Egyértelműen több férfi lett öngyilkos a Covid első évében idehaza, mint előtte

Medicina2021. nov. 30.Haiman Éva

A koronavírus-járvány első évében Magyarországon nőtt a befejezett öngyilkosságok száma, a nőknél nem tapasztaltak emelkedést, a férfiaknál annál inkább. Ez egyben azt is jelenti, hogy megtorpant a hazai öngyilkossági ráta több évtizede tartó csökkenő trendje.

Szignifikánsan, 18 százalékkal nőtt a férfiak körében az öngyilkosságok aránya, miközben a nőké nem változott, így a teljes népességben is 16 százalékos emelkedést lehetett megfigyelni a koronavírus-pandémia első évében. Ez derül ki abból az átfogó vizsgálatból, amelyet mások mellett a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársai jegyeznek.

2020-ban a férfiaknál az esetszámok a megelőző évhez képest 1158-ról 1311-re nőttek, míg a nőknél lényegében nem történt változás (2019-ben 392, 2020-ban 395 öngyilkosság történt). Azt megelőzően - néhány év kivételével - az öngyilkosságok száma folyamatosan csökkent. 2010 és 2020 között összesen 21 463 befejezett öngyilkosság történt Magyarországon, az elkövetők 76,2 százaléka (16 357) férfi, 23,8 százaléka nő (5106) volt. A járvány tehát érdemben emelte az öngyilkossági rátát a férfiaknál és a népesség egészében.

Ezzel a hazai öngyilkosságoknak az 1980-as évek végétől tapasztalható csökkenő trendje elakadt.A vizsgálat készítői emlékeztetnek: az öngyilkosságok okai általában összetettek, de az egyik legfontosabb a depresszió. Márpedig az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-fertőzésen vagy a Covid-betegségen átesettek körében lényegesen magasabb a depresszióban szenvedők aránya a járvánnyal nem érintettekhez képest (23 vs. 4 százalék).

A világ számos országában végeztek hasonló vizsgálatokat, de azok érdekes módon inkább csökkenést vagy nem szignifikáns változást jeleztek, amikor a Covid-19-éra öngyilkossági számait az azt megelőző időszakokéval hasonlították össze. A külföldi és a hazai eredmények közötti ellentmondást több tényező is okozhatja. A más országokbeli vizsgálatok jellemzően rövidebb időszakokból (a járvány kezdeti hónapjaiból) származó adatokat dolgoztak fel, míg a miénk a teljes 2020-as évre vonatkozóakat. Az eltérés egy további magyarázata lehet a kutatók szerint, hogy hazánkban, ahol hosszú időn át nagyon magas volt az öngyilkosságok aránya, az emberek könnyebben tekintenek „megoldásként” az öngyilkosságra.

A vizsgálatot jegyzők szerint azonban az is lehetséges, hogy a gazdagabb országok, amelyekben az eddigi vizsgálatok nagy részét végezték, rendelkeztek annyi egészségügyi és szociális ellátórendszerei pluszkapacitással, ami a járványnak a mentális egészséget számtalan különféle módon romboló hatását ellensúlyozni tudta. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy

a magyarországi járványügyi intézkedések megnehezítették a pszichiátriai-addiktológiai ellátás elérhetőségét a betegek számára. A nem kezelt függőségek és pszichiátriai betegségek pedig egyértelműen az öngyilkosság legfontosabb rizikófaktoraiként ismertek.Ami a nemi különbségeket illeti, azzal kapcsolatban azt a vállaltan spekulatív magyarázatot találták, hogy a pandémiát kísérő kedvezőtlen gazdasági-financiális jelenségek elsősorban a férfiakat érintették.