Magyarország is segít Romániának - Miért áll az összeomlás szélén a román egészségügy?

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint Magyarország segít Romániának és 50 koronavírusos beteget vesz át intenzív ellátásra. Az elmúlt napokban folyamatosan egyeztettek Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel és Cseke Attila egészségügyi miniszterrel abban a kérdésben, hogy Magyarország miként tudna segítséget nyújtani Romániának.

Korábban lélegeztetőgépeket és favipiravir hatóanyagú gyógyszert is küldtek, azonban ennél egy nagyobb kérése is volt a romániai kormánynak. Ez arra vonatkozott, hogy Magyarország vegyen át súlyosan beteg koronavírusos fertőzötteket intenzív kezelésre, mert a romániai egészségügyi ellátórendszer leterheltsége sok esetben már a határon mozog.

Romániában vannak olyan falvak, ahol az átoltottság mértéke a 3 százalékot se éri el. Ezek közé tartozik a Szeben megyei Zsinna is, ahol szinte alig van olyan ember, aki hinne a vakcinák jótékony hatásában. Sőt a vírus létezését olyanok is tagadják, akiknek a rokona már bele is halt a COVID fertőzésbe.

Az oltásból azok se kérnek, akiknek felsőfokú végzettsége van. Emiatt is halhatott meg a helyi iskolaigazgató - írja a Krónika Online.

A járványról szóló hajmeresztő legendák Erdélyben egészen népszerűek. Ezek közül az egyik úgy szól, hogy a kórházban maguk az orvosok ölik meg a betegeket azzal, hogy beadnak nekik egy mérget, amelyet egyes községekben csak a „koktélként”, másutt a „sárga gyógyszerként” emlegetnek. Volt, aki büszkén számolt be arról, hogy azért nem halt meg a kórházban, mert nem hagyta, hogy beadják neki a gyilkos szérumot.

De közszájon forog azaz elmélet is, amely szerint magát a COVID-19-et az ápolók adják be az elfekvő betegeknek.

Közben Romániában az egészségügyi rendszer elérte a kapacitásai határát.

A legtöbb helyen gyakorlatilag nincs több szabad ágya a kórházaknak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fel is ajánlotta, hogy Magyarország segít a betegek ellátásban. A felajánlást múlt héten az Arad Megyei Sürgősségi Kórház el is fogadta.

A negyedik hullám miatt Romániában számos új korlátozást vezettek be. Csak hogy pár példát említsünk: a járvány sújtotta területeken a szabadban is szájmaszkot kell hordani. A fitnesztermek és a mozik csak beoltott és a betegségen átesett embereket fogadhatnak, de így is legfeljebb 50 százalékos kapacitáson működhetnek.

A fővárosban, ahol 50-nél nagyobb az alkalmazottak létszáma és ez megoldható ott át kellett térni az otthoni munkavégzésre.

Az intézkedések egyelőre annyit tudtak elérni, hogy a járvány terjedését némileg visszafogták, de az adatok még mindig sokkolóak. Az elmúlt egy hétben átlagosan napi 13 ezer új fertőzöttet találtak és naponta átlagosan 279-en haltak bele a vírusba.

Napi új koronavírus fertőzöttek száma Romániában

Forrás: JHU CSSE, Google

Az oltásellenesség mégis tombol az országban. Bár az utóbbi napokban a tragikus járványhelyzet miatt kicsit változott a felállás és elkezdett nőni a beoltottak száma, teljes védettsége még mindig csak a lakosság 28 százalékának van. Az Unióban ennél már csak Bulgáriában alacsonyabb ez a mutató.

A vakcina program a városokban se tudta kellően jól mozgósítani a lakosságot, de vidéken a legrosszabb a helyzet, ami azért is probléma, mert Romániában arányosan több ember él községekben mint bárhol máshol az EU-n belül.

A délkeleti szomszédunkban az emberek 44 százaléka falvakban lakik. Nálunk például ez az arány 28 százalék körül mozog.

Mindez azért is gond, mert vidéken az infrastruktúra igen csak rossz állapotban van. Ráadásul a román falvak lakóit nem igazán lehet TV reklámokkal megszólítani. A politikusok kéréseit eleve erős szkepticizmussal fogadják. Az oltási kampány már csak azért is süket fülekre talál, mert az emberek nem bíznak se az államban se az egészségügyben.

A román társadalom hatóságokba vetett bizalma nagyon alacsony, ezt többször mérték.

idézi a Maszol.ro Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, aki azt is elárulta, hogy "nagyon erős kapcsolat van a gazdasági fejlettség és az átoltottság között Romániában. Ez Székelyföldön is megmutatkozik, mert a városokon kétszer akkora az átoltottság, mint a falvakon".

Az egészségügy rossz megítélése részben annak köszönhető, hogy a rendszer roppant alulfinanszírozott.

Romániában is gondot jelent az orvosok elvándorlása. Beszédes, hogy 2007 és 2020 között a Romániában képzett orvosok közül több mint 85 ezer dolgozott más EU-s országokban.

Ráadásul mióta kitört a járvány a kórházak rossz felszereltsége több tragédiát is okozott.

Tavaly novemberben tízen, most januárban négyen, alig két hete pedig heten haltak meg egy-egy román kórháztűzben. Tavasszal pedig a bukaresti Victor Babes járványkórházban arra is volt példa, hogy oxigénellátás nélkül maradtak a betegek. Emiatt hárman életüket vesztették.

Az ilyen esetek csak tovább fűtik az emberek ellenérzéseit az egészségügyi rendszerrel szemben.

Minderre még rátesz egy lapáttal az emberi felelőtlenség. Egy szatmárnémeti háziorvos, dr. Láng Tímea a Facebookon osztott meg ennek kapcsán néhány példát. Volt olyan beteg, aki egy pozitív teszt után kezdett el perlekedni másokkal a folyosón. Azt kezdte hajtogatni, hogy a vírus nem is létezik.

Egy gyereken pedig az egyik orvos hiába vette észre a COVID-os tüneteket,

az anyuka jelezte, hogy az iskolában arra kérték őket, hogyha pozitív tesztet produkálnak, akkor azt ne jelezzék, mert az iskola nem akar bezárni.

A járványügyi helyzet ellenére egyébként Romániába Magyarországról továbbra is szabadon lehet utazni. A határátlépéshez tesztre sincs szükség.