MNB alelnök: Szigorú marad a monetáris politika

Az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges. Az alapkamat jelenlegi 13 százalékos szintje megfelel a fundamentális inflciós kockázatos kezelésére - hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a mai kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón.

Az infláció tetőzik, de szerkezetében változás figyelhető. A piaci szolgáltatásokban magasabbak voltak az átárazások, de az élelmiszereknél csökkent az áremelkedés üteme - tette hozzá.

Az infláció tetőzése több hónapig tarthat, és lassú folyamat lesz az infláció csökkenésének megindulása. Az év második felében lehet gyorsabb infláció csökkenésének üteme - fogalmazott. Vélhetően január volt a tetőpont, ezt követően platózás következik, majd az év második felében jöhet a tartós trendszerű változás.

Mint mondta, az inflációt befolyásoló külső tényezőknél komoly energiacsökkenés történt, de 2021 előtthöz képest még mindig magasak az árak.

A makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatban leszögezte: 2022 negyedik negyedévében lassult a gazdasági növekedés, de javult a folyó fizetési mérleg, melynek oka a hazai export stabilitása, az alacsonyabb energiaárak és a belső fogyasztás szűkülése.

A monetáris politikával kapcsolatban leszögezte: továbbra is szükséges a 18 százalékos irányadó egynapos betéti kamat fenntartása.

A bankközi likviditás szűkítése erősítette a monetáris transzmissziót, és sikeresen stabilizálta a pénzügyi piacokat

- húzta alá Virág Barnabás.

A jegybank a tartalékráta emelésével és a kamatozás sávos átalakításával tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásra gyakorolt hatását. A választható ráta után fizetett kamatot az egynapos betéti gyorstender szintjére, 18 százalékra emeli az MNB.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban hangsúlyozta: tavaly az uniós átlagnál jobb volt a növekedés, sikerült előrelépnünk a felzárkózásban. Idén az év elején tovább lassult a magyar gazdaság. Lassuló konjunktúrára lehet számítani, a belső kereslet is szűkül, egyre óvatosabbá váltak a fogyasztói döntések.

- Ha ezek a motívumok oldódnak, elindulhat a növekedés a második félévben - tette hozzá.

Az elmúlt fél év során számos eszközzel erősítette az MNB a monetáris transzmissziót: a kötelező tartalékrátát emelte, heti rendszerességgel tartott diszkontkötvény-aukciókat, és ebbe a sorba illik bele a kötelező tartalékrátáról hozott januári és mostani döntés is - mondta.

A jegybank a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékára továbbra is az alapkamatot adja, a választható tartalékra pedig 18 százalékos kamatot ad.

A jelenlegi, 12 ezer milliárd forintos szabad likviditásból mintegy 4000 - 4500 milliárd forint kerül lekötésre a döntés nyomán, mert 5-ről 10 százalékra emelték a tartalékolási rátát.

Az MNB döntései sikeresen stabilizálták a pénzügyi piacainkat, a jegybank monetáris szigorító lépései a továbbiakban is velünk maradnak

- fogalmazott.

Kiemelte: az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges. Az alapkamat jelenlegi 13 százalékos szintje megfelelő a fundamentális inflciós kockázatos kezelésére.

Az alapkamat csökkentése nincs napirenden, a 18 százalékos egynapos kamatszint továbbra is szükséges

- húzta alá az alelnök.

A diszkontkincstárjegy aukciókkal kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: a keresletcsökkenés a megváltozott nemzetközi befektetői hangulatnak tudható be, és a régió más országaiban is tapasztalható.