Három ok, amiért hatalmasat emelkedtek a részvényárak

Arányváltozás, allokáció

A részvénypiacok 1931 óta a legnagyobb három napos emelkedést produkálták, igaz, hogy ezt páratlan zuhanás előzte meg. A szokatlanul erős felpattanásnak Vörös Benedek szerint három oka lehetett: az egyik, hogy komoly eszközallokáció történhetett sok nyugdíjalapnál, ami rendszerint negyedév végén zajlik. Most azonban, miután lezajlott a nagy zuhanás a részvénypiacon, miközben az amerikai és német kötvények stabilak voltak, így a részvénysúly lecsökkent, ennek visszaállítása érdekében sok részvényt kellett vásárolniuk, ráadásul egy túladott piacon, ahol kicsi a likviditás.

Pénzözön

A második ok a stimulusok: végtelen pénz árasztja el a piacokat, mint például az USA 2 ezer milliárd dolláros fiskális stimulusa (két és féleszer akkora mint 2008-ban) és a Fed korlátlan eszközvásárlása, de más jegybankok és kormányok is hasonló intézkedéseket tettek. Elönti így a pénz a piacot, ami élteti a tőzsdét, mint forrás a folyót, ráadásul ez még folytatódhat, további fedezetlen pénzeső érkezhet.

Végül a harmadik: összeomlás után amúgy is felpattanások jönnek, melyek sokszor csak korrekciók a lefelé tartó trendben, nem kizárható, hogy most is egy ilyet láttunk.

Vizsgáznak a cégek

A stimulusokra reflektálva a műsorvezető, Túrós-Bense Levente feltette azt a kérdést, hogy mit kezdjen egy vállalat a pénzzel, amikor nincs mit tenni, hisz nem lehet még beindítani a termelést, nem lehet nyújtani a szolgáltatást? Vörös Benedek szerint arra jó a pénz, hogy a kényszerű leállás időszakát túléljék a cégek (és a háztartások).

A szakember szerint egyébként most derül ki, melyik cég mennyire válságálló, ebből a szempontból döntő, hogy mekkora az adott vállalat likvid megtakarítása, illetve adóssága. Az elmúlt években sok cég eladósodott, ráadásul sokszor hitelből vettek saját részvényt, arra számítva, hogy a gondtalan idők örökké tartanak. Most szektortól függően 30-80 százalékos a bevétel visszaesés a legtöbb cégnél, ez nyilván a magas adósságúakat viseli meg leginkább, esetleg csak napokon múlik a túlélésük, miközben akinek sok a pénze (Apple stb.), sokáig kihúzzák.

Bizonytalansági tényezők

Vörös Benedek elmondta még, hogy míg korábban beazonosítható problémákkal álltunk szemben, most nem endogén, nem a pénzügyi rendszer által generált, hanem külső sokk eredménye a krízis, tele bizonytalansági faktorokkal, melyek alapján lényegében lehetetlen becsléseket tenni. Nem volt még precedens erre, illetve csak 1918-ban, de ez nem hasonlítható össze a mai gazdasági strukúrával (ráadásul akkor ét véget 4 év után az első világháború, amely már amúgy is tönkretette a világot).

A teljes adás itt hallgatható meg.