Egyhangúlag döntött a kamattartás mellett a monetáris tanács áprilisban
Pénzügy
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa április végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról és a kamatfolyósó szűkítéséről a rövidített jegyzőkönyv szerint.
A monetáris tanács április 25-i kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjét, a kamatfolyosót azonban szűkítette: a felső szélét 450 bázisponttal, 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette, míg a kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
A közlemény szerint a kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy október közepe óta jelentősen csökkentek a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai valamint nagymértékben javult a kockázati környezet és Magyarország kockázati megítélése.
Helyzetértékelésük szerint ebben szerepet játszott, hogy az energiaárak korrigáltak, az európai energiaválság negatív hatásai mérséklődtek, a tőkebeáramlás fokozódott a feltörekvő piacokra, valamint belátható távolságra került a meghatározó jegybankok kamatemelési ciklusának lezárása.
Ezen felül a hazai devizapiac stabilizálódott, az állampapírpiac stabil, létrejött a megállapodás az Európai Unióval, valamint jelentős mértékben javult az ország külső egyensúlyi pozíciója - írták.
Az infláció alakulása kapcsán a döntéshozók kiemelték, hogy márciusban tovább mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme, ami mögött főként az élelmiszerek és az üzemanyagok árdinamikájának lassulása állt.
A februárhoz képest enyhén emelkedő márciusi maginflációs mutató döntően a piaci szolgáltatások egy szűk köréhez, a telekommunikációs szolgáltatások egyedi áremeléséhez kapcsolódott - állapították meg.
A reálgazdasági folyamatokat illetően a monetáris tanács jelezte, hogy gazdasági aktivitás általános lassulása várható. A külső egyensúlyi folyamatok trendszerű javulása - a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok miatt - folytatódott és előretekintve akár a márciusi Inflációs jlentés előrejelzési pályájánál is kedvezőbben alakulhat.
A jegybankárok egyetértettek abban, hogy a 2021 júniusában - az Európai Unióban elsőként - elindított, és 2022-ben felgyorsított kamatemelési ciklus által elért, szigorú monetáris kondíciók egyre erőteljesebben fejtik ki dezinflációs hatásukat.
A moetáris tanács szerint az április 1-jétől hatályba lépett, átalakított kötelezőtartalék-rendszerre a bankszektor gördülékenyen átállt. Jelezték: a jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a következő időszakban is alkalmazza.
A testület megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
Hangsúlyozták: az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait.
A következő kamatdöntő ülések alkalmával a jegybank mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról - közölték.
