Hatalmas kiesések az élelmiszertermelésben, ami tovább fűti az európai inflációt

Termeléskiesések

A termelés esetében a munkaerőnek nélkülözhetetlen szerepe van. Sok országban gyakorinak számítanak a külföldi munkavállalók, így az ellátási láncok jelentős mértékben befolyásoltak nem csak a helyi, de a külföldi munkavállalók által is.

Éppen csak túl volt a világ a munkaerő mozgásképtelenségét okozó lezárásokon, a háború máris jelentős pusztítást okozott az élelmezési rendszer infrastruktúrájában, ami élelmiszerhiányt eredményezett.

Példának okáért említhető Mariupol, amely a Kelet-Ukrajna iparát és mezőgazdaságát kiszolgáló fő kikötő, s ahol az orosz erők jelentős pusztítást végeztek.  A munkaerő ebben az esetben is kockázati tényezővé vált.

A munkások biztonsága az egyik kritikus ok, amiért a háború kitörése óta nehézséget okoz a földeken való munkavégzés, ebből kifolyólag pedig a termés betakarítása is.

Harkiv megyében több farmer kénytelen volt elhagyni földjeit, ezzel elveszítve a termését és a mezőgazdasági felszereléseit. Ez a vidék is régóta megbízható beszállítója volt a globális gabonapiacnak.

Ám a háború és a megszállás miatt e vidékek mezőgazdasági pozíciója is veszélybe került a világpiacon.

Szállítási zavarok

A szállítási logisztika nélkül az ellátási láncok működésképtelenek. Miután végre két év elteltével viszonylag normalizálódott a nemzetközi szállítmányozás mozgási szabadsága, a háború ezt az éppen csak rendeződött helyzetet nehezítette tovább. Az útvonalakat katonai erők zárták el, ezzel várakozásra kényszerítve a hajókat, többek között Odesszában és Mariupolban is.

Több kereskedelmi hajó ellen elkövetett támadásról is beszámoltak. Több vállalat felfüggesztette Oroszországba és Ukrajnába irányuló és onnan induló szállítási szolgáltatásait, továbbá sok vállalatnak alternatív útvonalakat kellett keresniük, mely jelentős költségnövekedést idézett elő.

Az alternatív útvonalak lehetősége minimálisra csökkent, hiszen háborúról lévén szó, egyéb szárazföldi és légi szállítási módok is veszélyesnek bizonyultak.

A fogyasztókat is több sokk érte

A háború fő fogyasztói hatása az inflációhoz köthető. Az emberek Európa-szerte a pénztárcájukon érezték, hogy kevesebb élelmiszer lett a boltokban, és ami kapható volt, az is drágábban. Az Eurostat által közétett számok alapján 2023. márciusában 30 százalékkal lett  magasabb a tojás ára az Európai Unióban 2022. márciusához képest.

A háború befolyásolta továbbá a búza, kukorica, olajos magvak árát, így azon élelmiszerek ára is emelkedett, melyek tartalmazzák ezen alapanyagokat. A fogyasztóknak nem sok egyéb alternatív lehetősége van a vásárlásra, hiszen az online elérhető áruk száma is csökkent a termelésben fellépő zavarok miatt.

Romolhat-e az élelmiszerminőség?

A háború alatt mindeddig még nem volt figyelhető minőségi romlás az élelmiszerek esetében, viszont az élelmiszer-kínálat csökkenése okozta árnövekedés az előrejelzések szerint a termékek minőségének romlásával jár majd együtt, mivel a fogyasztási szokások az olcsóbb, így gyakran gyengébb minőségű élelmiszerek irányába mozdulhatnak.

Az orosz export csökkenése miatt az élelmiszeripari vállalatoknak valószínű rövidtávon bizonyos összetevőket el kell hagyniuk, helyettesíteniük kell. Valamint meg kell változtatniuk a gyártási folyamatot, a receptúrát.

Habár az ellátási láncok visszaépültek a járvány okozta lezárások után és jól tudtak működni, a háború újra meggyengíti azokat. Míg a lezárások feloldása szinte egy tollvonás volt, addig a háború után jelentős helyreállításra lesz szükség az elpusztított útvonalak használhatóvá tétele érdekében.

Meg kell oldani az elmenekült vagy áldozatul esett munkaerő pótlását is.

Ukrajna több gabonaféle és olajnövény termesztője, így az ezek termelésében és szállításában bekövetkezett zavarok továbbra is sokkokat okozhatnak a világban.  

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatója.