A legtöbb bankadót Magyarországon fizette az Erste

Az Erste Csoport nettó nyeresége 1,49 milliárd eurót tett ki (2022 I. félév: 1,13 milliárd euró). A költség/bevétel arány 47,9 százalékra (55,1%) javult. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek állománya 204,9 milliárd euróra nőtt (+1,4% az előző évhez képest), a beszámolási időszakban mintegy egymilliárd eurónyi új zöldhitel-kihelyezéssel.

A betétek állománya 7,6%-kal 241,1 milliárd euróra nőtt. A kihívásokkal teli tőzsdei környezet ellenére az értékpapír-megtakarítási programok száma 18,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és most először haladta meg az egymilliót.

A kamatkörnyezet és a nettó kereskedési bevétel a jövedelemnövekedés hátterében

A nettó kamatbevétel jelentősen, 3561,1 millió euróra nőtt (+25,5%; 2837,0 millió euróról) a kamatszint növekedése és a hitelállomány - legjelentősebb mértékben Ausztriában tapasztalt - bővülése nyomán.

A nettó díj- és jutalékbevétel 1274,7 millió euróra emelkedett (+4,9%; 1214,9 millió euróról) Szinte minden elsődleges piacon növekedés volt tapasztalható, különösen a pénzforgalmi szolgáltatásoknál, de a vagyonkezelés területén is.

A nettó kereskedési eredmény 270,4 millió euróra (-532,5 millió euró) javult.

A működési bevétel 5161,1 millió euróra nőtt (+24,5%; 4146,7 millió euróról).

Az általános igazgatási költségek 2472,2 millió euróra (+8,2%; 2285,4 millió euróról) nőttek.

A költség/bevétel ráta 47,9 százalékra javult (55,1 százalék után).

Az NPL ráta továbbra is történelmi mélyponton

A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés 28,9 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában +3 bázispontot tett ki (az előző évi 26 millió euró és 3 bázispont volt). A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta stabilan 2,0 százalékon állt (2,0 százalék). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 96,7 százalékra nőtt (94,6 százalék után).

Az egyéb működési eredmény -283,1 millió eurót tett ki (-199,2 millió euró után). Az ebben a sorban szereplő szanálási alapokba fizetendő hozzájárulás 113,7 millió euróra (139,0 millió euróról) csökkent - főleg Ausztriában és a Cseh Köztársaságban -, és már a teljes 2023. évi összeget tartalmazza.

A jelenleg két elsődleges piacon fizetendő bankadó összege 121,1 millió euróra emelkedett (110,9 millió euróról).

Ebből Magyarországon 101,2 millió eurót kellett befizetni: a rendszeres bankadó 16,5 millió eurót (előző évi 17,7 millió euró), az előző év nettó bevétele alapján számított „extraprofitadó” 47,9 millió eurót (előző évi 49,9 millió euró) tett ki - mindkettő az egész 2023-as összeget tartalmazza. A magyar tranzakciós illeték az első félévben 35,6 millió euró volt (az előző évi 27,0 millió euró után).

Ausztriában a bankadó 19,8 millió eurót tett ki (az előző évi 16,3 millió eurót). Mindemellett az egyéb működési eredményt negatívan befolyásolták az átértékelési hatások is.

Az anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó eredmény 1489,9 millió euróra nőtt (1137,0 millió euróról) az erőteljes működési eredménynek és az alacsony kockázati költségeknek köszönhetően.

Szilárd tőkehelyzet

Az alaptőke - AT1 tőkeinstrumentumok nélkül - 24,5 milliárd euróra nőtt (23,1 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1-es alaptőke (CET1, végleges) 22,0 milliárd euróra nőtt (20,4 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 28,1 milliárd euróra (26,2 euróról). Az első féléves időközi eredmény szerepel a fenti adatokban.

A mérlegfőösszeg 344,0 milliárd euróra nőtt (+6,2%; 323,9 milliárd euróról). 

Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya a múlt év vége óta 204,9 milliárd euróra nőtt (+1,4%; 202,1 milliárd euróról), a lakossági és a vállalati hitelek volumene egyaránt növekszik. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 25,7 milliárd euróra csökkent (28,8 milliárd euróról).

Az ügyfélbetétek állománya majdnem minden elsődleges piacon bővült– a legnagyobb mértékben Ausztriában és Csehországban – 241,1 milliárd euróra (+7,6%; 224,0 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 85,0 százalékra esett (90,2 százalékról).

Előrejelzés

Az elemzői várakozások szerint az Erste Csoport elsődleges piacai elkerülik a recessziót 2023-ban, és valójában reál-GDP növekedést érnek el.

Az inflációs nyomás 2023-ban várhatóan mérséklődik, miután 2022-ben kétszámjegyű szintet ért el a rendkívül magas energiaárak következtében. A továbbra is erős munkaerőpiac támogatja a gazdasági teljesítmény növekedését az Erste Csoport összes piacán.

A GDP arányos államadósság az Erste Csoport összes piacán az előrejelzések szerint nagyjából stabil lesz, és így lényegesen az eurózóna átlaga alatt marad.

Ilyen körülmények között az Erste Csoport egy számjegyű tartomány közepe körüli nettó hitelnövekedésre számít.