Equilor: Ezúttal nem vágott az MNB
Pénzügy6,75 százalékon maradt a hazai alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy szünetet tart a kamatvágási ciklusban, a lépés összhangban volt az elemzői konszenzussal, a Bloomberg által megkérdezettek közül 16 elemző kamattartásra, 6 elemző pedig 25 bázispontos kamatvágásra számított. Az Equilor várakozása szerint az idei évben még 50 bázispontos kamatvágás lehet, így év végére 6,25 százalék lenne az alapkamat.
Óvatos az MNB
A megjelent közleményben a jegybank leszögezte, hogy a nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikájától, valamint a hazai inflációs kilátások és kockázati megítélés alakulásától függően a következő időszakban a kamatkondíciók további, óvatos mérséklésére nyílhat tér. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.
Ezeket a tényezőket figyeli az MNB
Az ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a következő hónapokban az inflációs kilátások, a pénzügyi stabilitás, illetve az országkockázati megítélés alakulását követik kiemelt figyelemmel. Biztosítani kell az inflációs cél fenntartható elérését, és kiemelt figyelemmel kell követni a piaci szolgáltató szektor árazási magatartását. Tartósan fenn kell tartani a pozitív reálkamat-környezetet, illetve a globális befektetői hangulat alakulását is figyelembe kell venni.
A külső egyensúlyi folyamatokat szorosan követik, a kockázati megítélés javulásához a költségvetési célok fegyelmezett elérése is szükséges. A szeptemberi kamatdöntés előtti kiemelt kérdések a következők: A júliusi adatokat követően milyen irányba mozdul el az infláció és a maginfláció agusztustban? Megkezdi- a Fed, illetve folytatja-e az EKB a kamatcsökkentéseket? Hogyan alakulnak a hazai kockázati megítélést befolyásoló tényezők? Hogyan alakul a övekedés szempontjából meghatározó lakossági és vállalati bizalom?
Júliusban emelkedett az infláció
Júniushoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, melyet elsősorban a szolgáltatási árak, illetve az üzemanyagárak húztak, de az élelmiszerek átlagos drágulása is 0,6 százalékos volt. Augusztusban és szeptemberben némileg csillapodhat az árnyomás, azonban októbertől a bázishatások miatt ismét emelkedés várható az inflációban. A maginflációban ezzel ellentétes folyamatok várhatóak, a következő hónapokban emelkedés várható, majd némi mérséklődés az év végén.
Zöld utat kapott az amerikai kamatvágás
Jerome Powell a Jackson Hole szimpóziumon, múlt pénteken tartott beszédében lényegében zöld utat adott az amerikai kamatvágási ciklus megkezdésének, mikor kijelentette, hogy megerősödött a bizalma bban, hogy az infláció fenntartható módon visszatér a 2 százalékos szintre. A jegybank véleménye szerint a munakerőpiac jelentősen lehűlt, a munkanélküliségi ráta emelkedett, mely azonban nem a magas elbocsátások eredménye, hanem a munkaerő-kínálat növekedése miatt történt.
A felfelé mutató inflációs kockázatok enyhültek, a lefelé mutató munkaerőpiaci kockázatok erősödtek. Itt az ideje, hogy a monetáris politika alkalmazkodó legyen, az irány egyértelmű, a kamatcsökkentések időzítése és üteme a beérkező adatoktól, a gazdasági kilátások alakulásától és a kockázatok egyensúlyától függ. A következő kamatdöntő ülést szeptember 18-án tartja a Fed, ahol már csak a kamatvágás mértéke kérdéses, a piaci szereplők továbbra is a 25 bázispontos lépésnek adnak nagyobb valószínűséget. 6 nappal korábban, szeptember 12-én az Európai Központi Bank is dönt a kamatszintről, a jegybankárok többségének nyilatkozata, illetve a piaci árazások alapján itt is 25 bázispontos vágás valószínűsíthető. A képet némileg árnyalja Philip Lane múlt heti nyilatkozata, miszerint még nem biztos az inflációs célok elérése, ezért továbbra is szigorú monetáris politikára van szükség. Ettől függetlenül arra számítunk, hogy a döntéshozók többsége a 25 bázispontos csökkentés mellett dönt, ezzel folytatódhat a június elején megkezdett ciklus.
Rendkívül fontos szintnél az euró-forint árfolyama
A jegyzés a tegnapi és a mai kereskedésben is tesztelte a 394,50-395,00-ös ellenállási zónát, melynek szignifikáns áttörése esetén 398 közelében adódna a következő fontos akadály. A kamattartás bejelentését követően, illetve az óvatos jegybanki kommunikációnak köszönhetően csökkenés indult, de a 392,50-es szint megfogta a mozgást. A 393,50-393,90-es tartományban látható 30 és 50 napos mozgóátlag jelentősége csökkent, most a 392,50-es és a 395-ös szintekre érdemes figyelni rövid távon.
