteséget könyvelhetnek el 2020 elsőfélévében.

A legsúlyosabban a Renault érintett, amely történelmi veszteséget könyvelhetett el 7,3 millárd eurót. Az autógyártó vállalat már a járvány előtt nehéz helyzetben volt. Franciaországban már 2019 végén 4600 állás megszüntetését tervezte. A második legkomolyabb veszteséget a Total szenvedte el, de a tavalyi évben realizált 2,8 millárd eurós bevétel némiképpen tompította koronavírus okozta kiesést, amit többek között az üzemanyag fogyasztás visszaesése okozott. Az EDF 700 millió eurós veszteséget produkált a kijárási korlátozások idején tapasztalt 20 százalékos áramfogyasztás csökkenés következtében.
A gazdasági válság velejárója a jelentős elbocsátási hullám is.

A statisztikai adatok szerint az első negyedévben fél millióval, a második negyedévben 120 ezer fővel nőtt a munkanélküliség Franciaországban.

Szinte kizárólag a versenyszférában történtek elbocsátások, a közszférában néhány ezer főtől váltak meg csupán. Ez a visszaesés különösen is fájdalmas, hiszen 2019-ben még csökkenő tendencia volt megfigyelhető Franciaországban.

A Francia Nemzeti Bank elemzése szerint a helyzet 2021-re tovább romolhat a foglalkoztatás területén, a munkanélküliség akár 11 százalékra is felszökhet.

Macron elnök július 14-én televíziós interjújában aláhúzta, hogy a 2020-ban eddig bejelentett állami mentőcsomag mellé, amely eddig 460 milliárd eurót tesz ki (ebből effektív költségvetési kiadás 57,7 milliárd euró) újabb 100 milliárd eurós gazdaságélénkítő tervvel kívánja talpra állítani Franciaországot. Az államfő szerint ez az új csomag egyszerre fogja támogatni az ipart, zöldberuházásokat, helyi szintű és kulturális, illetve oktatási projekteket. A tervezet kidolgozására a francia gazdasági és pénzügyminisztérium kapott megbízást, amit augusztus 25-ig kell majd bemutatniuk.

A tervezettel kapcsolatban eddig az tudható, hogy a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére adócsökkentést helyezne kilátásba, növelné az állami beruházásokat, a hidrogénnel működő motorok támogatását, illetve energiatakarékosság növelését az épületeknél, mindenekelőtt iskoláknál, öregotthonoknál.

Két év alatt 20 milliárd eurót kívánna költeni Párizs a vállalati adócsökkentésre, hogy ezzel a francia vállalatok versenyképességét növelje. Itt maximális prioritást élveznek majd az „értékteremtő” vállalatok.

A Pénzügyminisztérium egymilliárd eurót szán a relokalizációra. Leginkább a stratégialiag fontosnak ítélt (pl. egészségügyi felszerelést gyártó) cégek élvezhetnek majd prioritást.

Legalább 3 milliárdot a KKV-szektor megerősítésére kívánnak fordítani, de nem kizárt, hogy ennél nagyobb összeg is rendelkezésre állhat.

Összesen 40 milliárd euró jutna az ipari szektorra, de ez több helyen egybevágna a környezetvédelmi célokra tervezett 30 milliárd eurós csomaggal. A tervezet részben a képzésekre, illetve szolidaritásra is jelentős összegeket szánna. Pontos részletek még kidolgozás alatt állnak.

Elemzők szerint nagy kérdés a francia állami támogatásokat, miként tudja Franciaország előteremteni. A tervek szerint egy része a 2021-es büdzsére terhelné a kormány. Párizs elsősorban az Európai Uniós mentőcsomagban reménykedik, amely segítheti a kiadások időbeli elodázását és abban bízik, hogy megfelelő beruházásokkal, innovációval a kiadások legalább középtávon meg tudnak térülni. A koronavírus második hulláma azonban tovább ronthat a helyzeten, különösen, ha megfelelő vakcina elkészülése is még hosszú hónapokig várat magára.

Az OECD szerint az európai nagy országok közül, a Covid 19 második hulláma Franciaországot érintené Nagy-Britannia után a legkomolyabban. 2020-ban akár 14 százalékos, 2021-ben 5 százalékos GDP visszaesést és akár 15 százalékos munkanélküliséget is okozhatna.

Nem véletlen, hogy a francia kormány azon van, például a maszkhordási kötelezettség elrendelésével, hogy lehetőség szerint a második hullám idejére ne kelljen ismét a szigorú kijárási tilalmat bevezetni. Egyelőre napi szinten 3000 új fertőzöttet regisztrálnak az országban, de elsősorban a fiatalok körében, így az egészségügyi rendszer meg tud birkózni a helyzettel, de kérdéses, hogy az ősz folyamán, miként alakul a járványügyi és szociális helyzet, mert mindkettő hatással lesz a francia gazdasági folyamatokra és átételesen az Európai Unió politikájára, így Magyarországra is.

A szerző Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója