Jól zárta az első negyedévet az Erste Csoport

• A nettó kamatbevétel éves szinten 27,1 százalékkal, 1,77 milliárd euróra nőtt
• A működési eredmény 1,26 milliárd euró volt, ami 56,9 százalékkal nagyobb az előző évinél
• Az NPL ráta 2,1 százalékon, 20,7 millió euró céltartalék-felszabadítás az első negyedévben
• Az ügyfélbetétek növekedése meghaladja a hitelállomány bővülését

A közép- és kelet-európai gazdaságok nem menekülhettek meg a gazdasági növekedés globális lassulásától, de ellenállónak bizonyulnak. Biztosak vagyunk abban, hogy a közép- és kelet-európai konvergencia fennmarad, és 2024-tőla térség ismét Európa növekedési régiójaként emelkedik ki

mondta Willi Cernko, az Erste Group vezérigazgatója.

A piacainkba vetett bizalmunkon túl világos elképzelésünk van a digitalizációról is. Ezt már megmutattuk lakossági ügyfeleink számára a George sikerével hat piacon. Most elindítottuk a George Business-t a vállalati felhasználók számára Ausztriában, és kiterjesztjük ezt az innovatív üzleti banki platformot más piacainkra is. Továbbra is ösztönözzük a digitális innovációt, amely kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy ügyfeleink számára biztosítsuk azokat az adatokat, eszközöket és ismereteket, amelyekre szükségük van pénzügyi jólétük előmozdításához.

“A hitelezés növekedése lelassult az első negyedévben, tükrözve a visszafogottabb általános makrokörnyezetet. A nettó kamatbevétel azonban erőteljesen nőtt, és a bevételnövekedés kulcseleme maradt, köszönhetően a kamatciklus kedvező alakulásának a legtöbb piacunkon, és az ügfyélhitelek állománynövekedésének az összes piacunkkon. A 2023 első három hónapjában elért eredményünk működési költségek várakozásoknak megfelelő alakulásának és a továbbra is kedvező kockázati környezetnek is köszönhető” – mondta Stefan Dörfler, az Erste Group pénzügyi igazgatója. „A globális bankpiac közelmúltbeli fejleményeire tekintettel üdvözöljük az elmúlt hónapokban tapasztalt betétbeáramlást. Ez jelzi, hogy az ügyfelek bíznak bennünk, mint kelet-közép-európastabil vezető pénzügyi szolgáltatójában. Az első negyedévben közzétett szilárd működési és nettó eredményünk is bizakodásra ad okot, hogy jó úton haladunk a frissített, egész éves terveink teljesítése felé.”

Az időközi vezetői jelentésben a 2023. január-márciusi pénzügyi eredményeket a 2022. január-márciusi adatokkal, a 2023. március 31.-i mérleg tételeit pedig a 2022. december 31.-i pozíciókkal vetjük össze.

A magasabb működési bevétel a kamatbevételek és nettó kereskedési eredmény növekedését tükrözi

A nettó kamatbevétel 1769,0 millió euróra nőtt (+27,1%, 1392,1 millió euróról), a – leginkább Ausztriában, Magyarországon és Romániában végrehajtott – kamatemelések és a hitelállomány minden piacon tapasztalt jelentős bővülésének következtében. A nettó díj- és jutalékbevétel 642,7 millió euróra emelkedett (+4,4%; 615,3 millió euróról). Szinte minden elsődleges piacon növekedés volt tapasztalható, különösen a pénzforgalmi szolgáltatásoknál, de a vagyonkezelés területén is. A nettó kereskedési eredmény 116,7 millióra nőtt (-256,6 millió euróról); a valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök vesztesége -81,4 millió euró volt (239,7 millió euróról). E két tétel alakulása elsősorban átértékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 2498,7 millió euróra nőtt (+22,7%, 2036,2 millió euróról).

A működési eredmény 1,25 milliárd euróra emelkedett

Az általános igazgatási költségek közel változatlanul 1242,0 millió eurót tettek ki, (+0,6%, 1235,2 millió euróról). A személyi jellegű ráfordítások 697,5 millió euróra nőttek (+10,6%, 630,7 millió euróról). Az egyéb igazgatási költségek 408,6 millió euróra (-12,7%, 468,1 millió euróról) csökkentek, leginkább a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások mérséklődése miatt, amelyek 113,5 millió eurót tettek ki (199,2 millió euróról). A 2023-ra várható hozzájárulások nagy része már jelentkezik az összegben. 2022 első negyedévében a Sberbank Europe betétbiztosítási ügye eredményezett magasabb kiadásokat. Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 135,9 millió euróra csökkent (-0,4%, 136,4 millió euróról). Összességében a működési eredmény jelentősen, 1256,7 millió euróra javult (+56,9%, 801,0 millió euróról). A költség/bevétel ráta 49,7 százalékra javult. (60,7 százalék után).

A kockázati környezet kedvező maradt

A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés +20,7 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában +4 bázispontot tett ki (szemben az előző évi -59,1 millió euróval és -13 bázisponttal). Szinte minden szegmensben pozitív hozzájárulást jelentettek a kötelezettségvállalásokra és garanciákra képzett céltartalékok felszabadításai, valamint a már leírt hitelek megtérüléséből származó bevételek, elsősorban Ausztriában és Csehországban. Az első negyedévben nem változtak az előretekintő gazdasági mutatók (forward looking indicators – FLIs), valamint az ágazati kockázati pufferek. Összességében a válságokkal kapcsolatos általános céltartalékok állománya változatlan maradt, mintegy 900 millió eurót tett ki március végén. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta szinte nem változott, 2,1 százalékot tett ki (2,0 százalékról). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 94,3 százalékon állt (94,6 százalék után).

A nettó eredmény növekedése az erős működési eredményt és a kockázati költségek csökkenését tükrözi

Az egyéb működési eredmény -274,3 millió eurót tett ki (az előző évi -132,7 millió euró után). Az ebben a sorban szereplő szanálási alapokba fizetendő hozzájárulás tovább növekedett, és – leginkább Ausztriában – 138,1 millió eurót tett ki (123,1 millió euróról), és már a teljes 2023. évi összeget tartalmazza. A jelenleg két elsődleges piacon fizetendő bankadó összege 99,1 millió euróra nőtt (40,2 millió euróról). Ebből Magyarországon 89,5 millió eurót kellett befizetni, amiből a rendszeres bankadó 18,8 millió eurót (előző évi 18,0 millió euró), az előző év nettó bevétele alapján számított „extraprofitadó” 53,4 millió eurót tett ki (mindkettő a teljes 2023. év egészére vetítve előre). Az előző évi „extraporfit adót” (49,9 millió euró) 2022-ben csak a második negyedévben kellett elszámolni. A magyar tranzakciós illeték az első negyedévben 17,4 millió euró volt (az előző évi 14,1 millió euró után). Ausztriában a bankadó 9,6 millió eurót tett ki (az előző évi 8,1 millió euró). Mindemellett az egyéb működési eredményt negatívan befolyásolták az átértékelési hatások is.

A bevételt terhelő adók 185,6 millió euróra tettek ki (115,6 millió euró után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 224,0 millió euróra emelkedett (45,7 millió euróról), leginkább a takarékpénztárak lényegesen jobb eredménye miatt, ami a elsősorban a magasabb nettó kamatbevétel következménye. Az anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó eredmény 593,6 millió euróra nőtt (448,8 millió euróról) az erőteljes működési eredménynek és az alacsony kockázati költségeknek köszönhetően.

Az ügyfélbetétek állományának növekedése meghaladja a hitelállomány növekedését

Az alaptőke - AT1 tőkeinstrumentumok nélkül - 24,2 milliárd euróra nőtt (23,1 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1-es alaptőke (CET1, végleges) 20,5 milliárd euróra nőtt (20,4 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 26,4 milliárd euróra emelkedett (26,2 milliárd euróról). Az első negyedéves időközi eredmény nem szerepel a fenti adatokban. A teljes kockázati kitettség (a kockázattal súlyozott eszközök, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat - a CRR szerint végleges) 146,2 milliárd euróra nőtt (143,9 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1) 14,0 százalék volt (14,2 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 18,0 százalékra csökkent (18,2 százalékról).

A mérlegfőösszeg 342,9 milliárd euróra nőtt (+5,9%, 323,9 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 43,3 milliárd euróra nőttek (35,7 milliárd euróról), a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya 27,3 milliárd euróra emelkedett (18,4 milliárd euróról), leginkább Ausztriában és Csehországban. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya csak mérsékelten nőtt a múlt év vége óta, 202,7 milliárd euróra (+0,3%, 202,1 milliárd euróról), mivel a vállalati hitelek iránti kereslet – amely az előző év hosszú időszakában a növekedés egyik fő motorja volt – visszafogott maradt. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 29,9 milliárd euróra nőtt (28,8 milliárd euróról). Az ügyfélbetétek állománya majdnem minden elsődleges piacon bővült– a legnagyobb mértékben Ausztriában és Csehországban – 238,1 milliárd euróra (+6,3%, 224,0 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 85,1 százalékra esett (90,2 százalékról).

Előrejelzés

Az elemzői várakozások szerint az Erste Csoport elsődleges piacai elkerülik a recessziót 2023-ban, és valójában reál-GDP növekedést érnek el. Az inflációs nyomás 2023-ban várhatóan mérséklődik, miután 2022-ben kétszámjegyű szintet ért el a rendkívül magas energiaárak következtében. A továbbra is erős munkaerőpiac támogatja a gazdasági teljesítmény növekedését az Erste Csoport összes piacán. A folyó fizetési mérleg egyenlegek, amelyek 2022-ben jelentősen megszenvedték a rendkívül magas energiaárakat, 2023-ban várhatóan ismét javulnak az energiaár-fordulatnak köszönhetően. Az államháztartási egyenlegek hasonló konszolidációja várható a 2022-es jelentős költségvetési hiányokat követően. A GDP arányos államadósság az Erste Csoport összes piacán az előrejelzések szerint nagyjából stabil lesz, és így lényegesen az eurózóna átlaga alatt marad.

Ilyen körülmények között az Erste Csoport egy számjegyű tartomány közepe körüli nettó hitelnövekedésre számít. A fentiekben részletezett hitelnövekedés és a kamatlábak alakulása a nettó kamatbevétel 15 százalék körüli növekedését eredményezhetik. A fent ismertetett robusztus makrokilátások alapján a kockázati költségek alacsony szinten maradnak 2023-ban. A jelenlegi előrejelzések alapján az Erste Csoport azt várja, hogy 2023-ban a kockázati költségek az átlagos bruttó ügyfélhitelek 25 bázispontja alatt lesznek.

Az Erste Csoport célja a 13 és 15 százalék közötti ROTE elérése. Az Erste Csoport CET1 mutatója várhatóan erős marad. Ennek megfelelően az Erste Csoport részvényenként 1,90 euró osztalék kifizetését javasolja a 2022-es pénzügyi évre a 2023-as májusi közgyűlésen. Az Erste Csoport emellett kérelmet nyújtott be 2023-ban legfeljebb 300 millió eurós részvény-visszavásárlás hatósági jóváhagyására.