Több európai országot is megelőztünk a felzárkózásban, így állunk most a régióban

A szakirodalom jól ismeri a közepes fejlettségi csapda fogalmát. Ez a kifejezés arra utal, hogy nagyon könnyű egy szélsőségesen elmaradott országnak csökkentenie a lemaradását, ám a felzárkózás sebessége jellemzően jelentősen csökken a közeledés mérséklődésével. Egy idő után pedig a legtöbb ország esetében leáll a folyamat, azaz megragadnak egy közepes fejlettségi szinten.

Magyarország 2010 óta kifejezetten jól teljesített konvergencia terén. A vásárlóerő-paritáson, euróban számított egy főre eső reál GDP mutatónk a 2010-es 16.500 euróról 2021-re 24.300 euróra növekedett. A 47 százalékos emelkedés azt is jelentette, hogy utolértük a 2010-ben még 25 százalékkal előttünk álló Portugáliát.

1. ábra Egy főre eső reál GDP vásárlóerő-paritáson (euró). Forrás: Eurostat

De nem csak a portugálokat hoztuk be a hasonló mutatóval rendelkező országok közül. A bemutatott 11 év alatt lehagytuk a görögöket és a szlovákokat is, és jelentős mértékben közelítettünk a spanyol mutatóhoz is.

Magyarország 2010 utáni gazdasági teljesítménye azonban nem csupán a fenti országok viszonylatában volt erős, hanem mind az EU, mind pedig a többi V4-es ország tükrében is. Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, a magyar egy főre eső GDP az uniós átlag 50 százalékán állt 1995-ben, míg 2021-re ez az arány 75 százalékra nőtt. A felzárkózás azonban nem volt egyenletes ütemű.

2. ábra: Magyarország és a többi V4-es ország egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számított GDP mutatójának alakulása az EU átlag százalékában. Forrás: Eurostat

Baloldali kormányok alatt lassabb, jobb oldali kormányok alatt azonban gyorsabb volt a konvergenciánk. 1995-1998 és 2002-2010 között összesen 8 százalékponttal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz. Ugyanezen évek alatt a többi V4-es ország esetében ennek lényegében duplája, egészen pontosan 17 százalékpontos volt a felzárkózás mértéke.

Hazánk tehát a baloldali kormányok alatt összesen 10 százalékponttal rosszabbul teljesített, mint a csehek, lengyelek és szlovákok. Ha legalább a régióval együtt fejlődtünk volna, akkor Magyarország relatív fejlettsége az EU-hoz képest nem 75 százalékon, hanem 85 százalékon állna.

Ezzel szemben a jobboldali kormányok alatt jobban teljesítettünk a többi V4-es államnál. 1998-2002 és 2010-2021 között Magyarország 17 százalékponttal került közelebb az EU átlagához, míg a csehek, lengyelek és szlovákok átlagosan csupán 6 százalékponttal. A magyar felzárkózás mértéke tehát közel triplája volt a régiós országokénak.

Évekre lebontva ez azt jelenti, hogy baloldali kormányok alatt 0,9 százalékponttal maradtunk el a többi V4-es ország felzárkózási ütemétől, míg jobboldali kormányok idején Magyarország 0,7 százalékponttal teljesített jobban.

A jobboldali kormányok sikerességét jól összegzi a 3. ábra. Ahogy láthatjuk, a baloldali kormányok idején a régiós államok konvergenciája mindkét időszakban közel duplája volt a magyarnak. Ezzel szemben jobboldali kormányok idején Magyarország felzárkózása volt jelentősen gyorsabb.

3. ábra Konvergencia az EU-hoz az egyes ciklusokban. Forrás: Eurostat

Ahogy az ábráról is leolvashatjuk, hazánk összesen 24 százalékponttal került közelebb az Európai Unió országainak átlagához az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt GDP mutató tekintetében. Ezen konvergencia nagyobb része, egészen pontosan 17 százalékpontnyi felzárkózás jobboldali kormányok alatt történt.

További jó hír számunkra, hogy míg a többi V4-es ország tekintetében valóban láthatóak a lassulás jelei 2002 óta, hiszen jóval többet közeledtek az EU átlagához 2002-2010 között, mint 2010-2021 között, addig hazánk esetében a konvergencia nem lassult, hanem gyorsult.

A közepes fejlettségi csapdát tehát Magyarországnak eddig sikerült elkerülnie. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai lépései pedig bizalommal tölthetnek el minket, hogy a mostani, bizonytalanságokkal terhelt időszakban sem fog leállni hazánk felzárkózása.

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.