Búcsú a járványtól, de mi lesz a vásárlási szokásokkal?

Hosszabb távú hatások

Az utóbbi napokban a befektetők úgy vettek minden részvényt, amit eddig kerültek, mintha vége lenne a járványnak, miután a Pfizer vakcinájáról jó hírek érkeztek. Úgy gondolják, ha nem is azonnal, de egy-másfél év múlva nagyjából minden helyreáll. Virág Ferenc szerint is úgy véli, hogy előbb-utóbb rendeződnek a dolgok, de hogy általában a vásárlóerő, a vásárlási szokások hogy alakulnak, már egyáltalán nem ilyen egyértelmű, ebben kérdésben a szakember óvatosságra int.

Túlértékelt piacok

Alapvetően most az történik, hogy egy eleve pozitív, felfelé tartó piacon egy pozitív hír jelent meg, ami olaj a tűzre, annál inkább emelkednek a piacok, a negatív hírek hatása sem tart sokáig (ezt az egészet persze alapvetően a jegybankok által a piacra bocsátott szinte határtalan pénzmennyiség fűti). A piacok nem reálisan értékelnek: túlértékelik a gazdasági helyzetet a hatalmas pénztöbblet miatt. Hosszú távon azonban a fundamentumok lesznek döntőek, mint mindig, azonban hogy a vállalatok nőnek fel az árakhoz, vagy az árak esnek vissza a reális szintekre, az Virág Ferenc szerint meghatározhatatlan.

Hazai helyzet

A magyar piac ugyanezt a képet mutatja, hisz jóval szűkebb: a piacot vezető három nagy részvényből egy bank, egy olajvállalat és egy gyógyszercég, vagyis kettő a válság sújtotta szektorokba tartozik. Nem véletlen, hogy a BUX távolról sincs a 46 ezer pontos csúcs közelében, mint a nagyobb piacok indexei, viszont szép eredmény, hogy most rövid idő alatt 32-ről 37 ezer pont fölé emelkedett.

Pénzbőség

A jegybanki pénzbőség egyébként már igen régen, 2009 óta tart, a járvány óta csak felerősödött, de a várható kedvezőtlen hatásai eddig nem jelentkeztek: nem szabadult el az infláció, nem váltak finanszírozhatatlanná az óriási adósságok, mert gyakorlatilag 0 körül vannak a kamatok. Ez nem azt jelenti, hogy mindig így marad, egyelőre azonban a piac elfogadja a helyzetet.

DM-KER

A DM-KER elhalasztotta kibocsátását, ennek oka nem az, hogy ne lett volna kereslet, hanem olyan esemény jött közbe, amit még Virág Ferenc sem tud pontosan, noha a kibocsátást lényegében ő szervezte, ő a tanácsadó. A két főtulajdonos azt a tájékoztatást adta, hogy a tőkeszerkezet változásának alternatívái merültek fel, amely miatt a tervezett nyilvános ajánlattétel részletei módosulhatnak, de Virág bízik abban, hogy később megvalósulhat a kibocsátás.

OTP

Virág Ferenc a BÉT nagyobb cégeinek negyedéves eredményét is értékelte röviden. Az OTP esetében véleménye szerint ahhoz voltunk hozzászokva, hogy volt egy erős vállalati és lakossági fizetőképesség és hajlandóság, most viszont ebben bizonytalanság van a moratórium miatt. Az OTP mindazonáltal visszatért oda a harmadik negyedévben, ahol korábban, a járvány előtt volt, 113 milliárdos eredménnyel, és ez jó esetben fenn is maradhat, de azért a bizonyossághoz kell azt, hogy véget érjen a moratórium és kiderüljön, milyen a törlesztési hajlandóság.

Richter

A Richter árfolyamában 7000 forint körül kialakult egy nagy ellenállás, ahonnan mindig lefordul (ez nem meglepő, hisz kevéssel felette a mindenkori árfolyamcsúcs), ugyanakkor a fundamentumok Virág szerint jók, magasabb árat is indokolnának. A legnagyobb árbevételű piac immár az USA, nem Oroszország, és ez sokkal nagyobb lehetőséget jelent, hisz jóval nagyobb piacról van szó. Ráadásul a Richter profitja folyamatosan nő, idén a 100 milliárdot is meghaladhatja, kétségkívül ennek egy része a devizahatás, de fennáll a további növekedési lehetőség.

Mol

A Mol esetében a fogyasztói szolgáltatások számainak dinamikus emelkedése azt jelzi, hogy működik a stratégia, miszerint kevésbé fog a cég az olajszegmenstől függeni, ez egy óriási pozitívum, különösen azt is tekintetbe véve, hogy mindez a járvány alatt zajlik.

Telekom

A szakember véleménye a Telekom esetében rövid és tömör: tessék magasabb osztalékot fizetni, mert az eredmények, a cashflow ezt lehetővé teszi.

A teljes műsor itt hallgatható meg.