Jó év jöhet a befektetési alapok piacán, nézzen körül
PénzügyA 2022-es év meglepő volt a befektetési alapok piacán, mert ritka az a periódus, amikor a kockázatos (például részvény) és a fix hozamú (kötvények) piaca is pocsékul teljesít. 2023 azonban sokkal ígéretesebb, a kilátások kapcsán bemutatunk pár itthon nem bevett megközelítést is.
A befektetési alapok piacán van egy ismert figyelmeztetés: a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamokra nézve. E bölcsesség, vagy figyelmeztető tanács azt próbálja az emlékezetünkbe vésni, hogy
amennyiben A alap tavaly 30 százalékot hozott, B alap 10 százalékot, míg C alap mínusz 10 százalékot, akkor az nem jelenti azt, hogy jövőre is az A alap lesz a legjobb.
Ugyanakkor az néha mégis igaz, hogy a múltbeli hozamok valamiképpen determinálják a jövőt.
Csak legfeljebb nem úgy, ahogy arra számítanánk.
Vagyis nem a jó lesz megint jó és a rossz lesz megint rossz. Hanem amennyiben egy nagyon rossz évben a kötvényalapok rosszul teljesítettek, mert hozamemelkedés volt, vagy a részvénypiacok alulértékeltté váltak, és sokat buktak, akkor a múltbeli hozam segíthet a jövőben.
Csak éppen nem egyenes arányossággal, hanem fordított arányossággal. Egy rossz év után lehet azért bízni a korrekcióban, az árazások visszajavulásában, míg egy nagyon jó év után az a veszély fenyeget, hogy a fák már nem nőnek az égig.
Most tényleg rossz év volt
Egy nagyon rossz év után szinte már szükségszerű, hogy a következő jobb legyen, mert az áresés lehetőségeket nyitott meg. Márpedig 2022-ben a 2008-as nagy pénzügyi válság óta a legrosszabb év volt a részvénypiacon, és a kötvénypiacok is nagyon leárazódtak, ennek az oka az infláció megemelkedése volt.
Ha végigmegyünk pár alaptípuson, vannak pénzpiaci alapok, rövid és hosszabb kötvényalapok, vegyes alapok, részvényalapok, ingatlanalapok, indexkövető alapok, abszolút hozamú alapok, alapok alapja, árupiaci alapok. Ha a két főcsoport (részvény és kötvény) ennyire gyengén muzsikált, akkor az már nagyjából determinálja, hogy egy szélesebb osztályozásban is sok gond volt.
Ki nyerhetett ezek közül?
Mivel ezek közül nagyon sok voltaképpen csak a kötvénypiaci és a részvénypiaci lehetőségek között válogat (vegyes alap, abszolút megközelítésű alap, indexkövető alap), ezek teljesítménye nagyon nem lehetett a főtrenddel ellentétes. Igaz, ha egy származtatott, vagy abszolút alapban az alapkezelő mert esésre játszani, akkor ő persze nyerhetett, de van két alaptípus, amely még 2022-ben is vonzotta a tőkét.
Az egyik a pénzpiaci és rövid kötvényalap kategória, mégpedig azért, mert ők nem elszenvedték a hozamemelkedést, hanem nagyobb kamatot ígérő termékekbe is befektethettek.
Illetve a másik a nyersanyagalapok, ők azért, mert a geopolitikai feszültségek, a visszaépülő világkereskedelem azért már emelt pár nyersanyagindexen.
Ugyanakkor a hosszú kötvény alapokat már nagyon megvágta a monetáris szigorítás, és az ingatlanalapokat is a recesszió, mert az ingatlanok nem drágultak annyira, mint az infláció, végül a részvényalapokat az általános óvatosság.
Az idei esélyek
Ebben a sivár évben, ahol a befektetők főleg az amúgy „unalmas” rövid kötvényalapokba fektettek, a hazai alapokban mégis nőtt a vagyon, már 9000 milliárd forint fölé ugrott. Ezt persze nevezhetjük inflációs hatásnak is, de azért mindenképpen szép eredmény, egyáltalán nem teszi lehetetlenné azt, hogy 2023-ban a 10 ezer milliárd forint is meglegyen.
Ráadásul, az idén mintha minden piacon lenne valami jó sztori.
A részvények a globális hozamszint esésével váltak vonzóvá, a kötvénypiacok ilyenkor maguk is drágulnak, de kitart a nyersanyagok iránt az érdeklődés (Kína visszatért, talán nem lesz akkora a recesszió), talán mintha egyedül az ingatlanalapok torpantak meg egy kicsit tartósabban.
A kilátások összességében is jobbak a részvény, a kötvény, a vegyes, de akár a tőkevédett alapoknál is (itt az infláció emelkedése nyitott új lehetőségeket). És bár az elmúlt években, azESG és minden ami fenntarthatóság, az a Covid, majd az orosz-ukrán háború miatt egy kicsit háttérbe szorult, de mintha megint előtérbe kerülnének ezek a pozitív célok.
Minden jó, de mégis, mi a legjobb?
Amikor arról szól egy írás, hogy minden piacon jobbak a lehetőségek, az azért sok konkrétumot nem jelent. A nemzetközi alapkezelők ajánlásaiból talán a következő általánosabb irányokat lehet levonni:
A vezető gazdaságok túljutottak az inflációs csúcsokon, a gazdasági növekedés alakulása és a csökkenő infláció eleve jó ígéret.
A drága (felülértékelt) amerikai részvényekhez képest az európai és a fejlődő piaci papírok is ígéretesebbek általánosságban.
A növekedési (growth) papírok újra előtrbe kerülhetnek (ilyen például a Big Tech), de nem feltétlenül az erős mérlegszerkezettel rendelkező érték (value) alapok, így banki, nyersanyag és energiacégek rovására, hanem azzal párhuzamosan.
Sokfelé vannak jó osztalékhozamot kínáló részvények, így az Egyesült Államokban, de az európai piacok közül a brit FTSE 100 és a német DAX papírjai között is.
Egy pár nemzetközi ötlet
A hazai befektetési alapok teljesítményéről a BAMOSZ oldalán sok adat, információ elérhető. Most néhány olyan konkrét globális alapot ismertetünk a Fool.com cikke alapján, amely 2023-ra inkább a szofisztikált befektetőknek lehet izgalmas.
Az SPDR S&P Dividend ETF egy olyan gyűjtemény, ahol az alap az amerikai piacról azokat a vállalatokat szedi össze, amelyek legalább 25 egymást követő évben növelték az osztalékfizetésüket. Semmi garancia nincs ugyan arra, hogy bármelyikük ezt a következő évben is megteszi, de ha 25 évig fenn tudták tartani ezt a jó szokásukat, ráadásul egy széles portfólióba vannak rendezve, akkor ez egy elég jó ígéret.
A Fidelity ZERO Large Cap Index alap nevében a „zéró” nem a hozamra, hanem a költségekre utal. Gyakorlatilag arra jó, ha azt gondoljuk, hogy az Egyesült Államok még drágul, mert ez az alap a legnagyobb amerikai részvényekből készít portfóliót, ugyanakkor nem direktben követ egy indexet, ezért a működése egy kicsit költséghatékonyabb.
Ha pedig pont nem a nagyobb, hanem a rugalmasabb, kisebb papírokban hiszünk, akkor a Vanguard Russell 2000 ETF javasolható, amely a kisebb papírokból létrehozott Russell 2000 indexet képezi le, elég sok egészségügyi, digitalizációs és más modern ipari ágazatokkal.
A Schwab Emerging Markets Equity ETF a gyorsan növekvő feltörekvő piacokon épít portfóliót, van benne kínai, tajvani, brazil, dél-afrikai, indiai portfólióelem is.
Aki bátrabb, és akár egyetlen ágazat részvényeire is mer tenni, az megnézheti a VanEck Semiconductor ETF-et, ami abban bízik, hogy a 25 félvezetőket és kapcsolódó berendezéseket gyártó nemzetközi vállalat, mint a világ egyik legígéretesebb iparága továbbra is termeli a profitot.