A befektetési alapok piacán most aztán bőven van külföldi és hazai sztori

A 2023-as nyár igazán fekete időszak is lehetett volna a hazai befektetési alapok számáraA befektetési alapokat sújtó új szabályokra (július 1-től a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni az újonnan vásárolt értékpapírokból keletkező kamatjövedelmek után), vagy a magyar állampapírokat preferáló új befektetési szabályokra azonban jól reagált a szakma.

Egyrészt ügyesen lovagolta meg a „nagy utolsó roham” ismert effektusát, vagyis a szabályok változása után még szerzett egy kis tőkét, másrészt ki is bújt egy kicsit a tervezett szabályok alól, harmadrészt a lakossági állampapírok kamatcsökkenése és a nemzetközi részvény- és kötvényalapok javuló környezete is az alapok malmára hajtotta a vizet.

Az utolsó szocho mentes befektetés

Ha egy szabály negatív irányba változik, akkor az egy marketingesély is. A Növekedés.hu is írt arról, hogy a befektetési alapok piacán volt egy roham, amikor még szocho nélkül lehetett beszállni. emlékezhetünk más piacokról is, amikor például a lakástakarékok támogatása szűnt meg, vagy a piac attól tartott, hogy egy kedvezményes hitel támogatása megváltozik, hatalmas tömegben özönlöttek be a befektetők az utolsó pillanatokban.

Ez volt most az alapok piacán. Aztán jött az állampapír-ösztönzéssel még rosszabb helyzetbe kerülő befektetési alapoktól még egy piaci reakció az új szabályokra, ennek pedig az volt a lényege, hogy ne részvény-, kötvény-, vagy vegyesalap legyen az adott befektetési alap, mert rájuk súlyosak a szabályok. Ezért elkezdte a piac átsorolni az alapjait.

A nagy befektetési alap átsorolás

Ha ugyanis egy alap nem kötvény-, részvény-, vagy vegyes alap, hanem mondjuk abszolút hozamú, vagy tőkevédett alap, akkor bizonyos szabályok nem vonatkoznak rájuk.

Nem ismertetjük most pontosan a vonatkozó szabályokat, de emlékezetes, hogy július 1-től az értékpapíralapok (kötvényalapok, részvényalapok és a vegyes alapok) portfóliójában legalább 60 százalékos értékpapírarány az előírás (nem pedig például bankbetét).

Az értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeik legalább 20 százalékát magyar diszkont kincstárjegyben kell, hogy tartsák, és augusztus 1-től a befektetési alapok kötvénybefektetéseinek legalább 95 százalékát forint állampapírban kell tartaniuk (mindegyik szabály cizelláltabb, vannak bizonyos kivételek például).

Kár lenne tagadni, az alapkezelők sértettségében volt „valami”.

Ők ugyanis azzal érveltek, hogy a befektetők felnőtt emberek. Ha az adóelőnnyel is megtámogatott lakossági állampapírba szeretnék fektetni a pénzüket (ahogy teszik is rengetegen), akkor majd oda teszik, de ha befektetési alapot szeretnének venni, akkor majd befektetési alapot vesznek.

Vagyis – szólt ezen logika -, ha befektetési alapot akarnak venni, akkor az állam ne kényszerítse ki mégis, hogy ebben a megtakarítási elemben is felbukkanjon a magyar állampapír, például a diszkont kincstárjegy.

Nyíltan persze ezt senki nem mondja ki, de biztosak lehetünk benne, hogy amikor egy kötvényalap kezelője hirtelen megvilágosodik, és inkább olyan befektetési politikát alakít ki, amely tőkevédett, akkor erre az intézkedésre reagált.

A befektetési alapoknak is remek a hozama

Mindez persze nem lenne elegendő. Ha az alapok nem hoznák a 15-16 százalékos lakossági állampapírhozamokat, aligha tudnának pénzt vonzani. De egyrészt, mint az a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) oldalán megtekinthető, sokan meg is verik ezt a hozamot, az Amundi, az OTP, a Raiffeisen, a „Budapest” egyes alapjai 18 százalék feletti egy éves hozamot értek el, miközben azért a legtöbb kötvény alap és pénzpiaci alap elmaradt ettől a szinttől.

Másrészt, ha előretekintünk, mind a kötvénypiaci hozamesésben, mind a részvénypiaci optimizmusban most olyan sztori van, amire szívesen rámennek a befektetők.

Mitől szexi egy alap?

Egy pillanatra nézzünk rá perspektivikusan is arra, hogy miért érdemes befektetni az alapokba, a tőkepiacokba. Talán leginkább azért, mert képesek követni egy nagy trendet. mondunk pár ilyet, és nyilván világos lesz, hogy most éppen melyik a legfontosabb. Trend lehet, ha a világ jegybankjai élénkítenek, pénzt nyomtatnak.

De az is, ha a világ hirtelen változik, egy disruptive (felforgató) technológia átalakítja a világot. De nőhetnek a cégek eladásai a gyors népességnövekedés, vagy a gyors gazdagodás miatt, ha nő az egyéni fogyasztás, a cégek is többet fognak keresni.Hozhat növekedést a jobb világkereskedelem, az erősebb globalizáció, ha mindenki jól jár azzal, hogy kihasználja a saját előnyeit. Minden növekedési lehetőségen nem megyünk végig, de ilyen még, ha a geopolitikai feszültség enyhül, de akár az is, ha egy ország természeti erőforrásokra lel.

A mesterséges intelligencia és a befektetés

A tőkepiac olyan, mint a hétköznapok. ha minden asztaltársaságnál, ha minden második podcastban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia a téma, akkor a tőkepiacokat is ez fogja mozgatni.

Az elmúlt években egy ideig népszerűbbek lettek, visszajöttek az egyszerűbb papírok, fosszilis cégek, bankok, cukorgyártók, hasonlók, és úgy tűnt, hogy az évtized elejének nagy nyertesei, az amerikai it-óriások, a big tech már nem hasít annyira.

Erre mi történik most, a Chat GPT és egyéb történetek láttán van egy legújabbkori aranyláz. Van, aki utálja, mert azt mondja, hogy elveszítjük a munkánkat, nem kell majd tanár, újságíró, fordító, mert már a gépek jobbak lesznek. Van, aki optimista,azt reméli, hogy mindenki értelmesebb, alkotóbb munkát végezhet, a sematikus részeket megoldják majd a gépek. Megint más utópisztikus, nem kellenek zenészek, írók, grafikusok, a gépek majd kiválóan elvégzik a dolgukat.

Valójában pontosan senki nem tudja, hogy mekkora robbanás lesz a mesterséges intelligencia, de van egy közös nagy sztori a részvénypiacon, amire most nagyon rámentek a befektetők.

Minden vonzóbb lett

Ha pedig van sztori a befektetési piacokon, a tőzsdén, az alapoknál, az meglepő módon nem a többi szektortól vonja el a figyelmet és a tőkét, de mintha egy kicsit még azokat is belökné.

A másik lehetséges átváltás az lenne, hogy akkor a kötvénybefektetők kevésbé sikeresek, mert mindenki a részvénypiacra figyel. De a furcsa az, hogy ez a jelenség sem érezhető. Mivel az infláció felfutása után most mindenki a kamatok csökkenésében bízik, így a kötvénypiacon is a piac a nagy nyerésre rendezkedett be.

Összességében tehát az a furcsa helyzet van a magyar befektetési alappiacon, hogy sztori van, a körülmények nehezítettek, de az alapok még nyerhetnek is, és mint tudjuk 2023 első felének végén már 11351 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, ekkora pénzzel bizonyíthatják az alapkezelők, hogy jól érezték meg az említett nagy trendeket.