Erste: erős működési teljesítményt, alacsony kockázati költségeket hozott 2021

• A működési eredmény 17,1 százalékkal 3,4 milliárd euróra emelkedett, tükrözve a költségek mérsékelt növekedését 
• A nettó eredmény 1,92 milliárd eurót ért el a kockázati költségek meredek csökkenése miatt
• A 14,5 százalékos CET1 alaptőke-ráta stabil tőkehelyzetet mutat
• Előrejelzés 2022: A jelenlegi ukrán válság megjósolhatatlan következményekkel jár Európa egészére nézve

A működési bevétel 8,2 százalékkal nőtt

A nettó kamatbevétel 4975,7 millió euróra nőtt (+4,2 %, 4774,8 millió euróról) elsősorban a cseh és a magyar kamatemelések, az összes piacon tapasztalható erőteljes állománynövekedés, valamint a TLTRO III ausztriai és szlovákiai bevezetéséből adódó egyszeri hatások miatt.

A nettó díj- és jutalékbevétel 2303,7 millió euróra nőtt (+16,5 %, 1976,8 millió euróról), amit az erőteljes gazdasági fellendülés, és az emelkedő tőkepiacok támogattak.

Növekedést könyveltek el minden kulcsfontosságú díj- és jutalékkategóriában és minden elsődleges piacon. A nettó kereskedési eredmény 58,6 millió euróra esett vissza (137,6 millió euróról); és a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége 173,2 millió euróra nőtt (62,0 millió euróról). A működési bevétel 7742,0 millió euróra nőtt (+8,2 %,l 7155,1 millió euróról).

A működési eredmény 7,1 százalékkal nőtt, a kiadások enyhe növekedését tükrözve

Az általános igazgatási költségek 4306,5 millió eurót értek el (+2 %, 4220,5 millió euróról), a személyi költségek 2578,1 millió euróra növekedtek (+2,3 % 2520,7 millió euróról). A létszám 2,4 százalékkal csökkent, 44 596 főre. Az egyéb igazgatási költségek 1180,3 millió euróra nőttek (+ 1,9 %, 1158,9 millió euróról). Az egyéb igazgatási költségek között szereplő betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 122,4 millió euróra csökkentek (132,2 millió euróról). Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 548,0 millió euróra nőtt (+1,3 %, 540,9 millió euróról). A működési eredmény jelentősen 3435,5 millió euróra nőtt (+17,1 %, 2934,6 millió euróról), és a költség/bevétel ráta nagymértékben javult 55,6 százalékra (59,0 százalék után).

Erőteljes nettó nyereségnövekedés a csökkenő kockázati költségek nyomán

A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (a kockázati költségek) mínusz 158,8 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 9 bázispontot tett ki (szemben az előző évi mínusz 1294,8 millió euróval és 78 bázisponttal). A hitelekre, valamint kötelezettségekre és garanciákra nettó céltartalékot kellett képezni Csehországban, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Magyarországon, ám ez általában alacsony szinten maradt. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások, jellemzően Ausztriában (a takarékpénztári szegmensben). A bázisidőszakban a koronavírusra vonatkozó előretekintő információkkal frissített kockázati paraméterek nagymértékű céltartalék képzéseket eredményeztek a hitelekkel, kötelezettségvállalásokkal és garanciákkal szemben. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta történelmi mélypontra, 2,4 százalékra csökkent (2,7 százalékról). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 90,9 százalékra nőtt (88,6 százalékról).

Az egyéb működési eredmény -310,5 millió euró volt (előző évi -278.3 millió euró). A visszaesés értékelési hatásoknak, valamint – leginkább Ausztriában és Romániában – a szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás 108,6 millió euróra (93,5 millió euróról) emelkedő összegének tulajdonítható. A bankadók 73,5 millió euróra csökkentek (117,7 millió euróról) elsősorban a szlovák bankadó eltörlése, és az osztrák mérték csökkentése miatt. Jelenleg két elsődleges piacon van érvényben bankadófizetési kötelezettség: Magyarországon a bankadó 15,0 millió euró (előző évi: 14,5 millió euró), a tranzakciós illeték pedig 48,0 millió euró (előző évi: 44,0 millió). Ausztriában a bankadó 10,5 millió eurót tett ki (előző évi: 25,5 millió euró).A bevételt terhelő adók ról 525,2 millió euróra nőttek (342,5 millió euróról). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem rekordot döntve 484,8 millió euróra nőtt (242,3 millió euróról) a takarékpénztárak hozzájárulásának jelentős emelkedése miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1923,4 millió euróra nőtt (783,1 millió euróról) az erős működési eredmény és az alacsony kockázati költségek nyomán.

A hitelállomány 8,6 százalékkal nőtt

Az alaptőke - AT1 tőkeinstrumentumok nélkül - 21,3 milliárd euróra nőtt (2020. decemberi 19,7 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1 alaptőke (CET 1, végleges) 18,8 milliárd euróra emelkedett (17,1 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 24,8 milliárd euróra nőtt (23,6 milliárd euróról). A teljes kockázat – a kockázattal súlyozott eszközök összessége, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat (CRR szerint végleges) – szerény mértékben 129,6 milliárd euróra nőtt (120,2 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1, végleges) 14,5 százalékra nőtt (14,2 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 19,1 százalékra mérséklődött (19,7 százalékról), főként az AT1 tőkeelem egy részének korai visszaváltása nyomán.

A mérlegfőösszeg 307,4 milliárd euróra nőtt (+10,8 %, 277,4 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök főként Ausztriában növekedtek, 45,5 milliárd euróra (35,8 milliárd euró után), míg a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 21,0 milliárd euróra csökkent (21,5 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések (nettó) állománya180,3 milliárd euróra nőtt (+ 8,6 %, 166,1 milliárd euróról). Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya jelentős mértékben, 31,9 milliárd euróra nőttek (24,8 milliárd euróról) a megnövekedett EKB-refinanszírozás (TLTROIII-tranzakciók) következtében.. Az ügyfélbetétek állománya az összes elsődleges piacon – de leginkább Ausztriában és Csehországban – emelkedett és 210,5 milliárd eurót tett ki (+ 10,2 %, 191,1 millió euróról). A hitel/betét ráta 85,6 százalékra csökkent (86,9 százalékról).

Előrejelzés

Egyelőre nem lehet megítélni, hogy az Ukrajnában zajló háború milyen makrogazdasági hatásokkal jár és azok milyen mértékben érintik a régiót.

Habár Oroszoroszág Kelet-Közép-Európa egyik exportpiacaként betöltött gazdasági szerepe az elmúlt években fokozatosan mérséklődött, a régió legtöbb országa továbbra is függ az orosz energiahordozók importjától.

Az Erste Csoport az egyszámjegyű skála közepéhez közelítő nettó hitelállomány-bővülésre számít. A nettó díj- és jutalékbevétel várhatóan az az egyszámjegyű skála alja és közepe között lévő mértékben bővül. Csakúgy, mint 2021-ben az Erste Csoport célja a kétszámjegyű ROTE (Return On Tangible Equity) elérése. Az Erste Csoport CET1 alaptőkerátája stabil marad.

Habár a kockázati költségek alacsony szintje és a legújabb geopolitikai fejlemények miatt igen nehéz pontos előrejelzést adni, a Erste Csoport úgy véli, hogy 2022-ben a kockázati költségek 20 bázispont alatt maradnak az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában. Az NPL-ráta a várakozások szerint 3,0 százalék alatt marad.

Az egyre súlyosbodó orosz-ukrán háború nem érinti az Erste Csoportot közvetlenül, hiszen a bankcsoport nincs jelen egyik országban sem, a kitettség mindkét ország esetében elhanyagolható, és ebben az összefüggésben nem is várható a kockázati céltartalékok jelentősebb növelése. Közvetett hatások, mint például pénzpiaci volatilitás vagy a szankcióknak az egyes ügyfelekre gyakorolt esetleges tovagyűrűző hatása, azonban nem zárhatók ki.