Magyarország élen jár a foglalkoztatás bővülésében
MAGMagyarország kivételesen sikeres gazdasági perióduson megy keresztül. A globális pénzügyi válság után először a gazdasági egyensúly helyreállítása kezdődött meg, majd 2013-tól a gazdasági teljesítmény is dinamikusan bővül.
Több tekintetben nemcsak jól teljesít a magyar gazdaság, de az elsők között van az Európai Unió tagországai között. Az alábbiakban a foglalkoztatás kivételesen nagy arányú növekedése és annak háttere kerül bemutatásra.
2010 és 2018 között több mint 14 százalékponttal nőtt a foglalkoztatottak aránya Magyarországon, ami az egyik legnagyobb mértékű növekedést jelenti az Európai Unió tagországai között.
2010 előtt a népesség arányában Magyarországon dolgoztak a legkevesebben az Európai Unión belül, ami alapjaiban korlátozta a gazdasági növekedést és a költségvetési bevételeket. A 2010-ben hivatalba lépő Kormány egyik fő célja ezért a foglalkoztatottak számának növelése volt. Az erre irányuló adócsökkentő és foglalkoztatásösztönző lépések sikeresnek bizonyultak. A foglalkoztatottak száma 2010 óta 3,7 millió főről 4,5 millió közelébe emelkedett, így a foglalkoztatottak aránya 2016 végén megelőzte az Európai Unió átlagát, 2018 végén pedig már 69,5 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra mérséklődött 2018-ban, ami az egyik legjobb eredmény az uniós tagországok között. Így Magyarország megközelítette a teljes foglalkoztatást.
A foglalkoztatás bővülésében kulcsszerepet játszott a munkát terhelő adók csökkentése.
A 2010-ben kezdődött adóreform során az adóbevételek hangsúlya a munkát és tőkét terhelő adók felől a fogyasztási, forgalmi típusú adók irányába tolódott el. Ez a fajta átrendezés és a magasabb teherbírású szektorok nagyobb mértékű bevonása a közteherviselésbe egyszerre volt képes a költségvetési egyensúlyt biztosítani és a foglalkoztatás bővülését is támogatni.
Az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetően Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a többletmunka adóterhe 2010 óta.
2010 előtt Magyarország rendelkezett az egyik legprogresszívebb adórendszerrel, ami magas adókulccsal terhelte a többletmunkával szerzett jövedelmet, így nem ösztönözte kellőképpen a fejlődést, önképzést. 100 forint többletjövedelemből (pontosabban vállalati bérköltségből) körülbelül 65 volt adóként befizetendő. Ez az arány az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetően 50 forint alá csökkent, tehát az extra bér több mint fele a munkavállalónál marad. Ez a legnagyobb mértékű csökkenés az Európai Unióban, és ma már alacsonyabb az adóteher, mint az EU átlaga (2. ábra)
Forrás: OECD Megjegyzés: Az Európai Unió átlaga azon EU-tagországokat tartalmazza, melyek OECD-tagok is 2018-ban.
A gazdaság növekedését támogató adórendszer kialakítása során a munkát terhelő adók mellett a vállalkozások adói is csökkentek.
Az első lépések fókuszában a kisvállalatok álltak. Az általuk fizetendő társasági adókulcs már 2010-ben 10 százalékra csökkent 19 százalékról, és egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval járó adózási lehetőségeket is bevezettek számukra. Különösen a kivállalkozások tételes adója (KATA) lett népszerű, de egyre sikeresebb a kisvállalati adó (KIVA) is. Ezt követően a nagyobb vállalatok adókulcsa is csökkent, és 2017-ben mindenki számára 9 százalék lett a társasági adó, ami a legalacsonyabb társasági adókulcs az Európai Unióban. A tőkét terhelő adók csökkentése növeli a beruházásokat, így foglalkoztatásbővítő és gazdaságnövelő hatásokkal jár.
Forrás: Európai Bizottság
A szerző a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza.
