Befektetések: továbbra is indokolt az óvatosság

Az OTP Elemzési Központ és az OTP Global Markets szakértői minden évben elkészítik az OTP Private Banking ügyfelei számára az éves Befektetési Stratégiát, amit negyedévente frissítenek. A szakértők az anyag idei év első negyedéves frissítése kapcsán is megfogalmazták az előttünk álló időszak gazdasági kilátásait, azonosították azokat a fő trendeket és lehetőségeket, amire befektetői szemmel érdemes figyelni. A legfontosabb megállapításokat emeltük ki a következő összeállításban.

Eltérő kilátások az Egyesült Államokban és az eurózónában

A befektetési szempontból kiábrándító teljesítményt hozó 2022-es esztendőt követő első negyedévben sem változott meg különösebben a globális széljárás. Ebben az időszakban több banki csődöt is feljegyezhettünk, ami az OTP Global Markets szakértői szerint nem számít kirívónak a hasonlóan agresszív monetáris szigorítások idején. Az elemzők úgy vélik, amíg ezek rendezett csődök, nem kell a Lehman Brothers 2008-as bedőlését követő hitelválságtól tartani: a bankok magasabb tőkésítettsége és képessége a szigorúbb szabályozási követelményeknek történő megfelelésre mérsékli a rendezetlen csődök valószínűségét.

A növekedési kilátásokra nézve azonban még ez a forgatókönyv is lefele mutató kockázatokat hordoz. Bár a bankcsődök után az amerikai jegybank, a Fed jelezte, hogy hamarosan leállítja a kamatemeléseket,

az OTP Global Markets szakértői azzal számolnak, hogy a beárazott kamatvágásokkal szemben az amerikai jegybank akár hosszabb ideig is 5 százalék körül tarthatja az alapkamatot.

Az USA gazdasága miután ismét felgyorsult 2022 második felében, 2023-ban is erős rajtot vett az erőteljes fogyasztási kiadásoknak és az élénkülő exportnak köszönhetően. Ezek fényében elemzők szerint

az idei GDP-növekedési kilátások 1 százalékra javultak, miközben az infláció lefordult.

Más a helyzet Európában, ahol később, de magasabb szinten tetőzött az infláció: itt a kamat alacsonyabb, a bankrendszer tőkésítettsége jobb, mint a tengerentúlon, ezért

az Európai Központi Bank esetében jóval nagyobb a beárazotton felüli szigorítás esélye.

Az eurózónában mind negyedéves, mind éves szinten fokozatosan lassul a növekedés, főleg a fogyasztást sújtó nyersanyagár- és inflációs sokk következtében, a beruházásokat pedig a bizonytalan kilátások és a magasabb kamatok fogták vissza. Ezekből adódóan a múlt év végére negyedéves összevetésben nullára csökkent a növekedés. Az idei első negyedév után az alacsonyabb energiaárak ösztönzőleg hatnak a gazdaságra, ám ezzel együtt és a javuló bizalmi mutatók dacára is

mindössze 0,5 százalékkal nőhet a 2023-as GDP, és csak 2024-ben emelkedhet 1 százalék fölé.

A 2022-ben évtizedes csúcsokra hágó infláció tetőzött ugyan, a dezinfláció azonban mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában lassabb volt év elején a vártnál. Miközben a piac továbbra is az infláció gyors normalizálódására számít, ami 2023 végére 3 százalék körüli szintet jelent, a szakértők továbbra is kétségesnek tartják a gyors dezinflációt, különösen a maginflációs folyamatok tekintetében.

Indoklásuk szerint a múltbeli tapasztalatok alapján az infláció lefaragása a jelenlegi szintről jellemzően nem egy, hanem sokéves folyamat. A mostani helyzeten az sem könnyít, hogy a munkaerőpiacok továbbra is feszesek, amit továbbra is túl magas bérnövekedés kísér az USA-ban és az eurózónában egyaránt. Ráadásul az előre tekintő reálkamatok szintén elégtelennek tűnnek az infláció csökkentéséhez, nem beszélve a geopolitikai feszültségekről, amelyek miatt lehet, hogy át kell alakítani a termékláncokat.

Elindult, de egyelőre lassú a hazai dezinfláció

A magyar inflációs pálya már korábban elvált a regionális mintáktól: míg Közép- és Kelet-Európában 15-17 százalék tájékán tetőzött a fogyasztói árindex, Magyarországon a januári 25,7 százalék volt a csúcs.

Az okok közt a 2022 eleji keresletélénkítő intézkedések, a leértékelődő forint, az ágazati adók, a maximált ár áthárítása, valamint a régiós viszonylatban is nagyon gyenge monetáris transzmisszió keresendő.

A februárban megkezdődött dezinfláció várhatóan felgyorsul az év második felében, ahogy a havi átárazások 0,5 százalék környékére esnek vissza a 2022 második felében látott 2 százalék feletti szintről.

Az OTP Global Markets szakértői 2023-ban 19% körüli, 2024-re pedig 5,5 százalékos átlagos inflációt prognosztizálnak.

A versenyszektor bérei évesített hó/hó alapon (szezonálisan kiigazítva) 20-21%-kal emelkedtek januárban, ami egyértelműen magasabb, mint az azt megelőző félév 15%-os átlaga.

Ez arra utal, hogy a magas infláció elkezdett beépülni a bérvárakozásokba, vagyis erősek az arra utaló jelek, hogy elkezdett kialakulni egy kedvezőtlen ár-bér spirál, ami az elsődleges inflációs sokkok – mezőgazdasági és energiaárak – kifutását követően megakaszthatja a dezinflációt.

„Arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban vagy júniusban kezd óvatos kamatcsökkentésbe: havi 100 bázispontot fog vágni, miközben figyeli a forintot és pozitív előretekintő reálkamatot tart fenn” – szögezte le Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője. A szakértő rövid távon a dollár további gyengülésére számít, ami a forintnak is segíthet, hogy a 380-as szint körül stabilizálódhasson a következő hónapokban.

Befektetési fronton marad az óvatosság

A magas infláció miatt egyelőre kis esélyt látnak az elemzők a trendszerű hozamcsökkenésre. Emiatt pedig továbbra is a rövidebb lejáratú kötvények élveznek előnyt. Hozzáteszik, hogy bár a vállalati kötvényszegmensben már találkozni attraktívnak tűnő hozamokkal, a lefele mutató növekedési kockázatok miatt ilyen makrogazdasági környezetben általában

a trendek szerint jobb választás lehet az államkötvény, esetleg a magasabb minőségű, befektetésre ajánlott vállalati kötvény a magas kockázatúakkal (high yield) szemben.

Hozam-kockázat szempontból továbbra is enyhén alulsúlyozandónak tartják a részvény eszközosztályt, hiszen egy kedvező szcenárió esetén a lehetséges hozam mértéke még mindig kisebb lehet, mint az a potenciális kockázat, amelyet egy negatív forgatókönyv megvalósulásakor futnánk, miközben a kötvényoldalon már látható hozamalternatívák vannak. Ugyanakkor az, hogy a Fed kamatemelési ciklusának hamarosan vége, és a dollár is kilépett erősödő trendjéből, a jobb profitkilátások mellett a feltörekvő részvénypiacoknak kedvezhet.

A kelet-közép-európai régió változatlanul nagyon olcsó (alacsonyan értékelt) ugyan, a relatív profitnövekedési kép romlása azonban egyelőre visszafoghatja az érdeklődést.

Az enyhén pesszimista részvénypiaci várakozásaik miatt

az OTP Global Markets szakértői a defenzív (egészségügy, alapvető fogyasztási javak) szektorokat súlyozzák továbbra is felül a ciklikusabbakkal (ciklikus fogyasztási javak, pénzügy, ingatlan) szemben.

A defenzív/növekedési karakterisztikákkal bíró, kedvező értékeltségi szintek mellett forgó kommunikációs szolgáltatások szektor lehet ezek mellett az egyik favorit az ehhez hasonló helyzetekben, amelyben a mostani mutatók szerint az arany is relatíve erősebben tud teljesíteni.

„Az arany árfolyama tavaly novemberben kezdett el újra emelkedni, amely nagyjából egybeesik a dollár gyengülésének kezdetével, illetve ekkor torpant meg a 10 éves amerikai kötvényhozam emelkedése is” – idézte fel az előzményeket Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. 

További lendületet adtak az aranynak a bankpiaci turbulenciák, így a menekülőeszköz ismét a 2000 dollár/uncia körüli szintekre emelkedett. Azzal, hogy az amerikai jegybank lassan a kamatemelési ciklusa végére érhet, míg az inflációs pálya csökkenése kevésbé lehet éles, kedvező marad a környezet az aranynak. A magasabb aranyárak pedig Sándor Dávid szerint az aranybányászoknak is kedvezhetnek, ráadásul az energiaárak csökkenése a marzsok tágulását is segítheti.